Rólunk
Röviden: készíts egy US accountot. Hosszan:
Itt a remek leírás, hogyan tudsz bankkártya nélkül fake egyesült államokbeli accountot létrehozni. Röviden: jelentkezz ki, nyomj rá az USA Store-ra, Redeem, Create Apple ID, add meg az adatokat, bankkártya: none, keress ki valami létező címet, mondjuk egy szállodáét, a megkapott emailben Verify Address, és kész.
Az iOS 7 bétájában működik, reméljük, a véglegesben is fog.
Sok irányból megy a hányás az iOS 7 új dizájnjára, ezek egy része nyilván jogos, másik része okoskodás kevésbé sikeres emberek részéről. Jogos lehet az az észrevétel, amit itt olvastam (kösz a linket Gézának), miszerint a fejlécben a gombok helyett csak feliratokat nyomogatunk, miközben mellette ugyanakkora fontmérettel van a szöveg is. Összezavar, tehát rossz dizájn. A fenti posztot érdemes egyébként elolvasni, ha figyelmen kívül tudjuk hagyni a szövegalapú ordibálást és a messzemenő következtetéseket a béta rendszerről. Az alapvető dizájnsémákat meg azért nem érdemes emlegetni, mert annak idején ilyenekre hivatkozva akarták a pokolra küldeni mondjuk az impresszionistákat (nem, nem hasonlítom Jony Ive-ot az impresszionistákhoz, csak a kijelentés erejét szemléltetem).
A helyzet aztán odáig fajult, hogy jonyiveredesignsthings néven tumblr-képfolyam is készült, nagyon szórakoztató dolgokkal, a kedvenceim:
Volt olyan is, aki segítő szándékkal nekiállt kijavítani az ikonokat például. Ezek esetében az arányok lehetnek furcsák néha, egyes helyeken ráadásul oda nem illő dolgokat láthatunk (zenelejátszó hangjegyének gombócai, merész lekerekítések, Safari iránytűjének rádiusza). Leo Drapeau dizájner fogta az ikonokat, és újrarajzolta (Áron, köszi a linket) a ma élő szabályok/ízlések/közhelyek szerint, hogy jobban essen a szemnek:
Szerintetek is jobb az átdolgozott verzió?
Két új információt tudtunk meg az új MacBook Airről.
Az egyiket az iFixit szállította, szétszedték a gépet és kiderült, hogy sokkal nagyobb akksit tudtak belepréselni. Ez, megtámogatva a Haswell proci alacsony fogyasztásával, sokkal hosszabb üzemidőt képes biztosítani, így a 9-12 óra üzemidő nem vicc.
Kiderült az is, hogy kisebb lett az SSD fizikai mérete (amúgy Samsung), a hőelvezetést pedig upgrade-elték picit.
A másik meglepetést a MacBidouille nevű francia oldal tesztje jelentette, akik először nem is akartak hinni a szemüknek az új 11-es MacBook Air SSD tesztjénél. Ezt látták:
Összehasonlításképp az én 2011-es MacBook Airem, SSD-vel, épp most:
Magasabb értékeket mértek, mint amit SATA 3-mal lehetséges, ezért az AnandTechnél arra a következtetésre jutottak, hogy a háttértárat PCI Expressel kötötték rá a rendszerre, csakúgy, mint ahogy a Mac Prók esetében ki is emelték. Itt viszont valamiért elhallgatták.
Végezetük egy Geekbench összehasonlítás:
...amiből látszik, miért szeretjük a Haswellt: az alacsony fogyasztásért, pont.
update: Az iStyle-nál a 13 colos 128-as modell már raktáron.
Bemutatták az új Airport Extreme-et, meg is írtuk, de nem szóltunk az új Time Capsule-okról. Pedig olyanok is vannak.
Ugyanúgy 10x10 centis, mint az Airport Extreme, csak fél kilóval nehezebb. Ugyanúgy 2 vagy 3 terásban lehet kérni, mint a korábbi modellt, csak az ár változott. A 2 terás DRÁGÁBB lett, a 3 terás meg OLCSÓBB.
A csatik: három LAN, egy WAN, egy USB 2 (nyomtató, még egy lemez).
Mondom még egyszer, USB 2.
Elég oda az is egyébként.
Tegnap nem esett szó a blogon az iTunes Radióról, pedig megérdemli, sőt azt is, hogy egy teljes posztot szánjak neki. Mivel a szolgáltatás csak az iOS 7-tel jön el, és úgy is csak az Egyesült Államokban, egyelőre mi csak távolról ismerkedünk vele. De érdemes ismerkedni, mert ahogy az iTunes Match-et, ezt is áttolja egy idő után Európába, sőt Kelet-Európába az Apple.
Mi is az iTunes Radio? Zene streamelő szolgáltatás, természetesen. Hogy azonban pontosan mennyi irányítási lehetőséget kap a felhasználó a kezébe a programon belül, annak meghatározásában csak a keynote-ra és az Apple oldalára hagyatkozhatunk. Mert valamennyi biztosan van, hiszen nem érné meg különben egy euróért árulni a dalokat a Store-ban.
Amit tudunk: az Apple előre bekészít egy rakás stationt, rádióállomást, ami egy meghatározott szempont szerint gyűjti egybe a számokat. Bruce Sprinsteen-féle dalok, a WWDC-n hallott számok, a Twitteren terjedő zenék, satöbbi. Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy elkezdjük az iTunes Radio használatát, a program gyűjti rólunk az információkat, és egyre pontosabban behatárolja az ízlésünket.
Az ízlésformálásban részt vesz, milyen előadókra keresünk, milyen csatornákat emelünk be a sajátok közé, milyen dalra mondjuk, hogy soha többé nem akarjuk hallani. De egy adott számot hallva megnyomhatjuk a "játssz még több hasonló számot" gombot, ez is nyilván elég direkt meghatározása az ízlésünknek. Nyilván dolgozik a háttérben a mára már kiforrott Genius, ami okosan válogat a rólunk kiderült infók alapján. Még kényelmesebb, hogy a Sirit is utasíthatjuk ilyenekre, az adott számot hallgatva megkérdezhetjük, ki játszik, és kérhetjük, hogy hallhassunk még ilyen dalokat.
Nyilván azonban itt nem arról van szó, hogy most már ingyen (vagy éves díjért) miénk az iTunes Store összes dala. A számok lejátszása közben a jobb felső sarokban egy elég konkrét vásárlásra ösztönző gombot láthatunk, és a Historyban is láthatjuk a dalok neve mellett az iTunes Store-os gombot. És most jön az, amiről eddig senki nem beszélt, de a screenshotok alapján valószínűleg így van: egy számot nem lehet újra meg újra meghallgatni. Én legalábbis sehol nem láttam repeat kapcsolót, és az irányító gomboknál a "vissza" iránynál pedig egy csillagot látunk. Ezzel menthetjük el későbbi letöltésre a dalt. Ha szeretnéd tehát sokszor meghallgatni, akármikor, egyszerűen, vedd meg.
A legjobb része az iTunes Radiónak azonban az ár, ahogy előre sejteni lehetett. Az Apple megint kialkudta a tutit, és úgy tálalta, hogy visszautasíthatatlan legyen.
Egyszer ugye lehet ingyen kérni az iTunes Radiót. Sőt nem is kell kérni, ott van a lejátszókban, egy gombot kell megnyomni, kész. Ekkor hirdetések szakítják meg a zenefolyamot. Más korlátozásról nem tudunk, nem hangzott el olyan például, hogy limitált mennyiségben lehet átugorni a számokat, vagy meghatározott a lejátszható dalok maximális hossza egy adott hónapban. Szerintem nem is lesz ilyen, és már ez is a többiek fölé emeli a szolgáltatást.
Most jön viszont a legjobb: a fizetős szolgáltatást hozzákötötték egy másik, önmagában is keresett szolgáltatáshoz, az iTunes Match-hez. 25 eurót eddig is sokaknak megért, hogy az évek, évtizedek alatt összevásárolt, -harácsolt gyűjteményét beemelje az iCloudba, és letölthesse az iTunes Store-ból. Most ugyanebben a 25 euróban van benne az iTunes Radio, hirdetésektől mentes verzióban, hatalmas mennyiségű zenére vonatkoztatva, az Apple ígérete szerint csak ott debütáló számokkal.
Hogy ez az ár hogy viszonyul a többiekhez, a Mashable összehasonlító táblázatát érdemes megnézni:
Tovább olvasom