Az Apple új laptopjának Touch Bar nélküli verziójából már Magyarországon is van néhány darab, de az igazán nagy dobásra, a Touch Bar verzióra várni kell. Eleinte 2-3 hét várakozást írtak az előrendelést leadó vásárlóknak, most már 4-5 hetet ígérnek az új vevőknek. Hiába, öt nap alatt többet rendelhettek az új laptopokból az Egyesült Államokban, mint bármelyik másik konkurens gyártó termékéből a Slice Intelligence szerint.
Tekintsünk el az olyan "hiba a Mátrixban" jelenségektől, mint hogy a 01NetTV nevű blogon videós teszt jelent meg a Touch Bar MacBook Próról, amit nem sokkal később privátra állítottak. Hogy miként jutott a géphez a blogger, rejtély, hacsak nem nagyon szerencsés. Itthon valószínűleg nincs élő ember, aki meg tudná mondani a szállítások pontos dátumát, akár a hazai APR-ekbe. Beleértve az APR-eket, a disztribútort és a hazai Apple-t: tényleg ilyen titkos egy termékstart a cégnél.
Ilyenkor az Amazon és más viszonteladók készletprogramjaiból kapunk általában fotót, ezek árulják el, mikorra ígérte az Apple a szállítást a retaileknek. Most úgy látják, hogy a céldátum november 17: ekkor érkeznek az új MacBook Prók. Akik az első között rendeltek, azoknak is november 17 és 25 között ígéri az Apple a szállítást az Egyesült Államokban.
Azt beszélik egyébként, hogy gondok voltak a Touch Barral. Az eredeti beszállító, egy szingapúri cég, nem tudta teljesíteni az Apple rendelését, ezért váltottak. Most a tajvani Wistron szállítja az új billentyűzetet állítólag.
Szinte minden érv az ellen szól, hogy a touchbaros MacBook Pro sikertermék legyen, egyetlen tényezőt leszámítva: magát a TouchBart. Főleg az ár miatt, ami sokaknál átütötte a bazdmegnyuszika-küszöböt. Nem feltétlenül az árszint, hanem az árpolitika miatt.
A hírek azonban arról szólnak, hogy az Apple növelte a beszállítóknál a megrendelt MacBook Pro alkatrészek mennyiségeit. Na, nem volt túl magas az eredeti célszám a források szerint, szóval ahhoz képest korrigálnak felfelé, de hát akkor is.
Rosszabbra számítottak.
Phil Schiller azt mondta, ez az Apple legtöbbet előrendelt professzionális notebookja ever. A kulcsszó azt hiszem, a professzionális, nem tudom, végül miket vizsgáltak meg a történelemben. Az viszont igaz, hogy ez az egyik legizgalmasabb professzionális laptop-frissítése az Apple-nek, így nem csoda, hogy az almafan early adopterek rácuppantak. Kis híján én is.
Idén állítólag 15 millió MacBook Prót akarnak eladni. Jövőre ugyanennyit. Állítólag.
Én nem vagyok az indokolatlan büszkeség híve: ha az Apple jól jön ki ebből az áremelésből, én leszek az első, aki meghajolok a nagyságuk előtt. Tulajdonképpen kirúgták a széket a saját termékpalettájukban, a (mostanihoz képest) alacsonyabb és alsó közép árfekvésű laptopoknál egyedül a 13-as MacBook Air-t meghagyva:
Ha még kirúgják azt az utolsó lábat, tényleg félmillió körül kezdődik majd egy Apple laptop. És ha ők ebből jól jönnek ki, az mindenképp elismerést érdemel. Kíváncsian várom az első negyedéves elemzői becsléseket (az Apple nem fog számokat közölni várhatóan).
Úgy tűnik, ez az elutasítások éve. Az Egyesült Királyság a EU-t, az USA a józan észt, Írország pedig a pénzt utasítja el. A hagyományos értékek nem értékek többé.
Van ugye ez az adópara Írországban: a kormányzat elengedett az Apple-nek egy kazalnyi adót, hogy odajöjjenek, és munkát adjanak a polgároknak. Az EU viszont nem nézte ezt jó szemmel, hiszen így egyrészt szabálytalan előnyhöz jut Írország, másrészt meg az Uniónak lesz kevesebb bevétele. Meg egyáltalán.
Az Apple-nek 14,4 milliárd dollár elmaradt adót kellene megfizetni az országnak,
de ők nem kérnek ebből.
Így ugyanis nem lesznek vonzó célgpontok az amerikai tech-óriásnak, óriásoknak, így az emberek munka nélkül maradnak. Kiszámolták az SZJA-t, az elköltött pénzek utáni ÁFA-t, meg a munkanélküli segélyeket a másik oldalon, és ezek szerint 14,4 milliárd dollárnál nagyobb volt a difi. De legalábbis konvergált afelé hosszú távon.
Ma esti posztunk mi másról is szólhatna, mint az amerikai elnökválasztásról. Mivel mi nem értünk a témához, felkértük a Texasi Applopót, az igazság őrét, hogy kommentálja az eseményeket, lehetőleg a tech-világ és az Apple szemszögéből. Megtette. Fogadjátok szeretettel, vagy ahogy tetszik.
Elnököt választ az ország, ahonnan ered a világ fejlett technológiai újításainak nagy része. Ahol ezeket az újításokat sikerre vivő, vagy azokat elbuktató cégek működnek. Mármint az a részük, ami nem főként szorgos kezek ügyességéből és relatív olcsóságából csiszol hasznot.
Ahol egy elnökkel szemben talán nagyobb elvárások is lehetnének, minthogy el tudja mondani a kamerába, hogy „Hallo, facebookers!”.
Ehhez képest a fejükön gumicsizmát hordó pónirajongók és a magyar származású sci-fi írók versenyből kiesése után a két nyerésre esélyes jelölt akkora számítástechnikai analfabéta, hogy a tűzfal adja a másikat.
Az 50 évesnél frissebb technológiákat legalább rajzról felismerő elnökjelöltek közül még talán Carly Fiorina jutott leginkább az elnökség közelébe. A hölgy a HP ex-menedzsereként abban a szerencsében részesült, hogy Steve Jobs személyesen verte át még az iPodokkal, majd Ted Cruz alelnökjelöltjeként süllyeszthette el álmait, egy speciális karaktereket is tartalmazó jelszóval védett mappa mélyére.
Azonban a két megmaradt, valóban esélyes jelölt meglévő minimális számítástechnikai képességeinek (illetve azok hiányának) bemutatása is érdekes tanulságokkal szolgálhat Amerika leendő Urának/Úrnőjének a technika vívmányaihoz való hozzáállásáról.
Hillary Clinton (Demokrata Párt; 69 éves)
A Demokrata Párt jelöltjét, Hillary Clintont, a politikai elemzők a régimódi, újdonságok befogadására vagy kinyilatkoztatására kevésbé képes, de megbízhatóan középszerű politikusok közé sorolják. Ezt a változtatással hadilábon álló hozzáállást bőven alátámasztja az a tény is, hogy Barack Obamával ellentétben, Hillary-t nem csak a titkosszolgálat kényszeríti, hogy Blackberry-t használjon.
Ráadásul nem a titkosszolgálatok által aktuálisan biztonságosnak tartott modelleket használja, hanem képes embereket szalajtani az eBay-re, hogy a régi változatból hozzanak neki használtat, amin megtalálja az emojikat. Talán egy új MacBook Pro fel tudná kelteni a figyelmét…
Túl sok elnökjelölti Blackberryvel azonban mégsem fogunk összefutni Hillary Clinton emlékszobában egyhamar, mert segítői a hírek szerint rendszeresen kettétörik vagy kalapáccsal bontják szét az elaggott készülékeket. Ez a barbárság egyesek szerint a volt külügyminiszter visszaéléseit leleplező mozzanat, mások szerint ez IT-biztonságilag indokolt, sőt, Clintonék még a tucatnyi készülék szétverését is szakszerűtlenül végezték, mert az elnagyoltan széttört nagyobb darabokból még szivároghat némi információ. A vita eldőlésével megvárnánk annak az emailbotránynak lecsengését, amiben több mint 30.000 levele vált köddé, messze túllőve az átlagos iMessage-nek tulajdonított hibák körén.
A demokraták jelöltjének egyéb számítástechnikai képességeiről talán az mondja el a legtöbbet, hogy 2009-es külügyminiszterré kinevezésekor számítógépről nem tudta kezelni az emailjeit, még be sem tudott lépni a fiókjába jelszóval. Elképzelhető, hogy ezzel szerették volna közel vinni a választók„ egymás alá két szót begépelni nem képes” szegmenséhez (0,03%).
Az azonban biztos, hogy Hillary munkatársai használnak iPhone-t, iPad-et, sőt iCloudot is, amit aztán fel is törtek és állítólag le is töröltek róluk mindent vicceskedvű egyének a kiszivárgott emailek alapján. Vagy nem, de Mrs. Clinton kampányának dolgozói egyelőre nem kívánták összemérni igazmondási képességeiket a méltán népszerűtlen 4chan kollektívával, miután a kampányfőnökük emailben megosztott jelszavával (Runner4567) feltörték a twitter-fiókját.
Összegzés: Bátran megadhatnád Hillary-nek a legtitkosabb jelszavaidat is, mert még azok ismeretében se lenne képes belépni az emailfiókodba. Sajnos azonban annyira hanyag, hogy bármi amit neki átadsz, simán felbukkanhatnak a WikiLeaks-en vagy valahol még rosszabb helyen. Ha Hillary nyer, könnyen a kegyeibe férkőzhetsz egy használt Blackberryvel, azok másra már úgyse jók.
Donald Trump (Republikánus Párt; 70 éves)
Hillarynél színesebb egyéniségként ismert, és telefonkezelése is jóval több árnyalattal bír. Kiismerhető vezérelve az öntömjénezésen kívül kevés van, bármivel és bármi ellentétével is képes érvelni a saját álláspontja mellett, horribile dictu, egyszerre használ iPhone-t és Androidos Samsungot.
Fő elektronikai csapásmérő eszköze hírhedt Twitter-oldala, amelyen sértegetéseken és valótlanságokon kívül nehéz mást találni.
A @realDonaldTrumpnak azonban két arca van. Egy józanabb, vállalati-PR szagú, gyűlésekre invitáló iPhone-os és egy kocsmai vitakultúráról és felületes helyesírásról árulkodó tapló Androidos.
A két, eltérő habitusú lény tweetjeinek összevetésére szakértők mozdultak rá, vizsgálva az idézőjelhasználatot, a helyesírást és a képhasználatot (az Androidos Trump ritkán képes képet beszúrni) vagy a tartalmat. Nemrég azonban maga az érintett mondta el egy interjúban, hogy napközben csak leüvölti egy gyakornoklánynak, amit ki akar dobolni, de este hét után már ő maga nyomogatja a gombokat, ezek szerint inkább Androidos készülékéről.
Vélhetően a kampánystábnak kemény feladat a hibák kigyomlálása és a „Trumposabb” üzenetek élének tompítása. A jelek szerinte az utóbbi időben mintha kivették volna Trump kezéből az önálló üzengetés lehetőségét, amivel jelentősen javítottak választási esélyein.
Hogy esetleges győzelme után előtör-e megint az Androidos vadállat, vagy a tapétába simuló mintázatú iPhone-os tanácsadók lesznek erősebbek, azt még nem lehet megmondani. Azt sem lehet kizárni, hogy a Blackberry felhasználók Guantanamo-ra lennének deportálva rövidesen.
Trump egyéb számítástechnikai képességei vélhetően Hillary-éhez mérhetők. Jelenleg az se biztos, hogy bármikor használt volna számítógépet a szó klasszikus értelmében, mármint fizetett felolvasó, nyomtató, gépíró segítők közreműködése nélkül.
Kevés fényképen látható egyáltalán együtt bekapcsolt számítógéppel, bár néhol egy-egy Apple termék bele tud lógni a róla készült képbe. Apple termékeket viszont már bojkottált a tőle megszokott lendülettel, különösebb ráció vagy kitartás nélkül, és a nagy tiltakozás hevében valahogy az Apple-részvényeit is elfelejtette eladni, bár ez vélhetően józanabb döntései közé tartozott.
Összegzés: Ha Donald lesz a befutó, ne lepődj meg ha a nappalidba berontva, deportálással fenyegetve követeli a böngészési előzményeidet. Nem ijedj meg tőle, nem képes megkülönböztetni az url-gyűjteményt egy bevásárlólistától és egy tükörrel könnyen elvonhatod a figyelmét.
De tanulj az esetéből. Használhatsz bármiféle mobilt, de ha előre akarsz jutni az életben, hagyd abba az Androidos telefonon káromkodást és térj át az iPhone-ra.
Végösszegzés:
Ha ezt a cikket megtaláltad és el tudtad olvasni a monitorról, pláne kommentelni tudtál alá, akkor olyan képességek birtokában vagy, ami a Föld vezető katonai/technikai/ipari hatalmának leendő vezetőjében nincs meg. Gratulálok!
Egy Touch Bar Demo nevű alkalmazást osztottak meg a GitHubon. A program segít abban, hogy kipróbáld a TouchBart anélkül, hogy minimum 649.990 forintot fizetnél a vasért, és még várnod is kellene a megérkezéséig.
Hogyan? Egyszerű: a macOS Sierra 10.12.1 build 16B2657 nevű béta már tartalmazza a TouchBar támogatást, tehát aki ezt az operációsrendszer-verziót telepíti, szoftveresen már nála vannak a megfelelő kódok, amik meghajtják a hosszúkás kijelzőt.
A Touch Bar Demo kétféleképpen mutatja meg, milyen gombok jelennek meg a TouchBaron. Egyrészt egy különálló maces appal, ami nem túl izgalmas, hiszen nem lehet nyomkodni, csak egérrel, a gombokat. A másik módszer viszont: egy USB-vel kapcsolt iPadre teszi ki a TouchBart, és annak a kijelzőjén nyomogathatjuk az újfajta lehetőségeket.
Egy TouchBar nélküli, és egy azzal szállított új MacBook Pro között 100 ezer forint a difi. Ennyiért lehet kapni egy új iPad mini 2-t, ami így elfuttatja a TouchBart, és még rengeteg más dolgot is. Lehet, hogy a legolcsóbb tabletjüket így kellene mostantól hirdetni: lecsatolható TouchBar!
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
