Ez egy ilyen ipar, kellett nekem hordozható gépet vennem, úgy kell nekem, zuhanjak le!

Két napig Amszterdamban voltam, ami egyébként zseniális hely, de erről majd az Utazó iPhone-ban írok bővebben, mert a szállodám ablakából lefotóztam a kis kurvát, szóval a szombati sorozatban a helye.

Munkaút volt, elég sok elfoglaltsággal, így a reptérre már rohannom kellett, nem tudtam kényelmesen pakolni, csak belegyűrtem a cuccaimat, a ruhámat, a zakót, mindent a hátizsákomba, belepasszíroztam még a laptoptáskámat is, amitől az eredeti mérete másfélszeresére duzzadt. Jött a filmes jelenet, ahogy a hátizsákra térdelve próbáltam összehúzni a cipzárt, sikerrel.

Legközelebb a repülőtéren vettem elő a laptopot, hogy megmutassam a holland vámosoknak, nem minden kokain, ami fehér, aztán a repülőgépen elkezdtem nézegetni a képeimet, amikor a képernyőn észrevettem ezt:

Közelebbről ezt:

Színes felületen szerencsére nem látszik, és a sérülés mellett látható mappa méretéből azért sejteni lehet, hogy nem valami óriási zúzódásról van szó, de fekete háttér előtt nagyon zavaró.

Megpróbáltam reprodukálni a történteket. Talán emlékeztek még, hogy pár hónapja topcase-t cseréltem. Azóta feltűnt, hogy egy alig látható, de el nem tüntethető karcolásnyom van a monitoron, nagyjából ott, ahol lecsukás után a Space alatti ároknál találkozik az lcd a házzal. Az új topcase tehát nem pontosan ugyanott van, mint az eredeti, pár tizedmilliméterrel kijjebb áll, ami egy jó kis karcoláshoz már pont elég. Most meg a sérüléshez.

Egyáltalán nem akarom lecserélni a gépemet, tökéletesen elégedett vagyok vele, de a következő hetek kérdése lesz, hogy mennyire tudok együtt élni a problémával.