Szinte minden érv az ellen szól, hogy a touchbaros MacBook Pro sikertermék legyen, egyetlen tényezőt leszámítva: magát a TouchBart. Főleg az ár miatt, ami sokaknál átütötte a bazdmegnyuszika-küszöböt. Nem feltétlenül az árszint, hanem az árpolitika miatt.

De erről már rojtosra járattam a számat.

A hírek azonban arról szólnak, hogy az Apple növelte a beszállítóknál a megrendelt MacBook Pro alkatrészek mennyiségeit. Na, nem volt túl magas az eredeti célszám a források szerint, szóval ahhoz képest korrigálnak felfelé, de hát akkor is.

Rosszabbra számítottak.

Phil Schiller azt mondta, ez az Apple legtöbbet előrendelt professzionális notebookja ever. A kulcsszó azt hiszem, a professzionális, nem tudom, végül miket vizsgáltak meg a történelemben. Az viszont igaz, hogy ez az egyik legizgalmasabb professzionális laptop-frissítése az Apple-nek, így nem csoda, hogy az almafan early adopterek rácuppantak. Kis híján én is.

Idén állítólag 15 millió MacBook Prót akarnak eladni. Jövőre ugyanennyit. Állítólag.

Én nem vagyok az indokolatlan büszkeség híve: ha az Apple jól jön ki ebből az áremelésből, én leszek az első, aki meghajolok a nagyságuk előtt. Tulajdonképpen kirúgták a széket a saját termékpalettájukban, a (mostanihoz képest) alacsonyabb és alsó közép árfekvésű laptopoknál egyedül a 13-as MacBook Air-t meghagyva:

Ha még kirúgják azt az utolsó lábat, tényleg félmillió körül kezdődik majd egy Apple laptop. És ha ők ebből jól jönnek ki, az mindenképp elismerést érdemel. Kíváncsian várom az első negyedéves elemzői becsléseket (az Apple nem fog számokat közölni várhatóan).