Tovább olvasom
Szólj hozzá!
Kezemben a MacBook Air
Úgy alakult, hogy kezembe került egy MacBook Air. Nem szeretnék senkit chartokkal, meg mély elemzésekkel tömni, azt majd elvégzik helyettem a nagyobb lapok, én inkább csak néhány személyes benyomást osztanék meg.
Tovább olvasom
Tovább olvasom
Ahogy a napnak kezdődnie kéne
Címkék: iphone életmód starbucks
Egy Starbucks igazán hiányzik itthonról, és ezt nemcsak az Apple-közeli szolgáltatások miatt mondom. Aki volt már valamelyik amerikai városban egy ilyen kávézóban, tudja, miért jó hely: egészen máshogy indul a reggel, ha egy kulturált, de nyüzsgő Starbucksban kezdesz, ahol a kávé remek illata keveredik a munkába induló emberek izgalmával. A nap eleje szertartásos jelleget ölt, célja lesz, még ha a Starbucks csak a kávézó gyorséttermi verziója is. Az egész megvalósításból süt a profizmus, meg a minőség, ráadásul a csóróbbak reggelét is rendszerbe szervezi: itthon nagyon kevesen tehetik meg, hogy hétköznap ne csak menet közben tömjenek be valamit, a Starbucks viszont elkezdte formálni az amerikai nagyvárosok reggeliző kultúráját, ami a mienkre is ráférne.
Magyarországon sajnos nincs egy se, legközelebb Bécsben van, de ott legalább tíz, egy például a Mariahilfer Straßén, szóval aki akarja, könnyen megtalálja, és az amerikai árak kétszereséért, de megkóstolhatja a Guatemala Antiguát, vagy valamelyiket a rakás kávé közül.
És reméljük ott ki kipróbálhatjuk az iPod Touch-csal vagy a Mariahilfer Straßén frissen vásárolt iPhone-nal (merthogy Bécsben ez utóbbit is lehet kapni hamarosan) a Quickordert, amivel gyakorlatilag előre megrendelhetjük a közelünkben lévő Starbucksban a kávét, hogy egy perces se kelljen várni rá. Ezzel egycsapásra meg is szüntetünk olyan felesleges társadalmi elemeket, mint a interakció más emberekkel, például eladókkal, szóval a Starbucks fundamentumai ellen indítunk támadást, de egyszer és is megnézném működés közben a szoftvert.
Magyarországon sajnos nincs egy se, legközelebb Bécsben van, de ott legalább tíz, egy például a Mariahilfer Straßén, szóval aki akarja, könnyen megtalálja, és az amerikai árak kétszereséért, de megkóstolhatja a Guatemala Antiguát, vagy valamelyiket a rakás kávé közül.
És reméljük ott ki kipróbálhatjuk az iPod Touch-csal vagy a Mariahilfer Straßén frissen vásárolt iPhone-nal (merthogy Bécsben ez utóbbit is lehet kapni hamarosan) a Quickordert, amivel gyakorlatilag előre megrendelhetjük a közelünkben lévő Starbucksban a kávét, hogy egy perces se kelljen várni rá. Ezzel egycsapásra meg is szüntetünk olyan felesleges társadalmi elemeket, mint a interakció más emberekkel, például eladókkal, szóval a Starbucks fundamentumai ellen indítunk támadást, de egyszer és is megnézném működés közben a szoftvert.
A gyárból lopják a kínaiak az iPhone-t
Korábban már bepostoltam, hogy a legutóbb becslések szerint másfél millió kikódolt iPhone működik világszerte, ami nagyjából negyede az eddig értékesített Apple telefonoknak. Az In-Stat legújabb elemzése szerint ebből négyszázezer a kínai felhasználó zsebében csörög. A mobilok kisebb része a kínai gyárból tűnik el (szerintem nincs a világon olyan termelő vállalat, ahol ne lenne állandó, megmagyarázhatatlan raktárhiány), nagyobb részük nyugatról vándorolt vissza.
"Sosem gondoltuk volna, hogy az iPhone nagyobb siker lehet Kínában, mint az iPod" - reagáltak a hírre a China Mobile-tól, az ország legnagyobb mobilcégétől. A vállalat Steve Jobs-szal is tárgyalt már az iPhone kínai debütálásáról, ami ebben az évben várható.
Óriási piac nyílhat meg az Apple előtt, feltéve, hogy jól pozícionálja a terméket. A kínai piac ugyanis más, mint az amerikai.
Lássuk a számokat: a 2007-ben (a disznó évében) 500 millió mobiltelefon-előfizetőről tudtak, és 800 millió olyan emberről, aki ugyan mobilszolgáltató által lefedett területen élt, mégsem vett soha telefont (félre ne értse senki, véletlenül sem nyomorognak ők, csak nyilván nem volt bátorságuk eddig beújítani egy mobilt. Mert hivatalosan Kínában ugye senki sem éhezik). A mobilt vásárlók ötöde költött 533 dollárnál többet a telefonjára, ők lehetnének az iPhone potenciális célközönsége.
De a piac nemcsak méretében különbözik: a kínai felhasználó több pénzt hajlandó elkölteni a telefonján, mint amerikai társa, az ázsiai országban talán még jobban adnak a tehetősek külsőségekre, mint a nyugati államokban, ami, tekintve a reálbéreket, elég szokatlan viselkedés.
Akad még egy különbség: Kínában nemcsak mobilra vágynak, sokkal inkább szórakoztatóközpontra. Noha a iPhone zenelejátszós, videónézegetős készülék, a kínai verziónak valószínűleg jobban rá kell majd feküdnie a játékokra. És most jusson eszünkbe az a beadvány, amiben az Apple azt kérte a szabadalmi hivataltól, hogy csak ő használhassa a brandet a játékokhoz. A levédés első lépésnek is tűnhet ezen az úton.
"Sosem gondoltuk volna, hogy az iPhone nagyobb siker lehet Kínában, mint az iPod" - reagáltak a hírre a China Mobile-tól, az ország legnagyobb mobilcégétől. A vállalat Steve Jobs-szal is tárgyalt már az iPhone kínai debütálásáról, ami ebben az évben várható.
Óriási piac nyílhat meg az Apple előtt, feltéve, hogy jól pozícionálja a terméket. A kínai piac ugyanis más, mint az amerikai.
Lássuk a számokat: a 2007-ben (a disznó évében) 500 millió mobiltelefon-előfizetőről tudtak, és 800 millió olyan emberről, aki ugyan mobilszolgáltató által lefedett területen élt, mégsem vett soha telefont (félre ne értse senki, véletlenül sem nyomorognak ők, csak nyilván nem volt bátorságuk eddig beújítani egy mobilt. Mert hivatalosan Kínában ugye senki sem éhezik). A mobilt vásárlók ötöde költött 533 dollárnál többet a telefonjára, ők lehetnének az iPhone potenciális célközönsége.
De a piac nemcsak méretében különbözik: a kínai felhasználó több pénzt hajlandó elkölteni a telefonján, mint amerikai társa, az ázsiai országban talán még jobban adnak a tehetősek külsőségekre, mint a nyugati államokban, ami, tekintve a reálbéreket, elég szokatlan viselkedés.
Akad még egy különbség: Kínában nemcsak mobilra vágynak, sokkal inkább szórakoztatóközpontra. Noha a iPhone zenelejátszós, videónézegetős készülék, a kínai verziónak valószínűleg jobban rá kell majd feküdnie a játékokra. És most jusson eszünkbe az a beadvány, amiben az Apple azt kérte a szabadalmi hivataltól, hogy csak ő használhassa a brandet a játékokhoz. A levédés első lépésnek is tűnhet ezen az úton.
Meghalt a Thinksecret
Hivatalosan is kimúlt az Apple-világ egyik első számú pletykaoldala, a gyakran hiteles jóslatokat közlő Thinksecret. A weblap helyén a 403 Forbidden error-üzenet jelenik meg. Aki nem ismerné az okokat: a szerző három éve megszellőztette, hogy az Apple a Mac mini bemutatására készül, ami a kaliforniai céget annyira felbosszantotta, hogy legjobb ügyvédjeivel esett az oldalnak.
Az eredmény egy peren kívüli megegyezés lett, ennek volt része, hogy a Thinksecret bezár. Az elmúlt hónapokban egy pletykamentes, csak az újdonságokkal foglalkozó híroldal lett Nick Ciarelli művéből, péntek óta meg már az sincs: a Thinksecret nyom nélkül eltűnt.
Kár érte, kiváló ügynök volt.
Az eredmény egy peren kívüli megegyezés lett, ennek volt része, hogy a Thinksecret bezár. Az elmúlt hónapokban egy pletykamentes, csak az újdonságokkal foglalkozó híroldal lett Nick Ciarelli művéből, péntek óta meg már az sincs: a Thinksecret nyom nélkül eltűnt.
Kár érte, kiváló ügynök volt.
Az igazság az Apple-konzolról
Az utóbbi napokban kezdett el terjedni az a pletyka, hogy konzolgyártásba kezd az Apple. Az egész alapját egy játékszabadalom adta, meg hogy a gyártó arra kérte az amerikai szabadalmi jogokkal és védjegyekkel foglalkozó szervezetet, hogy más ne használhassa az Apple-brandet a játékgépekhez. A Decelop magazin megbízható forrásokra hivatkozva viszont arról számolt be, hogy a kaliforniai cég csak az iPhone-hoz és az iPhone iPod Touchoz akar készíteni szoftvereket. Az iPod marad a kapu, azon túl már nem foglalkozik a játékokkal az Apple, állítja a forrás.
Mondjuk nem is csoda. Játékok terén nincs valami nagy tapasztalata az Apple-nek, új szereplőként belépni a konzolpiacra meg még egy olyan óriásnak sem ment könnyen, mint a Microsoft. Persze a két cég értékét tekintve nincs nagyságrendbeli eltérés (300 milliárd dollár a 112 milliárd dollárral szemben), de ha az erőforrásokat vesszük figyelembe (80 ezer dolgozó a 18 ezer ellenében), láthatóvá válik, hogy mennyivel kevesebb energiát tudna a konzolba ölni az Apple (nem mintha 62 ezer ember kellene egy játékgép kitalálásához). Mindenesetre a piacra lépés nagyon sok milliárd dollárba, elképesztő mennyiségű tárgyalásba, egyeztetésbe, kapcsolatépítésbe kerülne, miközben egyáltalán nem biztos, hogy tíz éven belül akár csak egy cent hasznot is hozna.
Aztán persze lehet, hogy a forrás hazudik, én tévedek, és még idén piacra kerül az iPlay, vagy valami. Szerintetek?
Mondjuk nem is csoda. Játékok terén nincs valami nagy tapasztalata az Apple-nek, új szereplőként belépni a konzolpiacra meg még egy olyan óriásnak sem ment könnyen, mint a Microsoft. Persze a két cég értékét tekintve nincs nagyságrendbeli eltérés (300 milliárd dollár a 112 milliárd dollárral szemben), de ha az erőforrásokat vesszük figyelembe (80 ezer dolgozó a 18 ezer ellenében), láthatóvá válik, hogy mennyivel kevesebb energiát tudna a konzolba ölni az Apple (nem mintha 62 ezer ember kellene egy játékgép kitalálásához). Mindenesetre a piacra lépés nagyon sok milliárd dollárba, elképesztő mennyiségű tárgyalásba, egyeztetésbe, kapcsolatépítésbe kerülne, miközben egyáltalán nem biztos, hogy tíz éven belül akár csak egy cent hasznot is hozna.
Aztán persze lehet, hogy a forrás hazudik, én tévedek, és még idén piacra kerül az iPlay, vagy valami. Szerintetek?
