almalé és kungfu Rólunk

Megduplázza az adatközpontja méretét az Apple

Noha már a most felépült, és hamarosan átadásra kerülő North Carolina-i adatközpont ötször akkora, mint a vállalat jelenlegi newarki szerverparkja, a tervek és a légifelvételek tanúsága szerint a vállalat megduplázza az eddig is találgatásra okot adó, egymilliárd dolláros létesítményének méretét.

Ezért volt tehát fontos az Apple-nek az a 6000 dolláros telek, amit végül 1,7 millió dollárért vásároltak meg egy idős házaspártól a környéken. Az Apple tavaly májusban fogadta el a North Carolina-i kormányzat ajánlatát, és vállalta, hogy kilenc éven belül egymilliárd dollárt fektet szerverparkjainak bővítésébe a keleti parton, cserébe adócsökkentéssel tíz év alatt 45 millió dollárt spórolhatna.

Mivel már az sem volt eddig világos, mihez kezd az Apple az azóta épülő létesítménnyel pontosan, a duplázás egyenesen őrületbe kergetően rejtélyes. Összesen 46 500 négyzetméter lesz a két adatközpont együttes mérete.



Kell-e antivírus a Macre?

Legutóbb 2008-ban volt napirenden ez a kérdés. Ekkor történt, hogy az Apple oldalán megjelent egy elemzés, ami azt ajánlotta, hogy valamilyen antivírus programot azért használjunk a Maceken is, biztos, ami biztos. Ezt az anyagot aztán törölte az Apple, továbbra is azt állítva, hogy a Mac úgy biztonságos, ahogy van.

Kíváncsiak lettünk, hogy állunk ezzel a kérdéssel 2010-ben, ezért egy szakértő csapattal leültünk beszélgetni, hogy megtaláljuk a végső választ: telepítsünk-e vírusirtót a Macre vagy ne? Van-e vírus Macre vagy nincs? A kerekasztalnál ült Csizmazia István vírusvédelmi tanácsadó a Sicontact külsős szakértője, az antivirus.blog.hu szerzője, Kiss Zoltán a Sicontacttól (ő a most megjelenő maces NOD32 magyarországi támogatásáért felelős), valamint Dr. Leitold Ferenc a CheckVir laboratóriumból. Ő az egyetlen az országban, aki Maces vírusok gyűjtésével, tesztelésével, leírásával foglalkozik.

Tovább olvasom


Nem szeret az iPhone-om

Miután megvásároltam az iPhone 4-esemet a premier napján, a jó öreg iPhone 3G-t eltettem a dobozába, aludni. Másfél-két hét múlva valami miatt elővettem, ekkor fedeztem fel ezt:

Egy tökéletesen működő telefont tettem el, és egy halott wifivel szomorkodót vettem elő. Mi más jöhetne szóba, mint hogy megsértődött.

Hogy lássa a gondoskodást, elvittem i-Dokihoz, aki meglepetésemre elmondta, hogy tömegével jönnek hozzá mostanában ilyen problémával a két-két és fél éves telefonok, és ha a fenti képhez hasonlóan inaktív a wifis sor, nincs nagyon mit tenni. Ennyi időre méretezte az Apple a chipet, ezt pedig jó tudni azoknak, akik használt iPhone 3G-re akarnak beruházni.

Egy dolgot meg lehet próbálni, a szervizben a wifi-chipnél forrasztással megpróbálhatják javítani a dolgot, nagyjából ugyanannyi az esély a javulásra, mint arra, hogy a Bluetooth és a wifi sem fog működni ezután, és a chipet el kell távolítani a készülékből. De ha az egység tápellátásával van a gond, akkor tényleg semmi remény.

Két éves telefont venni tehát rizikós, de hát ezt nyilván nem én mondtam ki a világtörténelemben először.



Mikor kerülhet csúcstechnikás processzor az Airbe?

Az apró laptopban ugye nem a legújabb technológia, hanem a 2006-os Core 2-es processzor, pontosabban annak egy 2008-ban bemutatott verziója található meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért, és az Ars technica elég alapos választ ad erre cikkében.

Jelenleg az Airek Core 2-es csipjeinek órajele 1,4-től 2,13 gigahertzig terjed attól függően, hogy melyik kiépítést választjátok a gépet, fogyasztásuk az órajel függvényében 10 és 17 watt között mozog.

Mije van az Intelnek ebben a kategóriában Core i5-ös vagy Core i7-es alapokon? Néhány olyan csipje, amiknek a fogyasztása 18 watt, órajele meg 1.06-1,2 gigahertz között mozog. Bár a Core i7-es technológia jóval fejlettebb a Core 2-esnél, 1,06 vagy 1,2 gigahertzen legfeljebb a 11,8 colos modell 1,4 gigahertzes processzorával tudnák úgy-ahogy felvenni a versenyt, nyolcvan százalékkal magasabb fogyasztás mellett, ami teljes képtelenség egy apró gépben. A 13 colos Airekben használt Core 2-esek ugyan már 17 watt körül fogyasztanak, ezek azonban a legtöbb esetben jóval gyorsabbak, mint az alacsony órajelű Core i7-esek.

És akkor ott van ugye az integrált grafikus gyorsítók problémája: az Intel csak a Core 2-esek mellé engedi be másik gyártó termékét, a Core i-sorozatnál már kikötés, hogy csak a processzorba integrált Intel gpu-kat lehet használni, ha valakinek nagyobb teljesítmény kell, rakjon egy dedikált csipet a gépbe. A módszer nagyobb gépeknél működik is, az Airben azonban nincs hely az ilyesmire, sem akkukapaciátás, az Intel integrált gpu-jának teljesítménye azonban túlságosan harmatos, így mindent egybevéve nem nagyon volt más megoldás, mint a Core 2-es használata.

Az Ars technica szerint azonban minden megváltozhat jövő nyáron, amikor az Intel új Core i5-ös és Core i7-es csipeket mutat be. A lap értesülései szerint ezeket már elsősorban az Airhez hasonló ultravékony gépekhez fejlesztették ki, akárcsak azokat a Core 2-eseket, amik az első MacBook Airben debütáltak, és amik később más gyártók kínálatában is felbukkantak.

És ahogy két évvel ezelőtt, úgy jó esély van rá, hogy az Apple-nek most is komoly rálátása van az Intel legújabb fejlesztéseire, így könnyen lehet, hogy az új technológia megint valamelyik Macben jelenik meg először. Feltéve persze, hogy az Intel leszokik a saját grafikus gyorsítójának az erőltetéséről, mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy az Apple egy generációváltásnak a kicsit erősebb processzorért cserébe lemondana a sokkal-sokkal erősebb gpu-ról. Ha nem lesz ez a megkötés, legkorábban jövő nyáron érkezhet az új Air, már Core i-alapokon.



Lefokozzák az iPad orientation lock-gombját

A kütyü oldalán található csúszka, vagy minek nevezzem ezt a pattintós izét, arra jó, hogy egy irányban rögzítsük a képet. Alapesetben ugyanis az iPad dőlési szögétől függően változik a megjelenített felület is, előfordul azonban, hogy nem akarom, hogy a kép a tablettel együtt forogjon. Például amikor a térdemen gépelek vele, és a felső rész hirtelen lejjebb kerül, mint az alsó, ilyenkor remekül jön a gomb, ami megakadályozza, hogy fejjel lefelé jelenjen meg a kép.

Ez volt eddig, az iPadre megjelenő 4.2-es operációs rendszerrel ugyanis vége van ennek a funkciónak. Az Apple konkrétan lefokozza azt jóval kevesebb presztízzsel bíró némító-gombnak. 

A hír nem teljesen új, most viszont minden reményünk szertefoszlott: volt ugyanis egy kis tábor, amelyik abban bízott, hogy ha az Apple ilyen könnyedén játszik egy hardverelem funkciójával, akkor talán a Settingsben mi is eldönthetjük majd, hogy melyik funkciót szeretnénk használni, ám egy Steve Jobs-szal folytatott tanulságos levelezésből kiderül, hogy erre semmi esély. A 9to5Mac Robert nevű olvasója a következő szájtépést szenvedte el Jobstól:

Igaz, hogy a 4.2-es szoftverrel az iPad oldalsó gombja a némítást és nem az orientation lock-ot fogja állítani?

Yep.

Tervezitek, hogy ezt a felhasználó dönthesse majd el?

Nope.

Szóval ennyi, mostantól a szoftverben lehet letiltani a forgatást, ahogy azt a 4-es iOS-t használó iPhone-okon már megszokhattuk. Én személy szerint sajnálom a döntést.




süti beállítások módosítása