Folytatódik vendégposzt-sorozatunk, ezúttal Völgyi Attilát kértük meg, hogy posztoljon nálunk, amíg mi szabadságon vagyunk. Attila profi fotóriporter, 1994 óta ismerkedik a fotózással, későbbi profi munkái számos lapban megjelentek már az évek során. Külön öröm, hogy egyébként blogot is ír, ahol a szakmáját érintő kérdéseket elemzi, fotós híreket közöl, ezekre reagál. Sőt, régebben az Apple témával is gyakran foglalkozott, így talán nem is lepődött meg annyira, amikor megkerestem. Szóval lássuk Attila írását:
Szokás fotós körökben felháborodni azon, amikor mobilos fotózást profi jelzőkkel illetnek. Pedig egyre több profi fotós használ mobilt is a fotózáshoz, vagy akár kizárólag csak azt. Én általában azt mondom, hogy a kép számít, nem az, hogy mivel készül.
Az iPhone napjaink legnépszerűbb hívószava. Biztos vagyok benne, hogy nagyobb tech magazinoknál vannak rá statisztikák is, hogy mennyivel többen kattintanak egy cikkre, ha iPhone szerepel a címben, azzal szemben, mintha csak okostelefon, mobil vagy egyéb, többé-kevésbé rokon értelmű kifejezés. Nem véletlen, hogy az újabb készülékek is jobbára iPhone killer, vetélytárs és hasonló jelzőkkel jelennek meg a sajtóban. Sőt az sem véletlen, hogy maguk a gyártók is gyakran méregetik saját készüléküket az iPhone-hoz.
Ezzel itt az Appleblogon lehet, hogy nem fogok osztatlan sikert aratni, de úgy gondolom, az esetek többségében édesmindegy, hogy a kérdéses cikkben tényleg iPhone-ról van-e szó, vagy egyéb okos- esetleg normál mobiltelefonról. A technika és így a telefonokba épített kamerák, de a processzorok és a szoftverek is rohamosan fejlődnek.
Én magam nem igazán szeretek mobillal fotózni, megértem azokat, akik ugyanígy éreznek. Ma már mosógéppel is lehet egészen elfogadható minőségben fotózni, persze vannak korlátai, hogy mire képes egy mobil. Mindig is lesznek. Nem lesz olyan minőségű egy kép, mint egy nagyobb érzékelővel és nagyobb méretű, jobb minőségű optikával készült kép. De a mobilok egyre több lehetőséget nyújtanak és ez ellen kár tiltakozni. Viszont ugyanúgy hiba lenne mindenhatónak hinni, "csak mert iPhone-al készült".
Az iPhone és minden más okostelefon is csak egy újabb eszköz, amit meg kell tanulni jól használni és helyén kezelni a sajtóban is. A Chicago Sun-Times nemrég 28 fotóst rúgott ki, az ő munkájukat iPhone-fotó tanfolyamra beíratott újságírók vették át. Akik például az ilyen "szakmai" lépéseket elkövetik, nem tudják helyén kezelni a dolgot. Még ha alkalmas is egy okostelefon akár profi munkára is, attól még nem biztos, hogy egy gyorstalpalón kiképzett újságíró képes lesz vele pótolni a fotóriportereket. Pont ugyanúgy, ahogy a fotóriporterek nem tudnák az újságírókat kiváltani egy gyorstalpaló újságíró tanfolyam után.
A Manzárd Café stábja írt már itt a mobilfotó-művészetről, ami mellé nyugodtan odacsaphatjuk a sajtófotó hasonló műfajait is. Mert bizony nemcsak az amatőr és önjelölt(?) művész fotósok ambícionálják magukat az okostelefonnal fotózás területén. Igen komoly szakmai háttérrel rendelkező fotóriporterek is egyre nagyobb előszeretettel nyúlnak a telefon után. Nemcsak azért teszik ezt, mert valami kevésbé fontos vagy vicces dolgot meg akarnak osztani a világgal, mint mindenki más is. Egészen komoly fotó projekteket és tudósításokat is készítenek mobillal olykor fotóriporterek is. Ezekből emelek most ki néhány látványosabbat a teljesség igénye nélkül.
Ha nem is írok minden ilyenről, hiszen egyre több van, a saját blogomon már több ilyen kezdeményezésről beszámoltam. Azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak a nagyvilágban divat az iPhone használata. A magyar hírportálok gyakorlatában sem ritka, hogy egy-egy eseményről, főleg tüntetésekről, felvonulásokról mobillal készítenek képeket a fotósok. Ilyenkor persze nem szokás mindenféle effektszűrőket alkalmazni.
Kisebb vagy nagyobb mértékben azonban szinte minden fotóriporter kísérletezik Magyarországon is a mobilfotózással, sőt még az Instagram és Hipstamatic lehetőségeivel is. A nagy lélegzetvételű anyagokat azonban nálunk inkább digitális géppel, vagy még inkább filmre készítik, akik igazán nagyot akarnak alkotni.
Fotó: Damon Winter/New York Times
A mobilos fotóriporterek közül talán Damon Wintert (damonwinter.com) illik elsők között kiemelni. A New York Times fotóriporterét díjazták elsőként rangos szakmai pályázaton mobillal készített fotókért. Afganisztáni képeiről azt mondta, hogy a mobillal fotózni azért egészen más, mint egy hagyományos fényképezőgéppel, mert a katonák maguk is használják, és egészen máshogyan viselkednek, ha mobilt látnak nálad, mint mikor egy komolyabb fényképezőgép kerül elő.
Ugyanezt a gondolatot vitte tovább az amerikai hadsereg Basetrack projektje is. A World Press Photo díjas magyar fotóriporter, Gárdi Balázs részvételével zajló kezdeményezés részeként a fotóriporterek mobilokkal fotózták a katonák hétköznapjait Afganisztánban.
Fotó: David Guttenfelder/AP
Az AP fotóriportere, David Guttenfelder szintén Afganisztánban dolgozott fotósként, mikor első mobilos fotói bekerültek a hírekbe. Sőt első mobilos képei között még homok lepte fotó felszerelését is megörökítette. Mostanában már Észak-Korea kiváltságos helyzetű nyugati tudósítójaként készít rendkívüli hangulatképeket az elszigetelt ország hétköznapjairól. Hírügynökségi munkáját természetesen továbbra is tükörreflexes gépével végzi, de szép számmal tölt fel mobilos képeket is az Instagramra, amit ő is fontos lehetőségnek tart.
Tovább olvasom
