Múlt héten már írtam egy cikket a Maverics legszimpatikusabb vonásairól, de van egy változás, ami felülír mindent: a Mail katasztrofálisan működik, és magával rántja az egész operációs rendszert. Ez az első upgrade életemben, amit megbántam, mert most nem bosszantó apróságokkal küzdök, hanem konkrétan a megszokott munkavégzésem került veszélybe.
Elmondom, mi a gond: az Apple változtatott a Mail és a Gmail kommunikációján, elvileg azért, hogy gördülékenyebbé, egyszerűbbé, pontosabbá tegye. Valamit azonban szörnyen elcsesztek Cupertinóban, mert míg a felhasználók egy része boldog lett, tömegesen jeleztek meghibásodásokat a júzerek. Tényleg. Tömegesen. TÖMEGESEN.
A hibajelenségek változatosak: Ádám írt már arról, hogyan tud megborulni az olvasatlannak jelzett üzenetek száma. Van, akinél egész mappák ürülnek ki. Másnál egyszerűen nem töltődnek le a levelek. Vagy nem tudja törölni őket. Olyan is előfordul, és ez az én esetem, hogy újra és újra letölti ugyanazokat a leveleket. Háromszor-négyszer kapok értesítést a 24 órán belül érkező levelekről, de időnként több éves levelek bukkannak fel a jobb felső sarokban. Sokszor olyan felvezetőszöveggel, hogy azt hiszem, valami sürgős munka esett be, kattintok a Mailre, de nincs ott semmi. Az elkapott szavakra rákeresve derül csak ki, hogy valami tavaly augusztusi levelet fedezett fel a program. Mondjuk a keresés sem egyszerű: nagyon lassú, pillanatokra lehal a program, sokáig nem ad semmilyen találatot.
És a legrosszabb, ami igazán pokolivá teszi a munkát, az a fogyasztás. A Mail ugyanis olyan elementáris erővel próbálja letölteni a már rég megérkezett leveleket, hogy az egész rendszert megfingatja: a processzor gyakran 100-140 százalékon pörög, a Mail folyton ott figyel a legtöbb erőforrást használó programok listáján, aminek az a vége, hogy a 6 órás üzemidő a Mavericks-szel 3,5-4 órára esett vissza.
A rendszer ellopta az akkuidőm KÉTHARMADÁT!
Ez már akkora különbség, hogy át kell miatta szerveznem az életem, töltőt kell magammal cipelni, ami megnehezíti a táskámat, és egyébként is, hogy a búbánatos rossebben fordulhat elő, hogy Kaliforniából fizikai többletmunkára kényszerítenek, vagy az, hogy a laptopom munkaértékét számottevően csökkentik, vagy az, hogy elérik, hogy a gép a nap felénél simán lemerülhet, csak úgy.
Jó megoldás nincs. Illetve a problémák egy részére van jó megoldás, más részükre van olyan, ami a levelezést elviselhetőbbé teszi, de gigabájtokkal, adott esetben tucatnyi gigabájttal növeli a Mail területét a merevlemezeden, és néhány gondra, például az enyémre, jelenleg nincs is értelmes válasz.
KÉREM VISSZA A PÉNZEM, AMIT A MAVERICKS-ÉRT FIZETTEM!
Dislaimer: a szerző egyébként szereti a 10.9-et.
Magyarósi Csaba
2013.10.30. 11:36
Vagyis pont annyira fürge, mint ahogy számítottunk rá. Elkészültek az első tesztek, amik mind arról szólnak, hogy az új Air hihetetlenül vékony és könnyű, hogy a hétcolos tabletek elterjedése után ez az első a tízcolos mezőnyben, ami igazán használhatónak tűnik, hogy a Nexus 7 és az iPad mini mellett ma az Air az egyetlen igazán szerethető tablet a piacon.
Szóval menő. Nemsokára videóteszttel jelentkezünk, amiben jól elmondjuk mi is a véleményünket.
Addig viszont örüljünk a benchmarkoknak, ki ne szeretné a chartpornót? Itt van rögtön ez:
Láthatjátok, hogy az új Air teljesítménye a Geekbench szerint úgy lett 90 százalékkal nagyobb a korábbi generációhoz képest, hogy most nem készült spéci iPad-processzor, csak az iPhone 5s A7-esét rakták bele.
Olyannyira nincs nagy különbség, hogy az Air szinte hajszálra a csúcsmobil sebességét hozza:
A különbség abból ered, hogy az iPhone-ban 1,3 gigahertzen fut az A7-es, míg az iPadben 1,4-en.
Hát így.
Gyorsan jegyezzük meg, hogy az iPad 2 500 pontot ért el a tesztprogrammal, továbbra sem értem, hogy kinek szánja az Apple a 120 ezer forintos tabletet, amikor 150 ezerért dobja piacra az Airt. Ki veszi meg? És miért? Lesz akárcsak egyetlen ember is a Galaxisban? Ki?
