A napokban minden nagyobb egyesült államokbeli tech-lapnál megjelentek az első, polcra kerülés előtti Samsung Galaxy S6 tesztek. Természetesen, ahogy kell, mindenki az iPhone 6-tal vetette össze a készüléket.

Nem csak azért, mert a két piacvezető csúcstelefonjáról beszélünk. Nemcsak azért, mert árban nagyjából megegyeznek. Hanem azért is, mert az új Samsung telefon kinézete erősen hasonlít az iPhone 6-éra, és ezután már nehéz bármi mással összevetni.

Alapvetően folytatódik a specifikációharc a Samsung részéről: az Apple készülékéhez képest nagyobb kijelző, sokkal nagyobb felbontás, hosszabb akkuidő, rövidebb töltés, nagyobb alap háttértár. Nem csak 1080p-s, de 4K-s videófelvétel. Pont utóbbi indokolja az előbbit: rohadt sok hely kell az ilyen felbontású videóknak.

Szóval papíron nagyon impresszív a dolog, és tegyük hozzá, simán hozhatja, hiszen fél évvel az Apple előtt jár (ők már a 6S-t készítik bőszen). A tesztek nagy része azonban mégis jobban fókuszált egy olyan hiányosságra, amire korábban nem fektettek nagy hangsúlyt, és most ebben is közeledett a Samsung az Apple-höz: prémium dizájn.

Szeretem a Samsung új telefonjait, talán még az iPhone 6-nál is jobban.

Írja a Wall Street Journal egyik szerzője. És erről az ergonómia és a gondos dizájn tehet. A Samsungnak továbbra sincsenek olyan dizájner koponyái, mint az Apple-nek, és az ötleteik nagy részében nincs eredetiség (oké, az Edge-ben van egy), de legalább nem kopik le a fémnek látszó műanyag kijelzőkeretről a festék, darabokban. Mert amiatt nem szeretni, hanem inkább utálni lehet egy telefont, és hasonlók miatt lehetett utálni a Galaxy sorozat korábbi darabjait.

Aztán sokat jelentett - marketing szempontból mindenképp - a Samsung saját fejlesztésű chipje, egy nyolcmagos dög. Az Apple után ők is elkezdték házon belül igazgatni a processzort, csak míg az Apple-nél a szoftver fejlesztése miatt volt ez nagy versenyelőny, az Androiddal párosítva itt legfeljebb azt lehet kiemelni, hogy