Aki követte a legutóbbi Apple bemutatót, annak feltűnhetett egy magyar cégvezető a megszólalók között, ahogy egy magyar fejelsztésről is elég sok szó esett. A megszólaló Csanády István volt, a Sharpr3D vezetője, és az Apple közleményeit rendszeresen forgatók mintha már találkoztak volna vele más összefüggésben is idén. Legutóbb 2016-ban írtunk róluk, most újra megkerestük őket, hogy megtudjuk, mi történt az elmúlt években velük.
2016-ban beszéltünk utoljára, akkor a Sharpr3D még három fős cég volt, és az számított óriásinak, hogy az Apple kiemelte a budapesti cég alkalmazását, mint az iPad experience-t növelő terméket. Most meg angolul kellett egyeztetnem két emberrel, hogy egyáltalán létrejöhessen egy interjú a cégvezetővel. Sűrű évek lehettek ezek, ha csak ezt a változást nézzük.
István: 2016? Igen, elég sok minden történt. Már nem hárman, hanem nyolcvanan vagyunk, az árbevételünk körülbelül a százszorosára nőtt. Bevontunk nyolcmillió dollárnyi kockázati tőkét. Ez már egy cég, és nem csak egy rakás fejlesztő egy rakáson (nevet). Persze, akkor is cég volt, de mostanra kezdünk egy tényleg sikeres céggé válni, jenenleg már több mint húszezer fizetős felhasználóval rendelkezünk, és nagyon gyorsan növekszünk...
Elég sokszor találkozhattunk veletek idén az Apple híradásaiban.
István: Háromszor! Szerintem ez nekem is egy Guiness-rekord, nem tudok róla, hogy az Apple bemutatóiban, anyagaiban bárki személyesen háromszor bukkant volna fel. Idén először a LiDAR kiadásában szerepeltünk, aztán megkaptuk az Apple Design Awardot is, majd most az M1-es Macek bemutatójában is beszéltem, szóval elég nagy nyilvánosságot kapott a Shapr3D az elmúlt pár hónapban.
Gratulálunk a díjhoz, kis késéssel. Szoros a kapcsolat a céggel azóta, hogy 2016-ban felfigyeltek rátok, vagy titeket is váratlanul ért a díj, meg a felkérés, és csak úgy kaptatok egy levelet a semmiből?
István: Nem, ez azért nem így működik (nevet). Rengeteg kapcsolatépítés van a háttérben, de nyilván nem működne semmi, és egy lépést sem tehetnék előre, ha nem lenne meg a nagyon jó, és az Apple narratíváját erősítő termék. Az Apple-nél ez az alapja mindennek. Utána jön minden egyéb.
Akkor nem csak a csíptetős mikrofont feltevő srácokkal találkoztál odakint, ha jól sejtem.
István: Erről sajnos nem beszélhetek, de a keynote-ok végső tartalma természetesen a legmagasabb szinten dől el. Vegyük ezt a legutóbbi prezentációt. Azért aki a végén rárakja a pecsétet, az nem valami product marketinges ember…
És mi a különbség a Shapr3D programban ma, az Apple Design Awarddal a zsebetekben, ahhoz képest, mint amikor még “csak” emeltétek az iPadezési élményt?
István: Egészen olyan lett már a termék, amit nem szégyellünk nagyon (nevet). Nem azt mondom, hogy minden csücskére büszkék vagyunk, de már majdnem. Még mindig viszonylag kicsi a program, de ami van, az már jó. Másfél év múlva azonban már nem is lesz ennyire kicsi sem.
2016-ban a cég 99%-ban a termék fejlesztéséről szólt. Gondolom, most változott az arány, bejött egy csomó egyéb tennivaló.
István: Persze sokminden változott, de azért még mindig a termék a legfontosabb. Kicsit olyan, mintha mi a CAD Apple-je lennénk. Kiemelkedően termék központúak, felhasználó-központúak vagyunk, és nagyon figyelünk a részletekre. A cég 60 százaléka most is termékfejlesztésben dolgozik, most is a termék a legfontosabb, hatalmas energiákat mozgósítunk arra.
Segítsünk azoknak, akik egyáltalán nem használnak CAD-et. A Shapr3D-t hogyan kell elképzelni ebben a 3D-s CAD univerzumban? Egy hasznos tool, kiegészítés, vagy egy teljes értékű program, amivel a feladatok legszélesebb köre elvégezhető? Holnaptól mondhatná egy autógyártó, hogy na, akkor mi innentől ezt használjuk a fejlesztésen?
István: Amire mi megyünk, az a design focused MCAD market. Olyan cégek, ahol van mondjuk két-három CAD dizájner, nem űrhajókat vagy autókat terveznek, nem olyan termékeket amik több millió alkatrészből állnak, és a gyártási folyamataik sem extrém komplexek mint mondjuk egy autó gyártó cégnek. A mi termékünk jelenleg egy prototipizáló tool, egy dizájn tool. Egy olyan eszköz, ami a dizájn processz első hetven százalékára jó. Gyakorlatilag a papírral versenyzünk, jelenleg. A következő 18 hónap pedig arról fog szólni, hogy tényleg “CAD-dé válunk”, egy olyan multiplatform eszközzé ami egy nagyon jelentős felhasználói rétegnek lehet majd az elsődleges eszköze.
Magyar CAD és az Apple összefüggésben nekem egyből beugrik Bojár Gábor és a Graphisoft. Érezhető volt ez a vonal a kapcsolatban?
István: Dehogy, ennek már nincs nyoma. Persze, amit Bojár Gáborék végigvittek, egy szocializmus utáni nemzetközi szintű kilépés, az hatalmas dolog volt. De azért a Graphisoft jóval kisebb mint a legnagyobb CAD cégek, bár a saját szegmensében jelentős szereplő. Az Apple-nél pedig nincs kollektív memória, hogy tudjanak mindent a régmúltból. Ha valakiről tudják, hogy ki, az jelenleg a mi vagyunk, a Shapr3D elég jelentős elemévé vált az Apple ökoszisztémának. .
Persze, de akkoriban nem voltak nagyon programok Mac-re, különösen nem CAD programok. Kábé, mint ahogy most iPadre, nem?
István: Igen, nagyon érdekesek a párhuzamok. Bojáréknak is az volt az elképzelésük, hogy nem az akkoriban a CAD-et uraló mainframe számítógépekre terveznek egy új rendszert, hanem hogy kis desktop gépekre csinálják meg az ArchiCAD-et, nekünk meg az, hogy nem desktop workstationökre, hanem elsődlegesen mobileszközre. Ők is Apple platformokon kezdtek, és őket is nagyon felkapta az Apple, mint ahogy minket is.
Mit szóltok az M1-hez? Kaptatok korábban belőle tesztelésre?
István: M1-et nem kaptunk. DTK-t kaptunk, de azt mindenki kapott, iPad hardver volt benne.
Mit szóltok az M1-hez? Bár az Apple bemutatón már elmondtad, de szeretném megint hallani.
István: Le vagyunk nyűgözve. Nézd meg a teszteredményeket! A MacBook Air-es, passzív hűtéses chip gyorsabb, mint a legutolsó, legnagyobb iMac. És vedd hozzá, hogy az Apple-nél az első generáció jó, a második meg brutális. Az a felfoghatatlan ebben a sztoriban, hogy ha extrapolálsz abból, ami az iPaddel zajlott az elmúlt 5 évben, akkor két-három év múlva az Apple gépeinek a közelében nem lesznek a többiek. Ezt úgy értsd, hogy a leggyorsabb desktop rendszerek sem fogják alulról karcolni az Apple felhozatalát. Ilyen teljesítménynövekedést utoljára a kilencvenes években láttunk, öt -tíz évre az Apple bebetonozta magát, mint a leggyorsabb számítógépek készítői. És vegyük hozzá, hogy a hardver-szoftver összefonódással pedig az Apple felhasználói élményben nemhogy öt-tíz évre, de kábé behozhatatlanul elhúzott, már most.
Eddig az iPad volt a Shapr3D játszótere, most pedig már hirtelen a Mac is. Az a platform, ahol egyébként is zajlott korábban a CAD-tervezés: az asztali rendszerek. Ráugrotok?
István: Persze, már rá is ugrottunk, ha megnézed az előző keynote-ot. Nagyon sokat foglalkozott velünk a bemutató. A következő 18 hónap az átmenet, amikor sokkal inkább elkezdünk hagyományos CAD rendszerekkel direktben versenyezni. Szeretnénk, hogy a desktop ficsörök hetven százalékát lefedni, mindezt azonban egy friss szemlélettel egy 2020-as perspektívával arról, hogy milyen is egy CAD rendszer. Szerethető lesz, jó lesz használni.
Szerintetek is forradalmi az M1? Kíváncsiak vagytok, kinem milyen tapasztalatai vannak az új Macekkel? Csatlakozzatok az I Love Apple Silikon Facebook csoporthoz, ahol mindenki megoszthatja a híreket és a tapasztalatait a chipekről. A csoportot én hoztam létre és én is fogom gondozni.
szucsadam
2020.02.10. 08:33
Címkék: magyarország nyelv app
Szexi arról beszélni, hogy miféle földönfutókká tesz bennünket a mesterséges intelligencia, elveszi a munkááát, de a helyzet az, hogy már most is láthatóak azok a területek, ahol először veti meg a lábát az ezen alapuló megoldás. Az egyik ilyen terület: a nyelvtanulás. Most még nyilván nem olyan, mint egy élő ember, de helyes kiejtéssel beszél, felismeri a beszédet, és valamennyire tud reagálni arra, amit mondasz. Már betette a lábát, és csak fejlesztés kérdése, hogy egyre jobb legyen. Kérdés, hogy mennyi idő.
Merthogy a Siri például nem kimondottan fejlődött a megszületése óta eltelt években, legalábbis nem annyit, amennyire számítottunk. Most ugyan bekapcsolták a machine learning alapú szóalkotást, vagyis már nem felmondott szöveget játszik elvileg vissza, múlt héten meg is változott a hangja az asszisztensnek. De hogy mikor fog tényleg intelligensen reagálni, válaszolni, mikor érti meg az egyszerű utalásokat, kontextust, vagy csak mikor fog hozzáférni a telefon erőforrásaihoz rendesen, nem tudni.
Ennek ellenére, amikor meghallottam, hogy a Xeropan, magyar fejlesztésű nemzetközi nyelvtanuló app MI-t vet be, hogy beszélgethess idegen nyelven, kíváncsi lettem. Épp akkor történt, amikor édesanyám megunta a Doulingót meg az ilyen ingyenes szótanulókat. Napi órákat töltött el rajtuk több mint egy évig, szinte megszállottja lett a pontgyűjtésnek. Vagyis, gondoltam, ideális tesztelője lehet annak, hogy mit tud egy fizetős app (oké, ennek is van ingyenes verziója), amire annyira azért nem drága, mint azok az “online” “megoldások”, amiket ő talált. Mármint hogy átküld valami nyelvtanár húsz videót, és fizess érte tízezreket. (Közben járt élő tanárhoz is, teszem hozzá, nem csak az online-ban hisz.)
A Xeropan nem arról szól, hogy itt az MI, aztán beszélgessetek. Valójába a program több éves, és MI nélkül indult, teljes értékű nyelvtanuló appként. És eléggé könnyen elvarázsol, ha először találkozol vele.
Egyrészt az egész Tanulás menüpont olyan, mint egy számítógépes játék, szereplőkkel, hangokkal, 3D-ben. Itt választod ki az téged érdeklő témakört, amin belül jönnek a leckék. Ezekben vannak szókincset bővítő leckék (mint a Duolingo), vannak videós leckék, amikor egy youtube-os videón hallhatunk valakit beszélni - alatta a szöveges átirat -, és ezzel kapcsolatban lesznek játékos feladatok. És itt baromi fontos, hogy a Youtube-videót a program készítői is úgy emelték át az angol nyelvű tartalmak közül, egyáltalán nem nyelvtanulás céllal készítette valaki.
A szavak és nyelvtani szabályok teszt-szerű kitöltésén túl a nyelvtant el is magyarázza az app, a fizetős verzióban legalábbis. Mindezeket a témaköröket különféle nehézségi fokokba sorolták, így a kezdőtől a szakértőig egy csomó szint létezik. És anyu ellesz egy darabig: 10 ezer lecke van jelenleg az appban, három hónapja napi kábé 1,5-2 órát nyüstöli, és nem ért a végére. És az app folyamatosan frissül, hetente kábé egy órányi anyaggal. Átlagosan napi 10-25 percet használják a fizetős aktív userek az appot egyébként, anyu tehát kivétel (- árulták el a készítők).
A robotos beszélgetés itt, a leckék között is megtalálható időnként, de közvetlenül elérhető a Készségek fül alatt, ahol a folyamatosan frissülő heti leckék vannak, a szókincset és a nyelvtant külön kiemelő központi programrész, és a beszélgetős lehetőség.
Ráeresztettem édesanyámat, mit szól hozzá. Tudni kell, hogy ő úgy tanul angolul, hogy szinte meg sem szólal, kizárólag befogadja a szavakat, szabályokat, szövegeket, de nincs sok alkalma beszélni. Ezért aztán, gondoltam, neki különösen jó lesz, ha nem egy ember előtt kell bénáznia az elején, hanem egy algoritmus figyel rá. Kit érdekel, ha nem sikerül?
A beszélgetőpartner a tematikához igazodik, lehet egy átlagos srác vagy az angol királynő is, akihez teára jöttük. A téma adott, például szobát akarunk foglalni egy szállodában, és a recepciós üdvözöl minket, kérdezi, mit szeretnénk. Ha bizonytalanok vagyunk, segíti előre a beszélgetést, rákérdez, esetleg erről meg erről lenne-e szó. Ha bizonytalanok vagyunk, az app segít, de ha nem kábé azt mondjuk, amire számít a program, akkor visszakérdez, hogy nem érti. Valójában be vagyunk terelve egy szűk mezőbe: a szállodában hiába mondtam, hogy holnapra szeretnék szobát két éjszakára, ő csak azért is mára akart adni nekem. Ez nem egy open world játék. Az a kimondott szövegmennyiség, amit meg elvár tőlünk a program az elején, nem túl sok, bár azért néha kiszól nekünk, ha túl szűkszavúak vagyunk.
Eleinte anyut nem fogta meg a dolog, és később sem lett kedvence. Viszont vissza-visszatér hozzá, és már ő is észrevette, hogy ki van jelölve számára a válaszok sora. Itt inkább arról van szó, hogy a beszédfelismerés (speech-to-text) elég fejlett már, így egy nyelvtanuló angolját is át tudja tenni az adott nyelvre. A szövegben értelmezni tudja az algoritmus azokat az elemeket, amikkel ő tud továbbmenni, a többi kuka. Itt tartunk most a mesterséges nyelvtanár, illetve társalkodó terén, és ha így vesszük, ez már elég jó tud lenni a kezdők számára. A kiejtést viszont nem javítja úgy, mint egy élő ember.
Egyébként a Xeropan fő célországa egyáltalán nem Magyarország. Az Unesco 2014-es kutatása szerint 2 milliárd nyelvtanuló van a világon, ebből az app 300 millió embert szólít meg. Csak angol nyelvet tanítanak, de azt 15 nyelven, 64 országban. Naponta több mint 1000 ember tölti le az alkalmazást, 1-4%-a vásárol is.
A Xeropan alapítói, egy nyelvtanár és nyelviskola-vezető, valamint egy nyelvet korábban sikertelenül tanuló üzletember, aki egy rakás nyelvtanárt elfogyasztott, a Google budapesti irodájával együtt választotta ki azokat az országokat, ahol nagyon megtolták a hirdetéseket. Franciaország, Németország, Ausztria, Spanyolország és Olaszország területén havi 5-6 millió forintot elköltenek az ügyfélszerzésre. Franciaországban már pozitív a ROI.
A Debrecenből indult, MI-vel megspékelt nyelvtanuló app, ami egyébként nem is ezért jó, hanem a hétköznapisága révén (volt olyan vásárló, aki a Facebook feedjéhez hasonlította a leckék témáit), még nagy jövő előtt állhat. Egészen komolyan veszik a készítők a felfuttatását, úgyhogy szerintem még hallunk róluk nemzetközi szinten is, és ha a jövőben az MI többre lesz képes, ők biztosan ott lesznek az első sorban a fejlesztések terén. Már ha elkezd termelni megtérülést a többi nagy piac is, nyilván.
Az app linkje.
Disclaimer: a posztért nem fizettek a készítők. (Nem, nem is küldtem számlát).
szucsadam
2020.01.10. 10:15
Címkék: magyarország apple pay
Az ilyen “próbáljuk ki, túlélünk-e egy napot a telefonunkkal” dolgok kicsit mindig álságosak, amikor a tesztelő egyébként nagyon is magával hordja a pénztárcáját, legfeljebb nem veszi elő. Az én mostani tesztem egy baleset eredménye, vagyis én TÉNYLEG pénztárca nélkül maradtam Budapest közepén. A feleségem tett ki az autóból, és indult haza. Nem a városban élünk, így gyakorlatilag a feladatom az volt, hogy lehúzzak egy munkanapot, teszteljek helyeket, mászkáljak a városban, majd jussak haza.
Legutóbb, amikor ilyet csináltam, nem volt itthon Apple Pay. Volt Simple és hasonló megoldások, ahol viszont az elfogadóhelyek száma volt mindig kérdés. Ahogy végigfuttattam a fejemben a lehetőségeket néhány éve, arra jutottam, hogy keresnem kell egy ismerőst, akitől pénzt kérek kölcsön, és rögtön el is utalom neki, különben végem.
Most azonban nemhogy nem éreztem ilyen késztetést, de még csak a gyanúja sem volt annak, hogy gondolkozni kellene rajta. Kiderült, hogy már jó ideje nem használom a pénztárcámat fizetésre: amióta az Erste kártyámat integráltam, szinte csak úgy fizetek. Ha szakit hívok, tűzifát rendelek, és hasonló szolgáltatásokat veszek igénybe, kell a készpénz. Az építőipar továbbra is szigorúan készpénzes. De erre nem volt késztetésem ott, akkor.
Lássuk, mit tudtam megvalósítani a mobillal:
- vásároltam gyorsan egy tízes pakk BKV jegyet, automatából
- tudtam közben használni BuBit és Lime-ot is, bár előbbihez hideg volt, utóbbi meg drága, úgyhogy maradtak a jegyek
- minden vendéglátóhelyen tudtam fizetni a kártyámmal, vettem pékségben kenyeret. A borravalót sajnos csak a kártyámmal tudtam adni, ilyenkor mindig megkérdem, nem baj-e, hogy így adom. Különféle jatt-elosztások vannak már, egyáltalán nem a készpénz az egyetlen módja ennek.
- könyvesbolt, gyógyszertár, természetesen működött
- hazamenni simán tudtam, a Stadionok buszpályaudvaron és a Keletiben is több automata terminálnál lehet távolsági jegyet venni, érintős technológiával
Szerintem nem is fogjuk fel, mennyire szerencsések vagyunk, hogy szinte alig van olyan hely, ahol nem lehet “érintősen” fizetni. Az USA-ban például egyáltalán nem evidens ez, ők kábé úgy számolgatják az elfogadóhelyeket, mint mi, amikor alternatív módok (pl. Simple) voltak csak terítéken. A Simple meg ma már inkább csak aládolgoz az Apple Pay-nek: akinek a bankja nem támogatja az Apple Pay-t, többek közt Simple fiókkal tud beférkőzni a virtuális kártyák közé a Walletben.
Viszont elkezdtem gondolkozni, hogyan juthatnék mégis készpénzhez a telefonnal. Mivel szorult helyzetben voltam, elkezdtem foglalkozni ezzel a kérdéssel is. Mi kell ehhez? NFC-s ATM. Épp az Oktogonnál voltam, ahol egy olyan Erste mellett mentem el, ahol vagy nyolc ATM volt a bejárat mellett. Én még ilyet nem láttam, úgyhogy bementem ebbe az ATM-mennyországba. Ha valahol van, akkor itt lehet. Nem volt NFC-s ATM, és nem is tudnak róla, hogy bárhol lenne.
Akik kínálnak ilyesmit, az az Euronet automaták, amiket turista-központokban raknak ki az utcára. Csakhogy a net tele van negatív értékelésekkel, a magas kivételi díjak miatt.De tudtam volna kivenni itt pénzt, drágán.
Volt még egy ilyen találatom:
Bitcoin automata, csakhogy itt az NFC másra van. Azzal vehetsz bitcoin-t minden ilyen automatában, de készpénzt nem ad kártyáért. Ez a példány egyébként vásárol is, ha van bitcoin-unk (készpénzre váltja). Az Oktogonnál, a Zingban találtam.
Egy nappal később pedig tök véletlenül futottam bele a kistarcsai kórházban:
Szóval OTPnek van ezek szerint NFC-s automatája.
Amihez kellett volna pénztárca, de nekem nem kellett:
- nem tudtam volna igazolni magam, ami egy rendőri intézkedésnél probléma (sosem volt rá példa)
- nem tudtam volna igazolni egy esetleges diák jogviszonyt (nem kellett)
- Jogosítvány, forgalmi nem lett volna, így autóba nem mertem volna így ülni, mert míg az utcán sétálva ok nélkül nem igazoltatnak, az úton ez simán megtörténhet (nem ültem autóba)
- Bérletet sem tudtam volna mutatni (nincs bérletem)
- Mindenféle olyan jogosultságok, amikhez nincs digitális alternatíva. De sok esetben ilyenkor lehet kérni alternatív belépést (pl. Metro áruház) vagy kártyapótlást (pl. IKEA, Aldi, Lidl stb. kártya).
Szóval egyáltalán nem volt megterhelő így a nap, és mint kiderült, egy kis plusz kutatással még készpénzt is csikarhattam volna ki a telefonommal. Kár, hogy a bankok erre nem fektetnek nagyobb hangsúlyt, sem technikai, sem marketing téren.
szucsadam
2019.11.20. 14:02
Címkék: magyarország magyarítás siri
Az, hogy a Siri nem tud magyarul, egy dolog. Cserébe a hároméves lányom egyre jobban tud angolul, ahogy próbál helyettem számokat választani. Ami nagyobb baj, hogy nem ismeri fel a magyar dalcímeket, így ha a HomePodon egy magyar dalt akarok kérni, akkor két lehetőségem van:
- előveszem az iPhone-t és ott választom ki a dalt
- ha mondjuk egy magyar nevű zenekar dalait akarom, előre elkészíthetek egy playlist-et iTunes-ban bocsánat, Music-ban, és aminek elnevezem a listát, azt a nevet kérhetem a Siritől mondjuk HomePodon.
A másik nagy baj, hogy nem ismeri a magyar neveket (Katát még oké, de Zsuzsannát már kizárt), így nem lehetett könnyen felhívni bárkit anélkül, hogy nyomogattuk volna a telefonunkat. Ilyenkor ilyen trükkök voltak:
- Úgy adjuk meg a nevet, hogy kiejthető legyen angolul
- Hozzárendelünk olyan családi kapcsolatokat, mint mom, dad, son, és úgy hívjuk
- Megtanítjuk Sirit egyenként, hogyan ejtse ki a neveket helyesen, és hogyan fogjuk mi kérni azokat. Csak mondani kell Sirinek, hogy “You pronounced VÖRÖSVÁRI wrong”, és visszakérdez, hogyan ejtse ki. Elmondod, kiválasztod a legközelebbit, és kész.
Eddig legalábbis ez volt. Most a helyzet az, hogy
ha felviszel egy full magyaros nevet a kontaktjaid közé, és vársz, hogy a felhőben is ott legyen, onnantól kezdve kérheted magyarul, és nagyon jó hatásfokkal megtalálja a kontaktot Siri.
Tehát ha még nincs mondjuk Csisztu Júlianna a kontaktjaid között, akkor a Siri mondjuk magát a nevet sem fogja érteni, mindenféle hülyeséget ír ki angolul:
Ha viszont beírod a kontaktok közé, és vársz pár percet, akkor hirtelen megtörténik az okosodás, magától:
Először arra gondoltam, hogy mivel magyarul is sokan okosítják a Sirit (lásd a fenti példát), ezért onnan emeli át ezt a tudást az intelligens szoftver ismertebb tulajdonnevekre. De nem, mert egészen elborult álnevekkel is működik, lásd Vörhenyőttéri (tudomásom szerint ilyen név nincs a világon se):
Szóval éljen, a Siri valamikor okosabb lett magyarból, nem tudom, pontosan mikor történt, de ez nagy előrelépés, és kényelmes. Ha például a konyhában főzöl, és melletted az iPhone-od, kérheted, hogy “Siri, call Vörhenyőttéri and turn on loudspeaker”, és kihangosítva felhívja. Ha HomePodod van, akkor “Siri, call Vörhenyőttéri on my HomePod” és még jobb lesz a minőség, mindkét oldalon.
Misinek köszi a tippet
