A két héttel ezelőtti negyedéves pénzügyi jelentés ismét rekordról számolt be. Nem volt ebben semmi különös, teljesen megszokott az Apple-től. Valami mégis történt, mert a bejelentés óta a cég értéke, 14 nap alatt, 16 százalékkal esett, és több mint 20-szal a nemrég bejelentett rekord részvényérték óta. A hírös billiárd dolláros kompani piaci kapitalizációja, vagyis részvényeinek összértéke most közelít a Microsoftéhoz.

Egyrészt az történt, hogy a bevételnövekedés ellenére az eladások stagnáltak vagy csökkentek. Ezzel párhuzamosan Tim Cook bejelentette, hogy ezentúl nem közlik az eladási számokat a hardvereladásoknál, ezentúl nem lehet tudni, csökkentek-e az eladások, vagy ha igen, mennyivel. Csak a bevételeket közlik.
Másrészt az történt, hogy a beszállítók is elkezdtek profitcsökkenést jósolni a legnagyobb ügyfelük eladásaira hivatkozva, ez pedig csak az Apple lehet.
Mekkora a baj? A részvény értéke tegnap is esett, folyamatosan esik. A buy besorolásból most kezdik átminősíteni neutralba a papírt. Ha azonban fél éves távlatban, vagy még nagyobban vizsgáljuk a papírt, azért nem látszik annyira kétségbeejtőnek a helyzet. Még.

Legyünk benne biztosak: Tim Cook bejelentését jól megfontolta. Demózták, mi lenne a részvénnyel, ha a következő negyedévekben közölnék a csökkenés mértékét, és mi lenne, ha eltitkolnák. Az jött ki, hogy az egyszeri nagy sokk jobb lesz, mint a sok kicsi.
És hogy csökkenések jönnek, az egészen biztos. Az Apple mostanra az összes termékén végrehajtotta a gumicukor-trükköt, vagyis a termékpaletta széthúzását a magasabb ármező irányába. Az alsó végek levágása még nem mindenhol történt meg, iPhone SE már nem kapható, de régi MacBook Air még igen. Nemsokára azonban nem tudsz Apple-terméket venni kevesebb pénzért, mint amiért korábban prémium szintű Apple-terméket vettél. A prémium szint meg elszállt.
Akkor, amikor a kínai és indiai piac az olcsóbb készülékekért kiált, és a consumer technológia ott tart, hogy a mindennapi dolgokra bőven elég gyakorlatilag akármilyen összetételű hardver, és csak a borítás minőségére és az ergonómiára kellene figyelni, az Apple bekeményített. Izzadságszagú, haszontalan vagy kicsi haszonnal járó, de drága technológiákat fejlesztett, amire mutogatva kér többet. Kétségbeesetten próbálnak differenciálni egy olyan korban, amikor a differenciálás egyre kevésbé van benne az emberi fejekben.
Kártolnak.
A kártolás a gyapjú vagy pamut lazítása, párhuzamosítása. Az a folyamat, amikor a gubancokat arrébb tolják fesűkkel, egyre hátrébb, amikor a végére már nem marad kár. Az Apple kártolása abból áll, hogy a stagnáló eladások miatti befektetői pánikot arrébb tolták, mégpedig masszív áremeléssel. Amíg nem jönnek az eladási számok, de jönnek a magasabb bevételek, addig nincs oka panaszra senkinek. Nem baj, hogy nem nő az Apple-használók tábora, amíg többet fizetnek. Az Apple ráerősített azokra a területekre is, ahonnan a bevételek növelését még várhatja: a szolgáltatások és a kiegészítők piaca egyre nagyobb lesz, több mint 100 mágnes került az új iPad Prókba, hogy BÁRMIT rá lehessen csatolni, és azt a valamit lehetőleg az Apple gyártsa.
Az Apple azzal, hogy elrejtette a hardvereladási adatokat, újabb lépést tett afelé, hogy önmaga is egyre kevésbé hasonlítson hardvercégre. Egyre inkább szolgáltató cég, és termékük az Apple részvény.
A Braeburn Capital cég neve kinek ismerős? A Braeburn név maga egy almakultivárt, egy almafajtát jelöl. A Braeburn Capital pedig egy pénzügyi alapkezelő cég, történetesen az Apple leányvállalata. Történetesen a világ egyik legnagyobb befektetői ők, és az Apple pénzügyi erőforrásainak 70 százalékát ellenőrzik. Ugye nem kell leírnom, micsoda pénzügyi tartalékkal, és micsoda hitelekkel rendelkezik a cég? Akik AAPL részvényt vesznek, a Braeburn Capitalból is vesznek egy szeletet.
A Wall Street Journalban jelent meg egy cikk erről nyáron, “Az Apple egy hedge fund cég, ami telefonokat gyárt” címmel. A cikket író professzorok elkezdtek az egész folyamatra nem az iPhone oldaláról ránézni, és érdekes dolgokat találtak. Például hogy milyen különös hedge fund is az Apple: csak minimális információt közölnek a Braeburn Capital befektetéseiről - ahogy egy hedge fund -, viszont egy hedge fundtól eltérően bárkit bevesznek ebbe a buliba. Bárki vehet részvényt ebből a különös portfólióból, és vesz is.
Az Apple egy hedge fund cég, ami telefonokat gyárt. Tim Cook meg egy pénzmérnök.
Az emberek, akik sikeresebbé tehetik a céget, a sales-es és marketing dolgozók. És a végén ők vezették a céget. És a termékekért felelős embereket kitették a döntéshozó testületből. És a cég elfelejtette, milyen jó terméket készíteni. Az érzékenység, a géniusz, amik abba a monopol helyzetbe hozták őket, szétrohadt azok miatt az emberek miatt, akiknek nem volt fogalma, mi a különbség jó termék és rossz termék között.
Ezt Steve Jobs mondta. Ezzel jellemezte a Xeroxot, a céget, ami simán beengedte őket a termékfejlesztőkhöz, akik megmutatták nekik az egeret és az ablakos elrendezést a kijelzőn. Amit ma számítógépként ismerünk, azt ott fejlesztették ki, de a marketing és sales csávóknak erről fogalma sem volt. Ők nyomtatókat adtak el cégeknek.
Nem, az Apple nem lépett az idézetben felvázolt útra, hiszen Jobs DNS-e még mindig ott van Cookban és a többiekben. De valami megváltozott náluk is. Továbbra is a termékeket hangsúlyozzák a hivatalos nyilatkozatokban, továbbra is állítják, mit sem változtak ebből a szempontból, de mégsem hiszem el nekik. Ahogy Jobs bemutatta az új termékeket, abból látszott a termékközpontúság. Ahogy Tim Cook jelenti be a termékeket, ahogy próbál hisztérikus állapotba kerülni, az inkább ijesztő.
Én szurkolok azon, hogy a részvények ára tovább süllyedjen. Süllyedjen addig, hogy válságmenedzsment következzen. Hogy megkérdezzék maguktól, hogyan jutottunk idáig? Menjenek vissza a kiindulási pontig. Szarják le, hogy az emberek nem vesznek több iPhone XS-t, mint egy héttel ezelőtt, csak annyit vagy kevesebbet. Fejlesszenek olyan termékeket, amiket érdemes lesz megvenni. Találjanak ki új termékeket, amik nagyszerűek, amik piacvezetők, amikre még nem gondolt senki.
Ne mondják azt, hogy we love the Mac, úgy, mint akik a pénzügyi fogások között megsimogatják a pénzügyi fogások elkészítésében segédkező számítógépeket. Mondják azt, hogy we are the Mac. We are the iPhone, iPad, és a többi.
De tudjátok, mi lesz ehelyett? Pár nap, pár hét, és újra növekedni fog a részvény értéke. Az Apple-nél pedig pezsgőt bontanak, és ismét azon dolgoznak, hogy miként tudnak több pénzt termelni. Nem azért, mert nincs nekik elég - azért, hogy fennmaradjon a hajó egyáltalán. Mert úgy látják, hogy ez tartja fenn a hajót. Nem látnak más utat erre.
szucsadam
2018.11.13. 08:11
Múlt hónapban került ki egy belsős Apple szervizutasítás, amiben egy AST 2 System Configuration nevű szoftverről volt szó. Ezt a szoftvert a T2 chipes Macek esetében kell elindítani szervizelés után, amíg ez nem fut le, a javítás nem befejezett, a gép pedig működésképtelen. Természetesen a szoftver kizárólag az Apple birtokában van, és egy biztonsági chip tesz róla, hogy ne legyen megkerülhető a folyamat.

Ez egyrészt ugye jó, mert ha valaki fogja a gépünket, ellopja, szétszereli, beletesz valami kártékony hardvert, vagy kicseréli az ujjlenyomat-érzékelőt, aztán újra összerakja, aztán visszalopja (láttunk már ilyet, mégpedig aaaaa… Mission Impossible első részében, pedig az még 1996-os film, azóta ez nyilván mindennapos támadási gyakorlat lett),
de azért ismerjük el, a kérdés túlmutat a biztonságon.
Arról szól, hogy mi rendelkezhetünk-e a Mac-ünkkel, mi cserélhetjük le az alkatrészeit akármire, vagy az Apple fenntartja a jogot, hogy vas úgy maradjon meg a tönkremeneteléig, ahogy megvásároltuk. Mert ha nem gyakorolhatjuk a tulajdonjoggal járó minden egyéb jogot, akkor erről a jogunkról való lemondást milyen módon fogadtatják el? Olcsóbban adják azokat a Maceket, amiknek csak a csökkentett jogcsomagját kapjuk meg?
A T2 chipről nemrég egy hosszas dokumentum is megjelent, amiben főleg a chip bootoláskor végrehajtott ellenőrző processzeiről volt szó. Noha elvileg a T2 szerepének tisztázására jött volna létre az írás, egyetlen utalás sem volt benne a szervizelésről például, a feladatok között nem szerepelt ilyen.
Mégis, az Apple végül most elismerte a The Verge-nek: az újabb Mac-ek tényleg lefuttatnak egy szoftveres ellenőrzést bizonyos szervizelések után. Ilyen például az alaplap és a Touch ID szerzor cseréje. De a cég továbbra sem mondja meg, pontosan milyen alkatrészek esetében van ellenőrzés, vagy hogy ez egy új szabályozás, vagy már régebb óta velünk van.
Ami egyébként érthetetlen. Ez ugyanis lebegtetés: ha alaplap és Touch ID párosításáról van szó, vagy ilyen fő komponensek kompromittálásának megelőzéséről, az érthető. De a közlésből kitűnik, hogy van más alkatrész is, amit nem enged külső szervizen cserélni az Apple, de nem árulja el, mik ezek.
Most majd egy Apple-rajongó csoport azért fogja igazolni az Apple döntését, mert hát Touch ID, mások meg ennek ellenére fognak támadni, mert nem csak Touch ID, illetve jönnek az elvakult Apple haterek, akik szerint 1984. A középen állók, akik még kérdezni meg jobban érteni szeretnének, csendben nézik a bunyót. Ilyen a politikai megosztottság, félinformációk csepegtetése, a közbeszéd ellenőrzésével - ezt teszi épp az Apple. Méghogy Tim Cook nem vágyik politikai karrierre.
De hé, nézzétek, milyen szép luxus bőrtokot adott ki a CaddySack. A Twelve South Journal nemcsak tökéletes új-zélandi bőrből készült, de csodálatosan cipzározott is.

szucsadam
2018.11.12. 08:58
Címkék: iphone xr
Ahogy Csaba mondta a videójában, az iPhone XR egy nagyon különös készülék. Több hátránya is van az iPhone XS-hez képest, miközben néhány előnyt is felvonultat. Miközben olcsóbb. Az az általános vélekedés, hogy a készülék hátrányai az
- LCD kijelző megjelenítése az OLED-hez képest, kisebb képpontsűrűség
- Nincs 3D Touch
- A készülék háza vastagabb
- Vastagabb a keret a kijelző körül
- Nincs dupla kamera, így nincs optikai zoom, viszont van portrémód
- Gyengébb hátlapi üveg
- Oldalsó él alumíniumötvözetből van, gyengébb
- Vízálló, de nem olyan mélységig, mint a XS
Amit viszont megfigyeltem, hogy a fenti hátrányok egy része egyáltalán nem tűnik hátránynak a hétköznapi használat során, egy másik része pedig kifejezetten előnyös is lehet, ha másként tekintünk rá.
Kezdjük azzal, hogy az LCD átlagos körülmények között, a szemtengelyünkre merőlegesen az arcunk felé fordítva, maximális fényerőn erőteljesebben képes megjeleníteni a képeket. Egyszerűen úgy tűnik, mintha nagyobb lenne a fényereje (noha papíron pont ugyanakkora), így jobban látjuk az apró részleteket a fotón, ez pedig épp az, amire egy átlag felhasználónak szüksége van. Persze, az OLED fejlettebb technológia, hiszen elforgatva is tökéletesen látszik a kép (az LCD-n nem), és nincs backlight bleeding, vagyis a feketék nagyon feketék az OLED-en. De mint olyan sok mai újításnak, ennek sincs meg az átütő ereje az átlagfelhasználók szemében. A képpontsűrűségbeli különbség szintén nem látszik a hétköznapi használat mellett.
Az optikai zoom hiánya senkinek nem fog feltűnni. Használtam egy iPhone XS Max-et fotózásra, az optikai zoomnak semmi gyakorlati értelme nem volt. Ha zoomolni akarsz, vegyél egy kompakt gépet, amiknek iszonyú jó objektívjei vannak már erre, én őszintén szólva nem tudtam volna megmondani ránézésre, hogy az iPhone-ok optikai vagy digitális zoomot végeznek, annyira befolyásolta a képet minden közelítés. iPhone-nal egyszerűen tilos zoomolni, kész.
A gyengébb hátlapi üveg biztosan gyengébb, de ezt nem tudhatjuk, amíg földhöz nem vágjuk őket. Az biztos, hogy az iPhone XS és XS Max hátlapi üvegje förtelmes tulajdonsággal bír. Sikamlós. Olyan, mint egy béka bőre. Leteszed egy méterenként 1 millimétert lejtő textilfelületre, és lassan, nagyon lassan lekúsznak a földre. Az iPhone XR hátlapja azonban tapad, a kézben és a felületeken is. Gyengébb, de biztosabb.
Az oldalsó él gyengébb, megint csak: oké, biztos, de nézzétek ezt meg:


Én nem látom, hogy a második XR valami degradált izé. Ránézek és azt mondom, ó, a másodikat kérem.
Kevésbé vízálló? Hagyjuk már. Vízálló.
Mi marad valódi, érezhető hátránynak? A vastagabb ház, a 3D Touch hiánya, a kijelző-technlógia (de csak bizonyos körülmények között), a vastagabb keret a kijelző körül, ami tényleg eléggé kínaiutánzat-kinézetűvé teszi az egész készüléket. Meg hogy nagyobb, kevésbé áll kézre (bár ezt meg előnyként szokás emlegetni).
szucsadam
2018.11.10. 11:29
Címkék: szerviz
Két ingyenes javítási programot is hirdetett az Apple, ezekre általában akkor kerül sor, ha bebizonyosodik: tényleg elcsesztek valamit a gyártásnál egy megadott időszakban, és ezeket a készülékeket tömegesen hozzák helyre az Apple szervizekben.

A laptopok közül azok a Touch Bar nélküli MacBook Prók érintettek, amiket 2017 júniusa és 2018 júniusa között adtak el.
A 128 GB-os és 256 GB-os SSD-meghajtók egy kis hányadában olyan probléma áll fenn, amely adatvesztést és a meghajtó meghibásodását okozhatja
- írják. Itt tudod leellenőrizni, a géped beleesik-e a hibás szériába.
Az iPhone X esetében azt a jelenséget ismerték el hibának, hogy a kijelző nem válaszol, vagy reagál érintésre, miközben hozzá sem ért senki. Itt nincs megadva alvázszám-ellenőrzés, ha ez a gondod, vidd be egy hivatalos Apple szervizbe, megjavítják ingyen.
szucsadam
2018.11.09. 07:46
Címkék: monitor hirdető
Az iMac 5K-s kijelzője gyönyörű. A Mac mini viszont azoknak van, akik másként képzelik el a saját gépüket.
- Nagyobb méretű monitort akarnak.
- Nem fontos nekik az 5K annyira, hogy egy 27 colos kivitelnél 679.990 forintos indulóárat elfogadjanak.
- Nem fontos nekik a dedikált kártya, viszont a processzor igen.
- satöbbi
Az iMac, akármennyire is konfigurálható, mégiscsak megköti a kezünket több ponton. A Mac mini nem fizettet ki velünk egy dedikált kártyát, kiválaszthatjuk mi, melyik eGPU menjen vele, ha kell. Nem fizettet ki velünk egy monitort, kiválaszthatjuk ezt is magunknak.
Meggnéztem az Aqua Webshop kínálatából egy Samsung monitort, ami ideális lehet a kis kütyünek. És kellő alternatívát kínál.
- Például nagyobb, sokkal. 34 colos, szemben az iMac max. 27 colos méretével.
- A 16:9 helyett 21:9-es képarányú.
- Nem 4K-s monitor tehát, de elég nagy a felontása: 3440 x 1440 pixel.
- És persze Thunderbolt 3-as.

A Samsung 34 colos szörnye, a dallamos nevű C34F791WQU nem egy gagyi cucc. Valahol ott állt meg, ahol a csúcstechnológia kezdene baromi drága lenni, de a nagy áremelésért cserébe nem képes annyival többet nyújtani. A felbontást már említettem, a képfrissítés 100 Hz, 4 ms-os válaszidő, a monitor VA panelt kapott, egész jó betekintési szög, szebb színek, nagy kontraszt (a különféle panelek közötti különbségről itt találtok egy jó leírást).
Ahogy leültünk a monitor elé, amire rápattintottuk a MacBook Prót, Tamással, a tesztelőtársammal együtt mindketten ugyanazt a szót mondtuk. ”Mozi”.

Egyrészt azért mondtuk, mert a gyakori 21:9-es filmeknél semmiféle fekete sáv nem jelent meg alul-felül, ahogy megszoktuk a 16:9-nél. A film kitöltötte a képernyőt, és ez olyan megelégedéssel töltött el minket, amire a fenti szóval reagáltunk. Persze segítségünkre volt a hatalmas kijelző, ami a hajlított kivitel miatt körbeölelt minket, élénk, gyönyörű színekkel (21:9-es képarányú videót viszont alig találunk online megosztókon).
A széles és hajlított kivitel a mozik mellett jól jön még a játékoknál is, főleg erre a területre erősített rá a Samsung ezzel a modellel. Persze azt mondhatnánk, hogy a Mac mini nem egy játékosbarát hardver (meg aki játszani akar, ne vegyen Macet), de az eGPU-k korában lehetséges, hogy épp a hardcore-abb játékosok választanák ezt iMac helyett. Na jó, nem: ha hardcore gamer vagy, tényleg vegyél inkább PC-t vagy még inkább egy konzolt.
Viszont a széles kivitel a munkafelületnek is jót tesz. Például elfér egymás mellett két kellően széles böngészőablak ÉS még marad egy értelmezhető hely még egy vékony területen elrögöcő appnak. Ez egymagában két plusz monitort jelent, és úgy is viselkedünk vele: a kijelző egyik és másik vége között rendesen mozgatni kell a fejet.

Könyvelők álma, hogy Excelből például 52 oszlopot és 74 sort tud megjeleníteni egyszerre full screenben.

Láthatjuk, hogy a hajlítás jelentős, nem csak tessék-lássék módjára álltak hozzá. Ennek eredménye, hogy a monitorral szemben ülve nagyon nagy az élmény, tényleg körbevesz a kép, oldalról nézve viszont zavaró rud lenni a perspektivikus torzulás, és persze a színek sem úgy jelennek meg, mint szemből.
Hátul kapott két hagyományos USB-A portot, egy HDMI és DP IN csatlakozót, Thunderbolt 3-ból pedig egy 15 és egy 85 Wattosat. Utóbbi tölteni is képes a laptopot, miközben kommunikálnak, a másikba meg mehet egy külső SSD mondjuk (ha a Samsung legutóbb tesztelt megoldását választjuk, akkor esetenként gyorsabb tárhelyet kapunk, mint a beépített SSD egy MacBook Próban).
A monitornak beépített hangszórója is van, nem száll le a hajunk, a mélyeket egyáltalán nem hallani, de azért hangerőben jobb, mint egy laptop beépített hangszórói. Ami zavart, hogy Thunderbolt 3-as kapcsolaton keresztül a MacBook Pro nem tudta vezérelni a hangerőt, csak az adott lejátszó szoftver vagy weboldal csúszkájával volt hatalmunk e felett. Ami azért is fura, mert ugyanerre a monitorra DisplayPort - HDMI-vel cuppanva, a régi MacBook Air-emmel, régi technológiával működött a mutatvány.

A monitor ára 239.990 forint, ami nem kevés, de a színek, a kialakítás, ezáltal a wow faktor nálam indokolta. Ha körbenézünk, egy ugyanekkora, ívelt LG csak 147.900 forint, sokkal kisebb felbontással, IPS technológiával, kisebb fényerővel, ésatöbbi. Vagy ugyanebben az árban láttam Philipset, ami már a Samsungéval megegyező panelt használt, de emellett 43 colos kivitellel sokkol, majdnem 4K-ban. Persze ezek csak DisplayPort-ot tartalmaznak, az igazi jóság, a Thunderbolt 3 ezeknél egyáltalán nem elérhető.
A monitor nem való mindenkinek, sokan nem szeretik a hajlítást és a 21:9-es arányt, nekik egy hagyományosabb kivitelű versenyzőt érdemes nézniük. Nekem viszont tetszett ez a cucc. (Természetesen a Thunderbolt 3 miatt a kijelző a legtöbb Mac-kel már működik, a Mac minit csak azért emeltem ki ennyire, mert ezzel a gondolattal játszottam el)
A Samsung C34F791WQU megvásárolható itt.
Az Aqua Webshop az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere.