Akik rendszeresen követik a másik blogunkat, az Egy nap a városbant, talán már összefutottak a hírrel:
nemrég megjelent a könyvünk az Alexandra gondozásában.
Nem tech-könyv, ha jól emlékszem, az Apple még csak említés szintén sem szerepel benne, az egyetlen kötődés a témához, hogy egy MacBook Airen gépeltem le a kéziratot.
Viszont ez nem jelenti, hogy nincs tartalma. Van neki, sőt!
Budapestről írunk benne. Arról, milyennek látjuk a várost 2015-ben, mit szeretünk csinálni, hová szeretünk menni, és hogy mit gondolunk róla. Mert Budapest az a hely lett az utóbbi években, amiről egy valamirevaló európai turistának mindenképp van véleménye (és az esetek nagy részében ez amazinggel kezdődik), itt az ideje arról is szót ejteni, hogyan mi miért szeretjük.
És még valami: szerdán este könyvbemutató lesz, ha találkoznátok velünk, kérdeznétek tőlünk, vagy csak szimplán arra jártok, gyertek el a Brody Studiosba. Csak először regisztráljatok az esemeny kukac alexandra.hu email-címen. Magánszemélyeknek elég a helyszínen regisztrálni, az email-es bejelentkezés csak az újságíróknak szól. Itt pedig még néhány részlet az eseménnyel és a könyvvel kapcsolatban:
Legutóbb még alig nőtt ki a földből, most meg már a negyedik emeleten tartanak a főépületnél, a garázsokra pedig lassan hozhatnák is a napkollektorokat. A legújabb Apple-űrhajó videó iz hír:
1:40-nél láthatjátok a föld alatti bemutatótermet, ahonnan az Apple keynote-okat közvetítik majd. Láható, hogy a színpad mögött rész nagyobb, mint a színpad előtti, szóval komoly háttérmunka folyik majd. Höhö.
1:04-nél pedig látható, hogy nagyon kemény földmunkát is végeztek a kivitelezők, arra gondolnánk, hogy piramis, de az eredeti látványterven nincs ott ez a húszemeletes hegy, úgyhogy csak az alapból kiszedett földdel játszanak:
2016 végére készülhet el az épület, várjuk a hajlított üvegpanelek beillesztését.
A Digitimes - nem a legmegbízhatóbb pletykaforrások egyike - azt állítja, hogy az Apple 2016 első felében nekiáll gyártani az új Apple TV-t. Tudom, a mostani is csak nemrég jelent meg, bár tegyük hozzá: nagy késéssel jött az eredeti tervekhez képest, így a következő generáció előkészítés egyáltalán nem ördögtől való gondolat.
Állítólag az ötödik generáció drámai gyorsulást hoz majd az elődjéhez képest. Ami szintén drámai gyorsulást hozott, hiszen az A5-öst váltotta idén A8-as SoC-re az Apple. Igaz, hogy az A8 meg már tavalyi modell, így a következő set top box megkaphatná akár az iPad Pro A9X-ét is. Na, az hasítana.
De az új Apple TV egyébként szintén nem önmagában lenne nagy durranás: ahogy idén a fejlesztői SDK, jövőre az Apple videós streaming szolgáltatása lehetne az a szoftveres plusz, ami ellenállhatatlanná tenné a kis dögöt.
Erre azonban kár várni: ha fél év múlva el is startol az új gép, mondjuk egy év múlva érkeznek meg azok az appok, amik kihasználják a teljesítményben rejlő különbségeket. Vagy még akkor sem. Szóval ha Apple TV-t kapsz karácsonyra, nyugodtan örülj neki.
Ahogy az Apple megígérte, nyílt forráskódúvá tették a Swift programozási nyelvet. A fordító forráskódját, a standard library függvényeket és objektumokat posztolták a swift.org-ra, a kódot a GitHub hosztolja.
A Swift eredetileg iOS alkalmazások egyszerűbb, okosabb készítésére lett kitalálva, az Apple azonban már a bemutatásakor bejelentette, hogy nyílt forráskódú lesz a rendszer, vagyis egy idő után elengedik a kezét - hogy mi mindenféle különös dologra használják majd, a fejlesztő közösségen múlik.
Hogy mekkora igény volt erre, jól mutatja: még azelőtt, hogy a programkód elérhető lett volna, egy csapat a Swiftet OS X-et futtató szerverekkel is használta, hogy az ottani utasításokat is ezzel hozzák létre. Most már könnyebb ez a feladat, sőt ezután bármilyen rendszerre lehet majd fejleszteni vele, a kód emberi találékonyságból származó burjánzásának csak az épelméjűség szab majd határt.
Egy kommentelő kérdezte korábban, mire jó, hogy open source lett a cucc. Noha nehéz lenne az összes lehetséges előnyt felsorolni, itt van néhány:
A Swift akkor is létezni fog, ha az Apple többé rá sem néz, vagy ha az egész cég kilövi magát egy nap a következő Naprendszerbe, és senki nem marad a support osztályon sem. Akkor is lesz egy közösség, ami fejleszti, alakítja a kódot, és mindenféle okosságokat készít hozzá. Vagy nem. Igazából attól függ, mennyire lesz népszerű a Swift, bár a jelek jók. Már most is elég népszerű.
Ebből következik, hogy a Swift egyre jobb lesz. És nem úgy, ahogyan mondjuk az iOS, itt a fejlesztői közösség kap lehetőséget, hogy kigondoljon új funkciókat, és a régieket kijavítsa. A kérdés csak az, hogy az Apple mennyire fogadja majd a pull requesteket, vagyis mennyire olvasztja be a változásokat a rendszerbe. A leírás szerint kisebb járulékos fejlesztéseket elfogadnak.
Az Apple tanul egy kis alázatot a saját kódjával szemben. Nekem nagyon úgy tűnt legalábbis, hogy ez az egyik alapvető problémájuk, ami miatt nem képesek átlendülni egyes hibákon, és amik sokáig, nagyon sokáig kísérnek minket.
Az, hogy valaki nem tudja mire költeni a pénzét, nem tűnik súlyos problémának. Minimum kézlegyintéssel intézzük el az ilyet, maximum letört lábujjkörmöt kívánunk neki. Gombásat.
Pedig súlyos probléma tud lenni. Az Apple-nek az egyik legsúlyosabb. 205 milliárd dollárjuk van azonnal felhasználható formában, és az összeg egyre nő. A pénzt pedig a befektetők felé irányított egyre növekvő visszafizetési csomagokkal, valamint részvény-visszavásárlással próbálják kissebbre apasztani, de sehogy sem megy.
Miért nem tudja az Apple ezt a pénzt innovációra, jobb termékekre, szolgáltatásokra forgatni?
Az Apple válasza nyilván az, hogy "mert így is minden tökéletes" náluk. Én azonban nem értem, hogy miért állnak neki sokszor nulláról egy-egy új szolgáltatásnak, amit évek óta csiszolnak a startupok, és amikkel a cupertinóiak inkább versenyeznek, mint hogy felvásárolnák őket. A BMW-nél kuncsorogtak állítólag ingyen infókért, hogy a most induló autógyártási projektjüket támogassák, gyakorlópályát bérelnének az önvezető járműveiknek, de nagybefektetést itt sem látunk.
Pedig ha az Apple autót akar majd gyártani, a kutatás-fejlesztéshez kell majd nagy lóvé. Lehet, hogy oda spórolnak?
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
