Úgy alakult, hogy kezembe került egy MacBook Air. Nem szeretnék senkit chartokkal, meg mély elemzésekkel tömni, azt majd elvégzik helyettem a nagyobb lapok, én inkább csak néhány személyes benyomást osztanék meg.


Először is a gép tényleg elképesztően vékony, ha hazudós lennék, azt írnám, attól féltem, hogy megvágom vele magam. Impressive. Más kérdés, hogy ennek mennyi az értelme: ha az Air kicsi lenne, könnyű lenne eldugni, ha súlytalan, akkor meg cipelni. De az mire jó, hogy vékony? Egyszerű belecsúsztatni a gatyámba? Arra viszont biztosan alkalmas, hogy az ismerőseinknek mutogassuk, és pár nap után még mindig odavág, amikor az ölembe veszem, szóval a felhasználói élményt határozottak fokozza a forma.


Az alumíniumborítás remek, a teljesítmény is oké, hozza azt, amit manapság elvár az ember egy hordozható géptől, ráadásul az akkut sem készíti ki, egy feltöltéssel, csak böngészéssel simán bírja négy óránál is tovább.


De ami beszarás jó, az a világítós billentyűzet alatti trackpad. Tényleg olyan, mint egy iPhone, az ujjam széthúzásával nagyítom, az ujjaim elforgatásával pörgettem
a képet, ezt azonnal bele kéne rakni a MacBook Próba is.

Akinek két Apple-gépe van, és nem fotókat meg videókat vág menet közben, annak szerintem simán jó választás lehet a gép, mert könnyű (lehetne könnyebb) és erős, egyetlen Macnek viszont őrültség lenne megvenni: egy usb van rajta, nincs benne optikai meghajtó (ami csak akkor hiányzik, ha tényleg nincs másik gépünk, amúgy támogatom), se firewire.

Viszont legalább végre van egy új gép, egy új kategória, egy új dizájn.