Szuper alkalmazást találtam, komolyan mondom, ritkán botlom ilyen hasznosnak tűnő programba, amiről előbb-utóbb persze nyilván kiderül, hogy semmire sem jó. Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy véletlenül akadtam az iStat iPhone-os változatára, szóval lehet, hogy hónapok óta ott van az App Store-ban, de nekem csak most tűnt fel.

Szóval aki használ Macet, és időnként rendezgetni szokta a Dashboardot, mint nagymama a virágoskertet, az valószínűleg telepítette már a iStat Prót. Ez egy rendkívül hasznos, egyben rendkívül kellemetlen widget, merthogy egyrészt mindent elárul a gépről, másrészt meg szinte hetente frissül, és állandóan üzeneteket dobál az arcunkba, amikben az update-ekre hívja fel a figyelmünket.

Egy ideig nem is használtam, aztán most, hogy itt az új MacBook Pro, újra engedélyeztem az alkalmazást, majd persze frissítettem a programot, azóta megint tudom, hogy mekkora a processzorom hőmérséklete (42 Celsius fok), a ventilátorom fordulatszáma (1995) és hogy hányadik töltési cikluson van túl az akkumulátor a lehetséges ezerből (8). A beállítások közt keresgélve találtam rá a program iPhone-os változatára, amit a felfedezés után 0,79 eurócentért azonnal le is töltöttem.

Egy új világ nyílt meg előttem: végre a mobilom lelkiélete sem titok többé. Az akku százalékos töltöttségét például csak a 3GS-modellen lehet megnézni, az iStatnak hála viszont végre már azt is tudom, hogy a 3G-s készülékem épp 75 százalékon áll. Meg tudom nézni, hogy mennyit beszéltem a legutóbbi bekapcsolás óta a 3G-s és a 2G-s hálózaton, mennyit neteztem, mennyi videót néztem, és ami ennél is jobb, pontosan látom a szabad memóriát. Utóbbival kapcsolatban szeretném elmondani, hogy még nem kúszott három megabájt fölé, ami remekül mutatja, hogy az első két iPhone hardvere mennyire határon egyensúlyoz, a használhatatlanság és a használhatóság határán: többnyire az utóbbi oldalon találjuk, amikor viszont átcsúszik a másik télfélre, belassul, nem reagál, elköltözik Lululandbe.

Na de a csodának itt nincs vége: az alkalmazást wifi-n keresztül össze tudom kötni a Macintoshommal, és meg tudom nézni a számítógép aktuális adatait. Ehhez ugyan telepítenem kell a gépre az iStat servers nevű ingyenes programot, utána viszont már simán látom a szabad memória méretét, a merevlemez adatait, sőt, egy grafikon segítségével még az aktuális processzorhasználatot is.

Persze fogalmam sincs, hogy mire jó ez az egész, de azért van egy sejtésem: a totális kontrollról. Nyilván nem gördít előre egy megakadt beszélgetést, ha bekiabálom, hogy "odahaza 11 százalékos a processzorom kihasználtsága!", nem húz ki az információ semmilyen utcai verekedésből, de a gép hangulatának ismerete, az adatok pontos nyomonkövethetősége elhiteti az emberrel, hogy valamennyire még uralja a technológiát.

Pár év, és már a technológia fogja ezt elhitetni velünk, hogy nyugodtabbak legyünk, amíg ő átveszi a világhatalmat.