almalé és kungfu Rólunk

Bocs, de Magyarországon nincs iTunes Store

Egy kalandomat osztanám meg veletek, aminek a végén - vagy legalábbis majdnem a végén - a fenti mondat áll. Mondanom sem kell, nekem kellett mentegetőznöm.

Történt egyszer, hogy megnéztem a The Good Night című filmet Penelope Cruzzal és Danny DeVitóval, maga a mozi nem volt egy nagy eresztés, de a főszereplő az egyik jelenetben egy nagyon kis fülbemászó dallamot játszott zongorán, ami megtetszett. A jotón csak egy tűrhető minőségű változatot találtam, kiderült, Alec Puro szerezte a dalt. Elkezdtem prüntyögni, vagyis leszedegettem az akkordokat.

Először kommentben, majd videón feltöltve mutattam meg a velem hasonló cipőben járóknak, szerintem hogyan kell játszani a témát (utóbbihoz le kellett küzdenem az abból fakadó szégyenérzetemet, hogy egyáltalán nem tudok rendesen a hangszerhez nyúlni), persze én is éreztem, hogy valójában nem pontosan ezek a hangok azok, de annyi időt voltam hajlandó eltölteni a dologgal.

Néhány napja aztán váratlanul jött egy válasz az egyik kommentemre.

I can get you the sheet music if you leave me your email address.

Alec

Alec Puro maga írt nekem, hogy segít a kínjaimon, és átküldi a kottát. Ez a webkettő csodája, gondoltam, Alec később el is küldte a beszkennelt tabulatúrát, és írta, hogy a zenét töltsem le az iTunes Store-ból, mert nem ugyanaz, mint amit a videomegosztón hallhatunk. Írtam neki, hogy bocsi, onnan nem töltöm le, mert olyan nálunk nincs. Azt írta, sajnálja. Mondtam, hogy én is.

Volt olyan kedves, hogy átküldött nekem egy linket, ahonnan letölthettem az albumot, de egy kicsit pofátlannak kezdtem érezni magam. Mindenesetre aki alternatív lehetőségeket keres magának a zenék letöltésében, ez egy járható út lehet. Írhatunk az adott zeneszerzőnek, és megemlíthetjük, hogy magyarok vagyunk, hátha szánalomból megdobnak egy linkkel. iTunes Store-t, nekem, most. NEM VÁROK!



Nyilvánosságra kerültek az iPhone fejlesztői szerződés részletei

Az iPhone Developer Agreement, vagyis az Apple és a külső iPhone-fejlesztők megállapodásának részleteit az Electronic Frontier Foundation tette közzé. Az EFF-re emlékezhetünk korábbról, ők azok, akik nekimentek az Apple-nek az iPhone korlátozásai és a DRM miatt is.

Ez az első alkalom, hogy beleolvashatunk a szerződésbe, ugyanis az Apple kitiltással jutalmazza azt a programozót, akiről kiderül, hogy megmutatta valakinek a dokumentumot. Az EFF-nek úgy sikerült a mutatvány, hogy észrevették, a NASA is készített programot a telefonra. És a NASA-t, lévén állami intézmény, törvény kötelezi a szerződéseinek bemutatására. Egy 2009. márciusi dokumentumot adtak át.

Ebben sok olyan kitételt talált a szervezet, ami elmondásuk szerint egyoldalú, és leginkább az Apple-t hozza nyerő pozícióba, amin én már csak azért sem csodálkozom, mert az Apple-ről van szó. Meg azért sem, mert legtöbb esetben az Apple üzletének védelmét szolgálják, ráadásul korábban már hallhattunk róluk.

A most előkerült kill switch-ről maga Steve Jobs beszélt egyszer, ezzel lehetőségük van kártékony programok eltávolítására nemcsak az AppStore-ból, hanem a készülékekről is. Az Apple eddig egyszer sem használta a "kapcsolót", az üzletből kitiltott alkalmazásokat sem távolította el a felhasználók készülékeiről.

Nem lepődök meg azon sem, hogy az Apple fenntartja magának a jogot arra, hogy az iPhone-ra készített alkalmazásokat a saját üzletében adhassa el, vagy hogy megtiltja a fejlesztők saját készülékeinek feltörését, az viszont már érdekes, hogy a cupertinói cég csak 50 dollárig vállal kártérítést abban az esetben, ha az ő oldalán egyeztetés nélkül nyúlnak a programba, és ezáltal kárt okoznak a fejlesztőnek.

A teljes dokumentum itt letölthető.



Bajok a MacBook Pro touchpaddel

Alapvetően odavagyok ezért a hatalmas, sima üvegfelületért, a többujjas gesztusért, olyan nekem a laptopom touchpadje, mint Kiszel Tündének a saját szemöldöke: képtelen lennék nélküle élni.

Néha viszont sajnos elszaródik.

Előfordul például, hogy váratlanul megfeledkezik a beállításairól, és hiába bökök a touchpad közepére, nem érzékeli a kattintást a gép. Egyáltalán nem. Ilyenkor el kell zarándokolni a System Preferencesbe, ahol jól láthatóan be van kapcsolva a Tap to Click-opció. Ezt ki kell kapcsolni, majd vissza, és akkor váratlanul megint működni kezd.

A másik, touchpaddel kapcsolatos furcsaság a jobb egérgomb használata közben jelentkezik: ehhez úgy kell kattintanunk, hogy két ujjunkat még rajta tartjuk a felületen.

Na most ez a lehetőség időnként váratlanul és átmenetileg kikapcsol. Például böngészés közben, amikor az Open Link in New Tab-ot akarom előhozni, egyszerű kattintásnak érzékeli a készülék a jobbklikket, és megnyitja a cikket. Ilyenkor nyomok egy backet, újra megpróbálom a kétujjas varázslatot, amire viszont már bejön az Open Link in New Tab, meg a többi opció.

Ha egyszer fordulna elő, azt gondolnám, melléütöttem, de ma reggel például egymás után hatszor lejátszódott ez a jelenség.

A touchpadem hülyeségeinek nyilván szoftveres okai vannak, de amikor meghülyül, úgy érzem magam, mint Kiszel Tünde a szemöldökigazítás után: eltávolodok egy kicsit az eszköztől. De most, hogy megírtam ezt a postot, már jobban is érzem magam, és így kérdezem meg tőletek, hogy nektek mi a tapasztalatotok ezzel a készséggel?  



Mit tegyél, ha visszakérnéd a merevlemezed árát az Apple-től?

Az Apple néhány hete meghirdette a MacBook Repair Extension Program for Hard Drive Issues nevű csodát, ami szerint az Apple kiterjesztett garanciát vállalt a 2006 májusa és 2007 decembere között vásárolt MacBookok merevlemezére, sőt, nemcsak hogy cseréli a rossz Seagate vinyókat, de ki is fizeti a korábbi javításainkat.

Zerotolerancia nevű olvasónk azonban jelezte, hogy a szervizekben nem nagyon tudják, hogy pontosan ki, mikor és mit fizet ki.

Azt mondta az úr, hogy a korábban meghibásodott vinyók esetében direktben kell felvenni az Apple technical support angolnyelvű kollégájával a kapcsolatot telefonon, aztán kiderül, az a jóember mit mond.

Én is beszéltem egy másik szervizzel, ahol nem is nagyon hallottak a dologról, majd zavartan közölték, hogy úgy látszik, az Apple termékek esetében jobban tájékozottak a vásárlók, mint a szervizesek. Elnézést kértem, és megkerestem az Apcomot, mondjanak már valami konkrétumot. A választ pedig megosztom veletek, mindenki okulására.

Az Apple részéről elég, ha a javításnak nyoma van a rendszerükben. Elvileg értesítik az érintett vásárlókat, ha nem, akkor a 06 80 983 435 számot kell hívni, és utánanéznek. Ha nem találják a szerviznyilvántartásukban a szériaszámot/javítást, akkor a következőkre van szükség:

- Egy service report, gondolom ez a szerviz munkalapját jelenti, amit talán utólag is ki tudnak állítani a szervizben

- Csak akkor állják a csere költségét, ha Genuine Apple Part cseréje történt Recommended ApplePartra, azaz pl. nem 3rd party merevlemezt cseréltek

- Ha ezek stimmelnek, akkor továbbítják az ügyet a Customer Relations osztályra, és küldik a pénzt

Minden további kérdéssel érdemes a fenti számot keresni.



Játékplatform lehet a Mac

Tudjuk, hogy most nem az: aki áttér az Apple gépeire, vállalja, hogy lemond a számítógépes játékokról. Amikor meghoztam a döntésem a váltásról, tudtam, mivel jár: nyilván egyrészt azzal, hogy SzabóZé-kollégám minden létező alkalmat megragad, hogy buzinak nevezzen (egy MacBook Prónak hála persze azóta ő is bebuzult), másrészt kevesebb idegeskedéssel, harmadrészt meg a játékok hiányával. Akad persze egy-két izgalmasabb szoftver, ami Macre is megjelent, de nyilvánvaló volt, hogy ha játszani akarok, azt ezentúl nem számítógépen, hanem konzolon teszem. Nem volt ez nagy áldozat a részemről, hiszen akkoriban már csak elvétve vettem elő játékokat, akadnak azonban bőven olyan ismerősök, akiket a játékszoftverek hiánya tartott vissza a váltástól.

És most hagyjuk figyelmen kívül, hogy a Boot Campnek hála simán fut a Windows is a Macen, így akinek arra támad kedve, gond nélkül tudja futtatni a pc-s játékokat bármelyik Apple-gépen. Mert aki Macet vesz, az szépen-lassan leszokik a Windowsról, elkoptatja, kinövi a Microsoft operációs rendszerét.

Éppen ezért nagyon fontos hír, hogy a Valve bejelentette, megjelenik a Steam Mac-kompatibilis változata.

Aki nem tudná, miről van szó: a Steamet telepítve, és a rendszer accountját használva egy rakás remek játékprogramot telepíthetünk a gépükre, például a Half Life-ot, a Team Fortress 2-t vagy a legendás Counter-Strike-ot. Utóbbival például szinte minden nap játszanak munkaidő után a kollégáim az Indexben, én azonban eddig kimaradtam a mókából, mert nem tudtam felrakni a CS-t a gépemre. Ennek azonban most vége, a Steam ugyanis már áprilisban elérhető lesz maces környezetben is, szóval jöhetnek a szoftverek, játékok, minden mennyiségben.

Nem mondom, hogy mostantól hardcore gamer leszek, még az is lehet, hogy életvitelbeli és párkapcsolati megfontolásokból a CS-t is kihagyom, mert akad olyan kollégám, aki gyenge módon elkezdett játszani, és azóta újra és újra próbálja sikertelenül abbahagyni a játékot, nincs ereje kiszállni. Én nem akarok ilyen kockázatot vállalni, nem szeretném, hogy a délutánjaim egeret kattintgatva teljenek el, de volt jó pár olyan éve az életemnek, amikor csak a lövöldözésre volt szükségem, és remek hír, hogy ezt mostantól Macen is meg lehet tenni.

Mivel a Valve nem egyszerűen lefordítja, hanem natívan Macre írja a játékokat, azok remélhetőleg a gyengébb gépeken is jól fognak futni, a játékszenvedélyem tudatos féken tartása mellett azért biztosan ki is fogom próbálni valamelyiket a MacBook Prómon. Fontos bejelentésről van ugyanis szó, a Steam almásodásával a Mac nagyobb lépést tett a játékplatformmá válás útján, mint korábban bármikor. És bár az áprilisi átállás nem jelenti automatikusan az összes korábbi szoftver maces verziójának megjelenését (a Left 4 Dead 2, Team Fortress 2, Counter-Strike, Portal és a Half Life-sorozat azonban elérhető lesz, és aki korábban pc-re megvette ezeket, ingyen letöltheti a maces verziót), mostantól kezdve garantáltan több natív játék jelenik meg az Apple gépeire.

Izgalmas idők ezek! 




süti beállítások módosítása