A kínai bírósági döntések nagyjából teljesen átláthatatlanok innen nézve, így például csak a fejünket vakarjuk akkor is, amikor meghalljuk, hogy az Apple elbukta a védjegy pert a Xintong nevű céggel szemben, amit az iPhone-ért folytattak, annak ellenére, hogy már 2002-ben beadták a védjegybejelentést (évekkel az iPhone előtt, izgalmas!), meg hogy tök abszurd az egész. Szerencsére itt van nekünk Hennelné dr. Komor Ildikó, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere, aki leírta jó alaposan, hogy mi ez az egész:
Az Apple kénytelen volt Kínában védjegy felszólalási eljárást kezdeményezni a Xintong Tiandi Technology nevű kínai céggel szemben, mivel az 2007-ben bőrből készült termékek áruosztályára igényelte saját nevében az IPHONE védjegy lajstromozását.
Az ügy még 2012-ben indult, és mivel a Kínai Védjegy Hivatal a kínai Xintong cég javára döntött, az Apple kénytelen volt pert is indítani bíróság előtt ezen döntés megváltoztatására. A per a kínai Legfelsőbb Bíróságon végződött nemrégiben, ahol az Apple jogerősen pert vesztett, így a kínai Xintong cég a jövőben is jogosult használni az iPhone védjegyet az általa igényelt bőráru termékek áruosztályában.
Döntését egyébként azzal indokolta a kínai Legfelsőbb Bíróság, hogy a perben nem tudta az Apple kellő nyomatékkal bizonyítani, hogy az Apple iPhone védjegye már 2007-ben is jó hírű védjegy volt Kínában, amikor a kínai Xintong cég a saját iPhone védjegyének lajstromozása iránti kérelmét beadta. A Kínai Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy mivel az Apple nem tudta bizonyítani, hogy 2007-ben vagy azelőtt már jó hírű volt az Apple iPhone védjegye Kínában, ezért a kínai átlagfogyasztók vonatkozásában sem áll fenn annak veszélye, hogy tévesen asszociálnának a kínai Xintong cég iPhone védjegye láttán az Apple cég iPhone védjegyére, ebből következően persze nem sérülnek majd az Apple védjegyjogai sem.
Az Apple egyébként elektronikus berendezések áruosztályát megjelölve 2002-ben adott be iPhone védjegybejelentést Kínában, amelyet csak több mint tíz évvel később, 2013-ban lajstromoztak, iPhone termékeinek kínai forgalmazását pedig aktívan 2009-ben kezdte meg.
Nem vitás, a kínai védjegyjog intézményrendszere és döntési mechanizmusa sajátosnak tekinthető számos alapvető védjegyjogi kérdésben. A jó hírű védjegyek rosszhiszemű védjegybejelentéssel szembeni megítélése Kínában hangsúlyozottan protekcionista szemléletű: példát is említve, kizárólag azt a védjegyet fogadja el a kínai védjegyjogi joggyakorlat jó hírűnek, és széles körben a fogyasztók által közismertnek, amely kínai írásmóddal is bejelentésre került, és jogosultja ezzel a kínai írásmóddal széles körben, hosszú időn keresztül intenzíven használja is a védjegyét Kínában.
Az a kialakult vélemény ugyanis a védjegyjogi kérdésekben döntő kínai hatóságok, bíróságok körében, hogy kínai írásmódban megjelenő intenzív használat nélkül a kínai átlagfogyasztó nem ismerheti fel az adott, jó hírűnek állított, egyébként a világ minden más részén jól ismert védjegyet, mivel a kínai átlagfogyasztó nem ismerheti annak eredeti, latin betűkből álló írásmódját, nem tudja sem elolvasni, sem leírni.
Míg tehát európai védjegyjogi szemlélettel közelítve a fenti jogesetben nem lehet nem észrevenni az Apple jó hírű védjegy reputációjának tisztességtelen kihasználására irányuló, a kínai Xintong cég iPhone védjegyének bejelentése mögött húzódó nyilvánvaló rosszhiszemű szándékot, addig mindennek a védjegyjogi megítélése Kínában épp ellenkező az említett protekcionista szemlélet miatt.
Az Adobe promózta az új CC képességeit és ezek közt kiemelte a content-aware crop nevű funkciót, ami tényleg elég izgalmasnak tűnik, biztos elég sokan élnek majd vele. A lényeg: a program kitalálja a kép hiányzó részeit és pótolja azokat.
Például ha egy döntött fotót kiegyenesítünk, akkor a sarkoknál ugye üres lesz a kép. Na most: a Photoshop fogja magát és megpróbálja kitalálni a környezetből, mi lehet ott. Ha a széleknél sivatag van, akkor sivatagot varázsol. Ha folyó, kavicsokkal, akkor azt. És meglepően jól működik:
A képeket elnézve azért látszik, hogy egy viszonylag egyszerű rubber stamp algoritmus dolgozik itt, amit egyáltalán nem zavar, ha egymás mellett két tök ugyanolyan kő van a képen, viszont csodálatos, ahogy az átmenetekkel bánik, semennyire sem látszik a beavatkozás.
Mondjuk ez a fícsör főleg az amatőröknek lehet megváltás, akik közül nem tudom, hányan használnak Photoshopot, de azért jó, hogy ilyeneket tud a program.
A napokban jelentették be, hogy 850 millió euróból egy gigantikus adatközpontot hoznak létre Írországban. Az Apple elsősorban az Apple Music, az App Store, az iMessage, Maps és Siri kiszolgálására használja majd a telepet és a jelenlegi tervek szerint nem építenek mellé erőműveket, pedig a vállalat híres arról, hogy hatalmas napelemtelepeket meg hasonlókat épít az adatközpont mellé, hogy az környezetbarát legyen.
Ehelyett az állami hálózatra kapcsolják a rendszert, ami egyébként elég falánk lesz: helyi lapok szerint a teljes nemzeti kapacitás nyolc százalékát használja majd el az Apple, ami azért elsőre elég túlzónak tűnik, érdemes ezeket a számokat fenntartással kezelni.
Mindenesetre ha pontosan a becslések, az azt jelentené, hogy az adatközpont több áramot használ majd, mint Dublin félmillió lakosa.
Az Otterbox dobta most piacra a Universe case system nevű szörnyet, amiből gyakorlatilag mindent ki lehet hajtogatni, ami csak eszedbe jut - feltéve, hogy súlyos tízezrekért felpimpeled. Maga a burkolat is masszív darab már, ami megvédi az eséstől az iPhone, ha nem is mindent, de majdnem mindent kibír.
És innen jönnek az érdekes dolgok. Tudsz például extra telepeket pattintani hozzá. Meg bluetooth hangszórót. Meg kihajtogatni belőle egy selfie sticket. Bankkártyaleolvasót. Hatalmas lencséket a fényképezőhöz. Hőkamerát.
Néhány száz dollárból összeraksz egy olyan rendszert, hogy simán MacGyvernek vagy James Bondnak érezheted magad.
Mert értelmetlen van bőven: két napos hír, hogy a csúcslaptop vékonyabb és könnyebb lesz, ami tényleg már a hülyeség csimborasszója, illetve hogy OLED virtuális billentyűsor lesz legfelül, a funkcióbillentyűt helyén, ami meg annyira felesleges, hogy percekig nem is értettem a hírt elolvasva, hogy mi a szar ez az egész. Aztán kiderült, hogy tényleg az, amire gondoltam.
Ehhez képest itt egy lehetőség, amerre érdemes lehet elindulni: az Apple beadott egy szabadalmat, ami alapján képes lehet a 4G-s hálózatra csatlakozni a laptop. Szóval mobilnet-kompatibilis MacBook Prón is dolgozhat az Apple.
Tegyük hozzá, néhány éve beadta már a 3G-s laptop szabadalmát is a cég, és abból sem lett semmi, ebből azonban kár következtetéseket levonni a jövőre nézve. A korábbi gép ugyanis az akkori technológiai korlátok miatt még olyan kompromisszumokra kényszerítette az Apple-t, hogy Steve Jobs végül lelőtte a tervet. 2008-ban nyilatkozott a géppel kapcsolatban és azt állította, hogy túl komplex lenne az értékesítés, ezért inkább bele sem vágnak a gyártásba. Jobs alapvetően arra gondolt, hogy mindegyik szolgáltatóhoz külön gépet kellett volna építeni, vagy legalábbis gondoskodni kellett volna a hálózatfüggőségről, arról nem is beszélve, hogy a 2011-ben az Ebay-re felkerült prototípust elnézve az antennát sem sikerült valami gusztán megoldani:
Ehhez képest ma már az iPadekben elérhető az Apple SIM, ami lehetővé teszi az elektronikus szolgáltatóváltást: te döntöd el kicsomagolás után az Egyesült Államokban, hogy kinél akarod használni a tabletet és egyébként nagyjából hasonlóan összetett feladat váltani is a szolgáltatók között.
És az antennatechnológia is sokat fejlődött, ma már semmi szükség kiálló bizbaszokra, mert maga a laptop lehet az antenna. Persze mostanában az iPhone-ról megosztott mobilnet is könnyebben elérhető, szóval a probléma sem akkora, mint 5-6 éve. De azért jöhetne egy ilyen gép.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
