A Software Update nem mutatja, sőt, nekem még az App Store-on sem jelent meg a frissítést jelző kis piros szám, de attól még elkészült a régóta várt óriási csomag a Final Cut X-hez. Az Apple nyáron bemutatott videóvágójáról azt kell tudni, hogy az egyrészt zseniálisan gördülékennyé, egyszerűvé teszi a munkát a szűz felhasználóknak, de számos olyan időzített bombát helyeztek el benne, amitől a profik kitépik a hajukat.
Ilyen például, hogy nem kezeli a korábbi Final Cuttal készített projekteket. Ez persze egyrészt érthető: olyan más a koncepció, annyira eltérő úton jár az X, hogy a korábbi munkák használata olyasmi elvárás lenne, mintha az iPadünkre szeretnék feltelepíteni floppy-ról a Doomot.
Másrészt viszont a profik mégis joggal várták el ezt a funkciót, így a most megérkezett 1,44 gigabájtos csomagnak hála többé az XML-támogatás sem jelent problémát. De kapunk még ezen kívül egy rakás hasznos funkciót:
Persze ez még nem minden, számos olyan képesség továbbra is hiányzik az X-ből, ami a profiknak elengedhetetlen, de az Apple ígéretet tett arra, hogy 2012-ben ezeket is pótolja. Ilyen például a multicam editing, és a broadcast minőségű video-monitoring.
És azt se felejtsük el, hogy végre megoldották a visszafele-kompatibilitást is, tehát nemcsak az import, hanem az export is megy a korábbi verziókhoz:
Ezzel együtt a sorrend nekem elhibázottnak tűnik. Létrehoztak egy programot, ami számos szempontból messze túlmutat elődjén, vagy mindenen, ami a piacon található, és kihagynak belőle olyan alapfunkciókat, amik miatt az használhatatlan lesz a célközönség számára. Sajnos számtalan júzer töltötte le úgy a Final Cutot, hogy aztán visszakérte a pénzét, és őket aztán már sokkal nehezebb lesz visszaterelni az akolba, mintha eleve egy teljesen átgondolt, minden szempontból használható programot adtak volna ki. Vártak volna még egy évet, és tömeges lett volna az áttérés, így viszont újra és újra meg kell győzni a vágókat, hogy próbálják ki, hátha most már eleget tud az X ahhoz, hogy nekik is megfeleljen.
Ami engem illet, én a fentebb is említett szűz vágó vagyok, akinek nem volt előképzettsége, csak az iMovie-val szórakoztam, abból is csak a hatos verzióval, mert ami utána jött, attól ugyanúgy kirázott a hideg, mint az oldschool Final Cutosokat az X-től. Éppen ezért beidegződések nélkül én a kezdeti anyázások után nagyon megszerettem a programot, és gyorsabban, hatékonyabban tudtam vele vágni, mint bármivel korábban, vagy mint azt valaha képzeltem. Tényleg odavagyok a programért, talán csak a stabilitásával van bajom, meg azzal, hogy a négymagos, Core i5-ös tesztre kapott MacBook Prón is halálosan lassú volt időnként, a kétmagos, 2,53-as Core 2-est használó laptopomon meg konkrétan használhatatlan.
Tényleg használhatatlan.
Ennek ellenére ezt a videót például olyan gyorsan megvágtam, mint korábban semmit, és ahhoz képest szerintem teljesen élvezhető lett:
Na az ilyen nők miatt szeretjük ezt a rovatot. Bernadette Kaspar Playmate esetében ugyanis nem a meztelen, hanem a ruhás fotók megtalálása jelenti a kihívást: írjátok csak be a nevét a keresőbe, alig lesz olyan kép, amin ruhát visel.
Olyan, mint például ez:
A többin inkább meztelenül mutatkozik a német Playboy tavaly szeptemberi választottja:
Mielőtt azt mondanátok, hogy ez már több hetes hír, leírom, hogy az egy másik eset. Jól emlékeztek, augusztusban hozták nyilvánosságra, hogy az iOS jailbreakelésén dolgozó Comex nevű hekkert annyira nem tekinti többé ellenségnek az Apple, hogy egyenesen munkát kapott a vállalattól. Ezentúl tehát nem gyaszatolja, inkább csiszolja a rendszert, mindenki legnagyobb megelégedésére. Hasonlóan járt Peter Hajas is, aki a feltört iOS-ekhez készített egy új notifikációs rendszert.
Most viszont kiderült, hogy egy másik híres iOS-hekker, a Dev Teamnél dolgozó MuscleNerd is járt a közelmúltban az Apple főhadiszállásán, bár a részleteket nem hozták nyilvánosságra: sem azt, hogy mit keresett ott, sem pedig, hogy ennek is szerződés lesz-e a vége.
Mindenesetre MuscleNerd a következő fotót rakta ki a Twitter oldalára, amit egyébként 230 ezren követnek:
A fotó mellett leírta azt is, hogy "a délutáni látogatás szórakoztató volt (milyen csodálatos cég!)", ennél több részletet azonban nem árult el a hekker.
Tény, hogy a Dev Teamet úgy lehet a legkönnyebben ellehetetleníteni, ha egyszerűen alkalmazni kezdik a tagokat.
Az elemzők is zavarban vannak, ha az Apple részvényeinek három százalékos hétfői erősödését kell magyarázniuk, látszólag ugyanis semmi sem indokolta azt. Már leszámítva, hogy számos Wall Street-i szakember szerint a társaság papírjai alul árazottak, tehát úgy általában minden centnyi növekedés igazolható.
Akárhogy is, az árfolyam 411,63 dollárig erősödött, amivel sikerült megdönteni a július 26-i 403,41 dollárt. Ezzel a növekedéssel az Apple megerősítette vezető pozícióját a világ legértékesebb cégei közt: 382 milliárd dollárral a csúcson van, a második helyezett Exxonnak 358,34 milliárddal kell beérnie.
Úgy látszik, a cég jövőbeli kilátásaira a befektetők szerint már nem sok hatása van Jobs lemondásának, illetve ahogy néhány elemző vélekedett, ezt a hatást már rég beépítették az árfolyamba, ezért nem okozott megrázkódtatást a bejelentést.
A jailbreakelt iPhone-okkal szinte bármit meg lehet csinálni, például egy Lion témát is rá lehet húzni szegény iOS-re, hogy mindig ugyanoda kattintsunk, bármelyik Apple-cuccunkat vegyük is elő.
Ami számomra érdekes, hogy a Launchpad előhívásának pillanatában alig lehet megmondani, hogy most a Liont vagy az iOS-t látjuk - miközben tudjuk, hogy a Launchpad "mögött" nagyobb szabadság van.
Csak amikor ezt a nagyobb szabadságot kipróbáljuk egy iPhone-on, akkor jövünk rá, hogy nem véletlenül van vége a történetnek a Launchpadnél. A felső menüsáv egyértelműen értelmetlen egy touchscreenen, és az ablakok bezárása a kis epres nyalókával az ablakok bal felső sarkában is nehezen eltalálható. Ezekre inkább gesztus kell.
A Misson Control, az OS X egyik leghasznosabb ficsöre itt csak egy hajszálnyival teszi egyszerűbbé a munkát, mint a mostani duplaklikkes megoldás, és noha az ablakok utolsó állapotának mutatása szuper lenne iOS-en is, zabálná a memóriát sok program esetében.
Finder meg sosem lesz, erről már írtam korábban egy eszmefuttatást: az Apple mobil operációs rendszerének megoldása koncepcionális kérdés, nem kényelmi, és az iClouddal egyre inkább átmászik a desktop rendszerekre is.
A widgetek tetszenek így, nagyjából ennyi. A videó viszont tök jól bemutatja, miért volt nagy ötlet az iOS, és hogy az egyszerűsítés sokszor nagyobb munka, mint az ellenkezőleg.
(A Lion kinézetet a Cydiából elérhető Theme Outlet OS X Ultimatum theme-jével lehet előcsalogatni. Az erőforrászabálási mutatókról nincsenek infóim)
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
