almalé és kungfu Rólunk

Fotós versenyre hívja az iPhone-osokat az Apple

Ismét egy fotós versenyt hirdetett az Apple, ezúttal az idei modellek Night mode-os képeit lehet nevezni. A cég a világ minden részéről vár iPhone 11, iPhone 11 Pro vagy iPhone 11 Pro Max-szel készült éjszakai képeket, amiket  natív appal vagy külső appal is szabad szerkeszteni.

apple_shot-on-iphone-challenge-2020_austin-mann_01072020_big_jpg_large.jpg

Mától január 29-ig tart a nevezés. Képet nevezni Twitteren vagy Instagramon #ShotoniPhone és #NightmodeChallenge hashtagekkel lehet, vagy emailen a shotoniphone@apple.com címre küldött teljes felbontású fájlokkal, amik nevét vezetéknév_keresztnév_nightmode_iPhone-modell formátumban kell megadni. A zsűri fotósokból és az Apple vezetőiből áll, itt lehet olvasni róluk bővebben.

apple_shot-on-iphone-challenge-2020_aundre-larrow_01082020_inline_jpg_large.jpg

apple_shot-on-iphone-challenge-2020_eric-zhang_01082020_big_jpg_large.jpg

A felhívásban tippeket is adnak a fotósoknak. Leírják, hogy sötét környezetben a Night Mode automatikusan bekapcsol, amit egy sárga ikon jelez. Az ikonra kattintva lehet állítani a záridőt, így nagyon sötét környezetben, különösen ha a téma nem mozog, lehet maxra is tekerni. Érdemes ilyenkor állványt használni.

A nyertesek amúgy semmit nem kapnak, a fotójukat viszont felhasználhatják marketing célra és óriásplakátokon, valamint kiteszik az Apple weboldalára és Instagram csatornájára. Van elvi lehetőség arra, hogy a nyertes mégis kapjon egymillió dollárt is a képek beküldése után, de ehhez sajnos egy felhasználói beavatkozás nélküli iOS kernel-sebezhetőséget is el kell küldenie a képekkel egyidőben a bug bounty program keretében. Jól dokumentálva.

update: később vettem észre, hogy a korábbiakkal ellentétben mások lettek a szabályok, az apróbetűs részben írják, miszerint az öt nyertesnek pénzt adnak a használati jogért. Hogy mennyit, azt nem írják.



Az Apple világraszóló jógarave-partijáról szól majd 2020, de szinte senkit nem fog érdekelni

Sokat várunk a cégtől idén, legalábbis én feltétlenül. Például, hogy lecserélje a billentyűzetet minden MacBookban, és jól felturbózza a 13-as MacBook Prót, jöjjön új iPad és még sorolhatnám. De a hardverekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások mellett van még olyan terület, amiben jeleskedik az Apple, és amiben idén még többet kell tenniük, mint korábban, annak ellenére, hogy a vásárlóik nagy része nem igazán figyeli az ezzel kapcsolatos történéseket. Ez pedig a környezetvédelmi intézkedések területe, amiben komoly versenyfutásban vannak. Mert ebben nem a versenytársakat próbálják meg legyőzni.

A helyzet az, hogy a klímaváltozás és a túlnépesedés - a kettő ugyan valahol összefügg, de két különböző probléma, különböző tünetekkel - okozta szartenger, ami előttünk áll, tényleg komoly beavatkozást igényel. Ígérem, ez a mondat volt az utolsó nagy közhely a cikkben, legalábbis igyekszem. Valójában két út létezik: a megszorítás és a technológiai felülemelkedés.

A politikusok nem mernek lépni. Az ő kezükben csak megszorítás van, mint biztos lehetőség, és noha van egy nagyon kis csoport, akik önmaguktól megszorításokat léptettek életbe az életükben (kevesebbet utaznak, jobban odafigyelnek a szemétre, a pazarlásra), a legtöbb ember nem hajlandó változtatni. Ha kényszerítik őket, ütnek. De még ennél is gyakorlibb, hogy egyszerűen nem tudjuk, mennyire pazarló, amit csinálunk.

Vegyük azt az esetet, hogy elküldünk egy emailt. Egy 2018-as számítás szerint a 1 megabájtos email teljes életciklusa alatt 20 gramm CO2-t bocsát ki a levegőbe. Napi 20 email egy éven át megfelel egy 1000 kilométeres autós utazásnak. És azzal, hogy email-eket emlegetek, még mindig csak a 2000-es évek elejének problémáját feszegetem. Innen indultunk. Ma senkinek nincs fogalma, mennyi adatot küld és fogad. Például tudtad, hogy sok okostévé másodpercenként küld egy screenshotot a képernyődről, hogy ezzel monitorozza a tartalomfogyasztásodat? Ez képenként mondjuk egy megabájt, ha nagy tömörítést és méretezést választ a gyártó. Nem napi húsz email, hanem percenként hatvan.

Mindent felhőből oldunk meg, még az olyan dolgokat is, amiket nem kellene. Az, hogy a filmeket felhőből stream-eljük, érthető: egyszer csak le kell tölteni, kétszer meg ritkán nézzük meg ugyanazt (tisztelet a kivételes filmeknek). A felbontás azonban egyre csak nő, ami egy-egy órányi szórakozás CO2 kibocsátását is egyre nagyobb ütemben növeli. De nézzük a zenelejátszást: olyan zenéket is stream-elünk, amiket napi háromszor is meghallgatunk. Van lehetőség letölteni a számokat, de kinek van ideje egyesével kiválogatni a sokszor hallgatottakat, az épp aktuális ízlésnek megfelelően? Pár mega, mit foglalkozunk vele? Hadd szóljon.

Nem volt kimondott társadalmi nyomás a 4K-ról 8K-ra fejlesztésre, ahogy nem volt kimondott nyomás a havidíjas felhőszolgáltatásokra sem. De kényelmesek voltak, szépek voltak, nem kerültek sokba, miért ne? Ha környezetvédelmi szempontból nézzük azonban, a torrenthez, vagy akár az iTunes Store-hoz képest nagy visszaesést jelentettek: megszűnt a tartalomfogyasztás a helyi háttértárról (aminek ugye a tartalomfogyasztás pillanatában nincs jelentős lábnyoma, csak az a kis energia, amivel az SSD-t, merevlemezt elérjük), miközben az eszközökbe épített háttértárak mérete nemhogy nem csökkent, de tovább nőtt. Igaz, talán nem olyan mértékben, ahogy a felbontások emelkedtek, de mindenképpen nőttek.

Milyen lehetősége van tehát egy cégnek, aki élharcosa a percenként számolatlan megabájt-per-szekundumok korának? Az egyik út a megszorítás, vagyis a visszafelé haladás: helyi tárolás, helyi tárolók fejlesztése, minél kevesebb szerverforgalom. Egyúttal kisebb bevétel a szolgáltatásokban, árbevétel-csökkenés, a cégérték csökkenése, megszorítások, környezetvédelmi projektek leállítása, lassú halál. Vagy: a számolatlan megabájtok növelése, miközben az összes CO2 kibocsátás valahogy mégiscsak csökken. Megoldani, hogy a stream, beleértve az ahhoz felhasznált eszköz gyártását, ne legyen nagy befolyással a bolygó életére.

A legtöbb cég még nem döntött. Nyilvánvaló, hogy az első utat nem fogják választani, de a második mellett sem tették le a voksukat, legfeljebb a marketingesek kapják meg feladatban, hogy minden hónapban valami szart küldjenek ki a fenntarthatóságról. A következő kütyü festéke legyen mentes a gyerekmunkától, kész. Az Apple azon kevés cégek egyike, akik tényleg felelősen választották a második verziót, és megpróbálnak még azelőtt fenntarthatóvá válni, mielőtt a fenntarthatatlan cégek fizikailag is fenntarthatatlanok lesznek.

61la-thtwwl_ac_sx679.jpg

Ígéretes eredmények

2013-ban az adatközpontokat, 2018-ban pedig az irodákat és üzleteket is teljes mértékben átállították megújuló energiaforrásokra. Az Apple ezek után azt tűzte ki célul, hogy minden egyes iPhone-t, Apple Watch-ot, meg minden egyéb kütyüt 100 százalékban megújuló energiából gyárt majd le, és ehhez semmilyen új anyagot nem bányász ki a Földből, csak újrafelhasznált anyagokat használ.

Rendkívül ambiciózus terv. Basszus, szinte lehetetlen, annyira nehéz. De még mindig kevés: valójában az Apple adatközpontjai, irodái és boltjai kisebb hányadát adják a cég teljes lábnyomának. Nem tudok róla, hogy akár egyetlen sorozatgyártó üzeme is lenne a cégnek, még az USA-gyárat is más cég viszi. Még az adatközpont-igényüket sem tudták házon belül lezavarni, az Amazontól kapnak segítséget a mai napig. A 100%-ba pedig ugye csak a saját épületek tartoznak. Ugyanígy egy megabájtnyi adatforgalmazás az Apple szervereivel nem csak az Apple szervereiben képez fogyasztást. Egyrészt nálunk is, valamint a teljes úton, amíg az adat elér hozzánk.

Vagyis sem a gyártás, sem az adatellátás, sem az adattovábbítás nincs teljesen saját kézben, és mindegyiknél igénybe vesznek egyrészt alvállalkozókat, másrészt infrastruktúrát. A jó hír, hogy az Apple is elismeri ezt.

“A lábnyomunk majdnem kétharmada a beszállítói láncban található, és ezek olyan cégek, amiket nem az Apple birtokol” - mondta el Lisa Jackson, a cég fenntarthatósággal megbízott vezetője. Ezért aztán a beszállítói láncot is ösztönzik a megújuló energiára való átállásra, esetenként még be is szállnak a kiépítésbe. És nem támogatják az offsetet, vagyis azt a folyamatot, hogy egy cég a CO2 kibocsátását egy másik helyen CO2 elnyeléssel váltja ki (például fákat ültet, vagy “bevásárol” a zöldeknél). Ők komolyan veszik, hogy a beszállítók a saját energiafogyasztásukat, helyben oldják meg megújulóból.

Mi az eredmény? Míg 2015-ben a cég CO2 lábnyoma 35 millió tonna volt, addig 2019-ben már csak 25,2 millió tonna. Miközben a cég jelentősen nőtt is. Nagy energiákat fordítottak az anyagok újrafelhasználására. 14 anyagot választottak ki, amiket első körben kizárólagosan újrafelhasználnak, vagy azért, mert könnyű őket visszanyerni alapanyagként, vagy mert nagy öko-lábnyommal jár a kitermelésük. De ahogy majd mennek tovább, az új anyagokra, egyre nehezebb lesz megoldani azt, hogy többé ne vegyenek el a bolygótól, hanem az eleve kitermelt anyagokat használják. Olyan volumenben, mint az Apple: jelenleg lehetetlennek tűnik. Úgyhogy erre is költenek R&D pénzt.

Még nem elég

A Daisy nevű iPhone-szétszerelő robotból már kettő van, egy Texasban és egy Rotterdamban, évente gépenként 1,2 millió telefont kapnak alkatrészekre válogatva. Egyik beszállítójuk már a régi akksikból kinyert kobaltból építi az újakat. Ezek olyan állítások, amik elsőre jónak tűnnek, de nem tudni, pontosan mit jelentenek. Mennyiségi értelemben. Skálázhatóak ezek? 1,2 millió telefon évente sok? Hol a többi? Mindent megtesznek, hogy visszatérjenek hozzájuk a régi iPhone-ok? A 14 anyag hány százaléka lett azért kiválasztva, mert alacsonyan lógó gyümölcs, és mennyi azért, mert kritikus?

daisy.jpg

Ráadásul az Apple több olyan területre nem fókuszál, ahol lehetne nyesni a kibocsátásból. Nézzük csak meg, hogyan teszi egyre nehezebbé a javítást, hogyan próbálta meg korábban lehetetlenné tenni a független szervizek munkáját. Olyan szervizekét, amik simán, olcsón, kevés új anyag felhasználásával javítanák az adott terméket ahelyett, hogy másikat adnának helyette a vásárlónak, vagy új termék vásárlására buzdítanák. Az Apple TV távirányítója, ha eltörik, cserélni kell. Nincs rá semmilyen javítási támogatás. Miféle pazarlás ez? Hogyan ösztönöznek arra, hogy adjam le náluk a régi távirányítót? Sehogy.

Vagy vegyük ezt: az Apple iOS-termékei sosem voltak arról híresek, hogy rendesen el lettek volna látva memóriával, és a háttértár is nagy plusz pénzek fizetése mellett lehetett nagyobb. Vajon minek van nagyobb öko-lábnyoma, 4 giga RAM legyártásának, vagy egy nyolc éves életciklus alatt olyan adatok újra és újra betöltésének, amik nem fértek már el a meglévő kis helyen?

“Fenntartható növekedés” - az Apple ezt tűzte ki célul. Vagyis nem csökkentik a termelést, nem próbálják visszafogni a fogyasztást, sőt, tovább növekednek, a meglévő üzleti logika mentén. Csak közben hihetetlen erőket és pénzt költenek arra, hogy ezzel párhuzamosan a teljes folyamatot fenntarthatóvá tegyék, és erre kényszerítsék az őket körülvevő cégeket is. Megszorítás vagy technológiai felülemelkedés? Technikai oldalról a második milliószor nehezebb, mint az első. Társadalmi oldalról azonban a második milliószor könnyebben eladható, mint az első. És erről, mármint hogy nehézzé tesszük a fogyasztás visszaszorítását - igenis mi tehetünk.

"A fenntartható növekedés olyan, mintha egy jógastúdióban szerveznénk egy rave-partit, és meditációnak hívnánk" - találta meg a Kalifornia-kompatibilis hasonlatot Ascanio Vitale, a StopCO2 vezetője, aki abból él, hogy cégeknek ad tanácsot a CO2 kibocsátásuk csökkentésére. És az Apple most akkora rave-partit szervez, hogy a világ másik feléről is odajönnek.

Sokan hangoztatják, hogy a gigacégek felelőssége sokkal nagyobb, mint a fogyasztóké. Én azt gondolom, egyforma a felelősség. Amit egy nagy cég megtehet, hogy úgy szolgál ki minket, hogy közben mindent a lehető legkisebb lábnyommal teszi, és hogy nem talál ki olyan megoldásokat, amik nagyobb lábnyomra sarkallnak minket. Nekünk viszont, fogyasztókként az lenne a feladatunk, hogy figyelemmel kísérjük az Apple rave-partiját, és elég fontosnak, elég menőnek érezzük ahhoz, hogy ez befolyásolja a döntésünket. Mert ha minden cég az Apple ütemében tudná megvalósítani a fenntarthatóságot, akkor sokkal közelebb lennénk a célunkhoz, a klímaváltozás hatásainak lefékezéséhez. És amikor kifizetjük a nagy margint, gondoljunk arra, hogy ennek egy része azért megy, hogy ez a gigászira nőtt cég gigászi maradjon, és minél több gyártóból passzírozza ki a fenntartható működést.



Hogy lehet köszönetet mondani a kereskedőknek azért, mert jól kereskednek?

Amikor elkezdtünk együtt dolgozni az AQUA Webáruházzal, tudtuk, hogy szuper egyveleget képvisel a cég Apple-fronton. Nem kötik őket gúzsba az anyavállalat kikötései, miközben árulnak mindenféle Apple-cuccot, és nagyon jó árakat tudnak sokszor mutatni. Érdemes volt nemcsak nektek, de nekem is böngészni a kínálatukat, mert sokszor olyan árakba futottam bele egyes újabb termékeknél, hogy én is vásárlásra adtam a fejem. Közben pedig egy nagy, magyar cég, ügyfélszolgálattal, szervizzel, több nagy bolttal.

aqua_1.jpeg

Együttműködésünk kezdetekor egy saját Apple shopot állítottak össze, ahol megtaláljuk az aktuális kínálatukat, és azóta is nagy energiákat fordítanak arra, hogy minél több terméket beszerezzenek, minél gyorsabban. Nyilván nekik sokkal nehezebb ez a része, mint egy APR-nek, viszont ha tudunk várni, a végén nekünk meg jobb lesz.

Én azt hiszem, hogy ezt a munkájukat 2019-ben nagyon is érdemes jutalmazni, az Ország Boltja 2019 versenyen én meg is tettem az alábbi linken. Szerintem a legkevesebb, hogy ösztönözzük őket a további elkötelezett Apple-úton járásra, és szavazunk rájuk mindannyian.

Disclaimer: az AQUA az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere



2019 legjobb Apple-terméke

Lassan vége az évnek, mi másról is beszélhetnénk ilyenkor, mint a 2019-es év csúcspillanatáról az Apple életében. Ha gyorsan végigszaladunk 2019-en, láthatunk

  1. új iPhone-okat, amik közül az iPhone 11-es árcsökkentése volt a legfontosabb állítás, valamint a telefonok videós képességei
  2. új iPad Airt és iPad minit, valamint az év vége felé egy új iPadet is, utóbbi alig tér el az elődjétől. iPad Prót nem mutattak be idén
  3. a laptopok kaptak egy kis boostot, a 16-os MacBook Pro legfontosabb új képessége a régi-új billentyűzet, reméljük, ezzel már minden rendben lesz
  4. új Mac Pró és Pro Display XDR is érkezett, igazi professzionális cuccok, nem akárkinek. Az Apple büszkeségei lesznek, akárhogy is.
  5. új Apple Watch, ami sokban nem tér el elődjétől, de egy nagyon fontos újítása volt: a mindig bekapcsolt kijelzője miatt végre nem új nézett ki, mint egy csuklón viselt (kikapcsolt) kijelző, hanem mint egy óra.
  6. AirPods Pro fülest
  7. négy új szolgáltatást, amik - főleg Magyarországon - nagyon sok vizet nem kavartak. Az Apple Card és a News+ nem is érhető el (utóbbi a maga 9.99 dolláros havidíjával gyakorlatilag mindenki elégedetlenségét kiváltotta, mind a kiadók, mint a júzerek számára is gáz így), az Apple Arcade és a TV+ viszont elérhető, olcsó, és van bennük potenciál.

Akárhogy is, ha 2019 legjobb Apple-cuccáról van szó, mostantól egyértelműen NEM csak hardvert kell választani. Az Apple egykor büszkén állította magáról, hogy ő egy hardvergyártó, és minden mást csak a hardverek eladásáért tesz, ma ez már egyltálán nincs így. A Services üzletág tartja a céget a szárnyaló pozícióban, és ebben van igazán növekedési potenciál, így az Apple várhatóan a következő két-három évben telibe tolja a műfajt. Egyre kevésbé lesz hardver-cég, és egyre inkább szolgáltató. Hogy az arány hol áll meg, egyelőre kérdés (hiszen végül is a saját hardvereken tolja leginkább a szolgáltatásokat is), most szerintem még mindig a 80/20 körül mozgunk, a hardver javára (már ami a személyes megítélést illeti a júzer-fejekben).

2019 legjobb hardvere

Itt a Mac Pro, a Pro Display XDR és az AirPods Pro volt versenyben, mert ezek adták a legtöbb hozzáadott értéket a korábbi termékpalettához képest, a többieknek legfeljebb voltak jó pillanataik. Azonban mivel az első két termék nagyon “profiorientált”, ráadásul nagyon friss cuccok, így nehezen kaphatnának best of 2019 címkét. Mindenesetre nagyon kellettek már.

a2019.jpeg

Az AirPods Pro azonban egy tökéleteshez konvergáló terméknek tűnik. Az Apple szinte suttyomban kiadott Pro fülese nemcsak a hangminőségével és zajszűrőjével vett le minket a lábunkról - és idővel kiderült, hogy a késleltetése is eléggé alacsony, a saját elődeihez képest is - de a Transparency-nek nevezett képességgel egyenesen a sci-fi irányba tolta el a tesztelőket. Mi van, ha a valóság csak egy réteg, amit az eszköz közvetít számunkra?

Egyértelműen az AirPods Pro az év Apple-hardvere!

2019 legjobb szolgáltatása

A négy új szolgáltatásból a News+-t nagyjából mindenki utálja, az Apple Card nem nagy újítás a piac többi megoldáshoz képest. Az Arcade és a TV+ viszont kedvelt, alacsony havidíjú és előremutató kezdeményezések.

a20192.jpeg

Az Arcade alacsony havidíjért cserébe több mint 100 játék letöltését és játszását teszi lehetővé. A szakértők szerint ezek a játékok között vannak egészen jók is. A dolog azért üdvözítő, mert egy alternatívát kínál a freemium játékok gyűlöletes jelenségére, és a filmek, zenék terén már megismert reklámmentes-fizetős módszert ide is beilleszti.

A TV+ egyelőre nem sok címet tud felsorakoztatni, de a saját megrendelésű show-k minősége nem hagy kétséget afelől, hogy a TV+ egy egészen jó valami lesz…majd. Ami miatt mégis erős jelölt volt az idei év bestofjára, az az egy éves ingyenesség Apple TV, iPad, iPhone vagy Mac vásárlása esetén. Ez a modell előrevetítette, hogy az Apple gépek vásárlásakor egy adag tartalmat is kapunk a készülékünkhöz, ami mindenképp egy elég kompakt jövőt vetít elénk a céggel, főleg azoknak, akik évente azért vesznek új vasat, valamilyet. Ez az egy éves ingyenesség azonban a cég szavait elemezve inkább egy átmeneti, kezdeti akció, és később inkább valószínű a szolgáltatások csomagba foglalása, és ilyen módon való értékesítése.

2019 legjobb Apple szolgáltatása tehát az Arcade.

Isten áldjon titeket, nagyon boldog új évet kívánok nektek, találkozunk 2020. január 6-a után.



Boldog Karácsonyt - íme egy karácsonyi Apple-sztori

Gondolkoztam, milyen poszttal kívánjak boldog karácsonyt nektek, aztán beugrott. Még novemberben olvastam a People magazinban egy történetet Sam Bennettről és családjáról.

Sam Bennett 21 éves autista fiú, akit egyébként mindenki imád, de volt egy kis problémája: nem tudta kezelni a hangerejét. Nagyon-nagyon hangos volt. Ha nyilvános helyre mentek, egy ideig tudta türtőztetni magát, de egy idő után megint ordított. Rászóltak, pár percig megint minden oké, aztán kúszott fel a volumen.

Az apa, Scott egy nap frissítette az Apple Watch-át, ekkor jelent meg rajta a Noise app. A decibelmérő folyamatosan visszajelzést adott a környezet zajszintjéről, zöld és piros színekkel jelezte, hogy valami elfogadható, vagy nem elfogadható hangerejű. Nézegette, és egyszercsak beugrott neki: ez jó lehet. Megmutatta Samnek is.

A fiú ránézett, és azonnal elkezdett halkabban beszélni, és így is maradt, ha látta az órát a Noise appal. Ennyi. El lehetett menni a fiúval nyilvános helyre nyugalomban, és otthon is sokkal felszabadultabb lett a hangulat. Persze, a család korábban is vehetett volna zajmérőt, de sosem gondoltak erre. Mígnem a technológia oda nem tolta az orruk alá. És az Apple-nél jobb nincs ebben az orr-alá-tolásban.

Ez egy jó történet. Boldog karácsonyt kívánok vele nektek.