Kezdjük a rosszakkal: a Quick Look, az a funkció, amikor ráböksz egy file-ra, nyomsz egy space-t, és a tartalom mindenféle segédprogram nélkül betöltődik, akár videóról, akár valamilyen képről, vagy dokumentumról beszélünk, szívat. Az elviselhetőnél többször jelenik meg a szivárványos labda, pedig eddig még soha, semelyik OS-sel, egyik hardveren sem fordult ilyen elő.

Biztos valami Finder-probléma lehet, ahogy az is, hogy az asztalomon nem rendezhetem el kedvemre az ikonokat: hiába van valahol szabad hely, nem tudok odahúzni semmit, mert a rendszer nem engedi. Szemetek!

Ami viszont tetszik: szkrollozás. OS-szerte sokkal gördülékenyebb lett, de főleg a Mailben és a Safariban tűnik fel. Utóbbiban az is tetszik (zárójeles, nem számolt jóság), hogy finomítottak a visszalépés technikáján. Eddig is tudta a rendszer, hogy ha kattintottál egy cikkre, elolvastad, majd visszaléptél a főoldalra, az várakozás, töltögetés nélkül jelent meg, mert az OS rafkós módon elmentett róla egy képet, és ezt dobta be neked, amíg az oldal meg nem érkezett mögé. De a kép minősége szörnyű volt, elég könnyű volt észrevenni, hogy az egész csak illúzió. Most ennek vége, a lementett kép tökéletes, olyan, mintha tényleg az oldalt néznéd.

A második jóság: a térkép. Imádom. iPad 3-asom van, annak elég nagy a kijelzője, de lassú a hardvere, szaggatott a 3D-s nézet. iPhone 5-ön már jól futott, de annak meg kicsi a kijelzője. A MacBook Próm hardvere viszont sokkal többet tud a mobileszközöknél, a megjelenített pixelek száma ellenben jóval kevesebb, mint iPaden, így a végeredmény az, hogy sokkal gyorsabban, élvezhetőbben tudok cikázni a városok felet, mint eddig bármikor. Mostantól szabadabban élhetem ki az irodalmi kukkolós perverziómat: az utóbbi időben sok olyan könyvet olvastam, ami Párizsban játszódik, amiben a szerzők pontosan leírják, hogy melyik utcában, melyik épületben zajlik épp a cselekmény, amire rá is szoktam keresni az iOS Mapsben, de az egész kicsit nyögvenyelősen ment. Mostantól viszont gördülékenyebb lesz a kukkolás, az új Maps-szel simán meg tudom nézni, hogy milyen az a ház, amelyikben egy kurva elvette Semprún szüzességét a Rue Servandonin, vagy hogy melyik házba kísérte haza Haracio az ostoba zongoristát a Rue de l'Estrapade-on a szakadó esőben.

És hogy a technikai részletekről is szó essen: végre rendesen támogatva van OpenCL-ügyileg a grafikus gyorsítóm, az Intel HD 4000-esem, ami nagyon sokunk gépében dolgozik.

Az eredmény: sokkal rövidebb számolási idő FCPX alatt. Játszottam néhány effekttel Mountain Lion, majd Mavericks alatt is és arra jutottam, hogy a legtöbb számítási ideje nem változott, de amikor egy kliprészletre egyszerre adtam a Stabilization és Rolling Shutter effekteket, 3 perc 19 másodpercről 21 másodpercre csökkent a számolási idő: perc nélkül.

És most ti jöttök: a kedvenc és a gyűlölt vonások menjenek a kommentekbe!