almalé és kungfu Rólunk

Több fenyegetést azonosítottak tavaly egy átlagos Mac-en, mint egy átlagos PC-n

Ha nem lenne elég a COVID19, íme egy friss tanulmány: a Malwarebytes statisztikái szerint tavaly igencsak meglódultak a maces fenyegetések. A csapat összességében 400%-kal több fenyegetésnek azonosított programot talált a felhasználók gépein, de, kapaszkodjunk meg:

az egy gépre vetített azonosított program is magasabb lett, mint a Windows-os gépek esetében!

A Windows-on csak 5,8, míg egy Macen 11 olyan találat van, amit a Malwarebytes fenyegetésként azonosít.

Most akkor essünk pánikba? Azért annyira ne.

Az a tény, hogy a Macen kevesebb a vírus vagy a hagyományos kártevő, sokáig inkább annak volt betudható, hogy egy pici piacról volt szó. Ha a világ számítógépeinek 95%-a Windows, akkor nem éri meg a maradék 5%-ra fejleszteni bármit, mert nem éri meg a strapát. Mint ahogy nem éri meg fejleszteni sem nagyon semmit, mivel ha spamek milliárdjait küldjük szét, az adathalászat a szaúdi örökösökkel is hoz a konyhára.

Macen tovább nehezítette a dolgot, hogy megjelent a Mac App Store, vagyis az Apple által átnézett és azonostott programok tárháza, ahonnan lehet telepíteni sok szoftvert. Alapértelmezettként a gépünk csak az innen származó szoftvereket hajlandó telepíteni, és ha ezt bekapcsolva hagyjuk, gyakorlatilag ki is iktattuk a fő veszélyforrást. Mert, ahogy mindjárt látjuk a Malwarebytes riportjából, még mindig a user error, tehát a felhasználó viselkedése okozza a fenyegetést.

Sajnos azonban sokszor ki kell kapcsolni azt a bizonyos kapcsolót. Van néhány igazán jó szoftver, ami nem volt hajlandó a Mac App Store-ban megjelenni, így weboldalról töltjük le a dmg-t, és úgy futtatjuk, telepítjük. Azt pedig, hogy az adott weboldalt milyen védelemmel látták el, már nem nagyon van rálátásunk.

ke_pernyo_foto_2020-02-25_11_25_02.png

A Maceken megtalálható legnépszerűbb “fenyegetések” leginkább PUP-k és adware-ek sokasága. Az adware reklámok segítségével szerez hasznot, nagy kárt nem tesz a gépünkben, csak picit megdolgoztatja, a PUP rövidítés pedig a kéretlen alkalmazásokra utal, vagyis olyan programokra, amiket nem is nagyon akartunk telepíteni, mégis olyan erőszakos vagy megtévesztő volt, hogy megtettük. Én sokszor belefutottam már a MacKeeperbe, ami egy felugró ablakon értesít, hogy a gépem fertőzött, és kell egy tisztító/vedő program, és íme a legnépszerűbb a platformon. Egy kattintás, és már ott is van a dmg a Letöltések mappában. De ez még nem elég, telepíteni is kell, viszont sokan meg is teszik, félve a korábbi üzenettől (úristen, vírusom van), így tényleg a legnépszerűbb tisztító app lesz belőle. Csak épp ő maga a fenyegetés.

Ezek nem igazán tekinthetőek malware-nem a statisztikát készítők szerint sem, általában nem okoznak kárt, de potenciálisan jelenhetnek fenyegetést, mert nem tudni, melyik mit művel a gépünkön. Felugró ablakban nem bízunk meg, ez legyen alap.

A listavezető NewTab nevű adware csak 2018 decembere óta terjed, de elég gyors ütemben. Hamis tracking vagy térképes oldalakon ver át minket. A megtévesztő weboldal azt állítja, hogy a beírt adatok alapján ad nekünk információkat (hol jár a csomagom? - például), majd attól föggetlenül, hogy mit írunk be, letölt és telepítésre ajánl egy PackagesTracker appot például. Telepítés után sem ad infót, viszont beépül a Safariba, és onnantól átirányítja a kereséseinket affiliate oldalakon keresztül, így reklámokból származó bevételhez juttatja a készítőket.

A Genieo ennél sokkal idősebb, 2013-as, de népszerűsége töretlen. Ez is affiliate bevételre tesz szert a gépünk forgalma segítségével, és több száz különböző név alatt fut. Az adware akkor vált át agresszívbe, amikor megpróbálod törölni: itt már malware-re emlékeztető dolgokat tesz, és a telepítése során is kihasznál bizonyos rendszersérülékenységeket.

A valódi macOS malware-ek száma alacsonyabb:

ke_pernyo_foto_2020-02-25_11_41_44.png

A FakeFileOpener például, miután a user feltelepítette valamilyen programmal együtt (megintcsak itt van a kutya elásva), különös helyre épül be. Amikor egy ismeretlen kiterjesztésű fájlt akarunk megnyitni, a Mac általában végső esetben a Mac App Store-t ajánlja, hogy keressünk rá a megfelelő programra. A FakeFileOpener itt lendül támadásba, és inkább átirányít egy oldalra, ami közli, hogy a gépünk fertőzött.

Így lehet telepíteni:

amc-virus-scam-600x402.png

Így ver át minket ezután:

no-app-for-file-mfo.png

A fenti darabszámok nem a teljes Mac közösségre értendőek, csak a Malwarebytes által mért számok, azokon a gépeken, amik a Malwarebytes szoftverét futtatják, vagy amikről a Malwarebytesnak máshonnan van információja. A teljes riport elolvasása erősen ajánlott, hogy tudjuk, mi újság ezen a téren. De ha nem telepítünk semmit, csak amiről biztosan tudjuk, hogy micsoda, máris 99%-ban levédtük magunkat, úgy tűnik.



Rövid hatótávú wifit is használhat majd az iPhone 12

A Macotakara forrásai szerint az idei iPhone-ok meglepően friss technológiát is implementálnak: a 802.11ay wifi-szabvány véglegesítését év végére ígérik csak, mégis megjelenhet az idei készülékekben.

wifi-evolution.png

Ez nem pont a wifi 6 néven is elhíresült 802.11 ax, ami a jelenlegi 802.11ac-t váltja. Az ay ugyanis nagyon magas frekvencián, 60 GHz-en működik majd, ennek megfelelően pedig a jelet egy fal is könnyedén megállítja (minél magasabb a frekvencia, annál kisebb a hatótáv, és annál nagyobb problémát okoznak a tereptárgyak). Így magától értetődik, hogy a 802.11ay szabvány nagyon rövid hatótávra jó, leginkább a Bluetooth helyett használható nagy fájlok átvitelére, valószínűleg Apple-cuccok között. Mert az bitos, hogy baromi gyors lesz.



Kuo: Ez lesz az utolsó WWDC ARM-os Macek nélkül

A legmegbízhatóbb Apple-pletykaszállító, Ming-Chi Kuo azt állítja, hogy a következő 12-18 hónapban várhatóak az első ARM alapú Mac-ek. Az Apple állítólag nagyon agresszívan tolja előre a saját fejlesztésű, 5 nm-es technológián alapuló chipjeit, ami idén az iPhone-okba, jövőre a laptopokban is megjelenik majd. A 5 nanométer nagy ugrás lesz, az Apple már zsinórban a harmadik évben ugrik fel a TSMC fejlesztésére, és ad ki újabb technológián alapuló chipeket. Bővebben erről itt írtam.

wikichip-logic-tsmc-100827196-large.jpg

A pletykák az ARM Macről legalább öt éve tartanak, egyébként pont ennyi idő volt, amíg az Apple titokban minden OS verzióból készített egy Intelest is, mielőtt 2005-ben bejelentette a váltást. Ennyi kell, hogy egy komplett operációs rendszert, programokkal, ki lehessen adni egy új platformra. És az ARM még ennél is nagyobb feladat, hiszen teljesen kiugrik az x86-ról, és egy új bolygón találja magát.

Nem kérdés, hogy az ARM alapú chipek el tudnak-e futtatni egy asztali rendszert, alap feladatokra. Az idei sebességnövekedés az A14-et asztali rendszerekhez hasonlóan gyorssá teszi. Ez már rég nem a kérdés. A kérdés a szoftverek, a kompatibilitás, és minden nyűg, ami ilyenkor jön. Az Apple állítólag az idei WWDC-n a fejlesztők kezébe adja azokat a toolokat, amivel ARM Mac appokat fejleszthetnek, hogy egy év múlva, akár épp a 2021-es WWDC-n, már egy alap szoftvercsomaggal tudják adni a gépet. Az Apple a saját szoftvereivel nyilván szintén elkészül addigra.

Úgyhogy emberek. Itt az idő, amire eddig csak legyintettünk. Amiről tudtuk, hogy majd egyszer. Úgy tűnik, mindannyian a saját múltunkat emésztjük fel, és a saját jövőnk jön velünk szembe, akutyaúristenit.



Ez is eljött: az Apple azon gondolkozik, hogy külső appokat lehessen alapértelmezni iOS-en és HomePodon

Az Apple mindig is arról volt híres, hogy a rendszereit ellátta nagyon jó alapprogramokkal, és ezeket ingyen adta hozzájuk. Én még emlékszem, mennyire hihetetlennek tűnt a váltásom idején, hogy a Machez járó OS X-hez jár egy zeneszerkesztő app, meg persze dokumentumszerkesztők is (iLife, iWork), méghozzá nem valami pehelykönnyű cuccok, hanem egész jók.

Nem vagyok kimondottan ellene a finombeállításoknak, de szerintem fontos, hogy egy bonyolult tech-eszköz stabilan és beavatkozás nélkül működjön a bekapcsolás után. Utálom, mikor úgy kezdjük, hogy hatszáz kérdésre kell válaszolnom, de nálam még jobban utálják azok, akik nem is tudják a válaszokat, és nem is értik a kérdéseket. A felhasználók jelentős hányada, az antitechie-k.

Az Apple is így gondolta, sőt, még azt is megtiltotta, hogy ezeket az alapértelmezett, a rendszerbe ágyazott programokat megváltoztassuk. Na nem OS X-en, de iOS-en mindenképp: ez mindig is egy zártabb rendszer volt, aminél a magától értetődő működés még alapvetőbb fontosságú volt. Az iOS téglaegyszerű és stabil működése, az App Store-os appok előre átnézése, a sandboxing és minden beágyazott képesség azt szolgálta, hogy a felhasználónak a lehető legkevesebb beavatkozással legyen a legjobb. A legbiztonságosabb és a legkevesebb problémával működő.

Ha megengedjük a felhasználóknak, hogy maguk válasszák ki az alapértelmezett levelezőt vagy böngészőt, akkor esetleg kiválasztanak valami szemetet, aminek a fejlesztésére nincs ráhatásunk, és azt fogja gondolni, hogy az iPhone szar.

Így szólt az Apple logikája. Igen, ezzel monopol helyzetbe hozta a saját appjait a saját telefonjain, de mivel nem adta el a rajtuk keresztül begyűjtött információkat, nem igazán volt felháborító a dolog. Amennyit nyertek vele a vámon (az ő programjuk remek piaci részesedéseket szerzett), annyit veszítettek is a réven (az iOS nem volt túl vonzó a beállítások miriádjait nyomkodó androidos részközösségnek). Az, aki valamiért preferált más külső programokat, a képességeik vagy más megfontolás miatt, szívott. Számára az iOS alacsonyabb rendű rendszer volt, mint az Android.

ke_pernyo_foto_2020-02-21_9_37_41.png

A Bloomberg információi szerint az Apple már ennek megváltoztatását készítheti elő: állítólag engednék az alapértelmezett levelező és a böngésző app kiválasztását, és a HomePodon is lehetővé tennék a natív Spotify elérést. Előbbi nem először van napirenden, de kábé most érett be a kérdés annyira, hogy meg is szavazzák. Az Apple szép lassan kinyílt már az utóbbi években, a tempó visszafogott, de az irány látszik. Ebbe jól beleillik, hogy ha levélben történő továbbításra, vagy linkre kattintunk, akkor ne egyértelműen a Mail és a Safari nyíljon meg.

A HomePod meglepőbb: az, hogy az eszköz nem feltétlenül az Apple Musicból streameli szóbeli kérésre a dalokat, már egy nagyobb ugrás. A HomePod egy tipikusan Apple-júzereknek szóló hangszóró. Azokat az androidosokat, akiket a natív Apple Music nem tántorítana el, azokat az Airplay rémiszti. Ha az Apple így döntene, az a döntés tisztán az antitröszt pertől való félelem miatt születne meg: a HomePod egy nagyon jó eszköz az Apple saját szolgáltatásai felé húzásra az Apple-táboron belül. De mivel a hangfal nem a legjobban teljesítő termékük, a per miatt bevállalhatják ezt, sokat nem veszítenek.

Ha engedélyezik a váltást, a legtöbbünket az sem fogja befolyásolni, a felhasználók 95%-a számára az élet megy tovább, mint eddig. Az az 5% elégedettebb lesz, de ami még fontosabb: az iOS az androidos tábor számára is kevésbé tűnik majd egy agyonszabályozott, élhetetlen világnak. Ha pedig váltani akarnak, például a márciusi olcsó-iPhone miatt, könnyebben tehetik majd meg, nem kell egyből egy Mail és Safari nevű izével bajlódniuk.



Miért fontos az Apple-nek márciusban bemutatni az új iPhone-ját?

A legfrissebb hírek szerint az Apple-nek nagyon nehéz lesz tartania az év első felére tervezett tömeggyártási terveit: a pletykák szerint beszállítók 30-40%-n képesek csak termelni, és Tim Cook maga is írt egy köremailt a befektetőknek és a dolgozóknak, hogy az aktuális negyedév számai nem éppen olyanok lesznek, mint amire számítottak. Persze megnyugtat mindenkit, hogy a megakadás átmeneti, és a cég nagyon erős így is. A szekértők egyetértenek ebben.

Ez azért fájhat, mert az Apple, a tavalyitól eltérően, állítólag meghajtotta volna a hardvereket év elején, jönne új iPad, új MacBookok, illetve nagyon vártuk az új iPhone-t is. Na nem a 11-esek cseréjét, az továbbra is szeptemberben várható, de a cég állítólag március 31-gyel mutatta volna be az iPhone 8 egy A13-as procival felturbózott, 400 dolláros változatát. iPhone 9 vagy iPhone SE 2, whatever.

ke_pernyo_foto_2020-02-11_13_20_05.png

Épp négy éve, március 31-én adták ki az iPhone SE-t is. Ez a mostani telefon azért pályázhatna az SE névre, mert az elv most is ugyanaz, mint négy éve: adjuk ki az előző, még kapható dizájnban a legfrissebb procit, minden mást hagyjunk változatlanul. Ez a bizonyos előző dizájn 2016-ban és most, 2020-ban is sokkal kisebb méretű, mint a flagship modellek.

Hogy egy cég az olcsóbb modelljeit mikor mutatja be, ízlés dolga. A Samsung tavaly március elején adott ki egy s10e elnevezésű telefont, ami egy méretben kisebb, de AMOLED kiejlzős, többlencsés kamerával szerelt, vízálló, a Xiaomi meg tavaly és tavalyelőtt is szeptemberben adta ki az Mi sorozat Lite verzióit. Ők tehát röviddel vagy sokkal, de a drágább modellek _után_ mutatják be az olcsóbbat, így megadják az esélyét annak, hogy a vásárlók nem várják meg a be nem mutatott készülékeket, hanem megveszik a ficsörgazdag telefonokat, korábban.

Az Apple olcsóbb verziói általában a két-három évvel korábbi modellek, amiknek az újakkal egyidőben leviszik az árát. Néha azonban megjelennek egy meglepő telefonnal, amit a kovászos uborka ihletett: ismerős üvegbe pakolnak egy csomó sokáig elálló dolgot, és kiadják azt a szolgáltatott élményhez képest olcsón.

Sokat foglalkoztam itt a blogon az Apple termékek árképzésével az elmúlt években, külön nevet is kerestem neki: gumicukor. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a cég nagyon ügyes árpolitikával képes volt a prémium szegmens árát felhúzni, miközben mégiscsak hagytak ott alap készülékeket belépő szintnek (meg volt, amikor nem). Az áremelések oka részben technológiai volt: az alkalmazott képességek, teljesítmény valamilyen szinten indokolt bizonyos drágulást, de nekünk, akik megszoktuk, hogy bizonyos képességfejlődéseknek áremelés nélkül kell megvalósulnia (mivel ugyanaz a technológia a következő évben meg eleve olcsóbb), kicsit csiklandozta a tenyerünket a dolog.

A versenytársak pedig nem tettek mást, mint egyszerűen leutánozták ezt az árképzést. Az Apple vágta a bozótot, letesztelte a vásárlók pénztárcanyitási hajlandóságát, ők meg emelgettek, kissé bátortalanabbul, végül egyre bátrabban. Hiszen akkorra már megdolgozták a piacot, elfogadtatták vele az új árakat. A konkurens termékek típusszámaikban is elkezdtek hasonlítani az Apple saját telefonjaira, és az árakkal is a típusszámokhoz igazodtak, egyre szemérmetlenebbül.

Idén a Xiaomi a Samsung is bemutatta a drága csúcstelefonjait, amikhez egyelőre nincs belépőszint. A Samsung legolcsóbb telefonja, a Galaxy S20 mellé egy Plus és egy Ultra nevű, még feljebb pozicionált modell kerül a kínálatba, 999 dollártól 1499 dollárig árazva. Az se biztos, hogy lesz itt egyáltalán olcsó széria. A Xiaomi Mi 10 és Mi 10 Pro modelljei pedig szintén elég magasra árazott cuccok, az alap modell is 600 dollár körüli startol. A tavalyi olcsóbb Samsungot, az S10e-t megjelenésekor 250 ezer, ma 150 ezer forint körül lehet megvásárolni.

Na, ebbe az állóvízbe dobná be az Apple a 400 dolláros, 160 ezer forintos iPhone-t.

Nem arról van szó, hogy ennél olcsóbban nem lehet telefont venni, vagy hogy az olcsó iPhone annyira fejlett lenne, hiszen sem AMOLED, de többoptikás rendszer sem várható, de mégiscsak egy Apple-telefon lesz, nagyon jó procival. Sokan gondolkoznak úgy, hogy iPhone-t nem veszek, mert túl drága, erre itt lenne az év első fele, amikor ez a szemlélet megváltozhatna. Az időzítés tökéletes.

Mi lesz az eredménye ennek? Az, hogy a jó minőségű készüléket alacsonyabb áron megvásárolni akarók, tehát a kompromisszum-vásárlók idén először nem feltétlenül az androidos polcokról válogatnak majd. És az Apple, akik minden egyes eladott készülékükkel a szolgáltatás üzletágukat hizlalják erősen, rengeteg új feliratkozót fognak üdvözölni 2020-ban.

Azt pedig csak bónusz, hogy akit az Apple ökoszisztéma beszívott, az nehezen vált Apple-ről bárki másra. Akit viszont az Android szívott be, az viszont könnyen vált Samsungról vagy akár Xiaomiról egy másik androidos gyártóra. Így hirtelen ott találták magukat a konkurensek egy sokkal vékonyabb jégen, az Apple pedig úgy képes alacsonyabb áron eladni telefonokat, hogy nem értékesít a felhasználókról szerzett adatokat, mégis biztonságosabban hozza az elvárt nyereséget egyéb megoldásokkal.

Csak bírják a termeléssel. Ugyanis azzal most nem állnak épp jól.