Szerda reggel Steven Levy, a Newsweek dolgozója álmosan lépett be a nappaliba. Kereste a laptopját, hogy magával vigye. Munkába készült. Végignézett mindent, de nem találta. A töltő megvolt, ott figyelt a hálózati csatlakozóban. A zsinór másik végén NEM VOLT SEMMI.
Természetesen elvégezte az ilyenkor szükséges rutinfeladatokat, átkutatta a lakást, kétségbeesve leült a szófára, hogy átgondolja az utolsó hét történéseit, később rezignáltan roskadt magába, mert nem emlékezett semmire. Talán öt napja látta utoljára, a Charlie Rose Show hátsó szobájában ült éppen, a laptop akkor az ölében feküdt. Homályosan rémlett neki, hogy használta a hétvégén is. Még egyszer ránézett a töltőre, úgy tűnt neki, mintha az egyfolytában rajta röhögne.
Napokkal később, miután az összes lehetőséget végiggondolta, egyre erősödött benne a gyanú, hogy nem szokványos esetről van szó. A laptopot nem lopták el. Nem hagyta a taxiban, sem a repülőgép újságtartójában. A laptopot valószínűleg a saját dohányzóasztalán hagyta, ahová egyébként a régi újságokat dobja le. Néhány nap alatt ott összegyűlhet annyi papír, hogy annak látványa egy kihívásokkal küzdő feleségnél simán kiveri a biztosítékot. Ilyenkor az asszonyka fogja a kukát, odaviszi az asztal mellé, enyhén bedönti, és az újságkupacot belesöpri a szemetesbe. Ezúttal azonban a papírok között valami más is volt.
Levy megkér mindenkit, hogy az esetét kezeljék tanulságként, és ne ítéljék el ezért sem őt, sem a feleségét. A laptop olyan vékony és könnyű, hogy simán elbújt a terjedelmes New York Times-ok közé. Előfordul az ilyen, még ha övé is az első ilyen eset.
Szólj hozzá!