Januárban vettünk laptopot Évinek. Sokat válogattunk, végül kiválasztottunk az Asus "MacBook Air"-jét. Így fél év elteltével levonom a konklúziót.
Szóval a döntés nem volt könnyű. Átbeszéltük a szempontokat, és az alábbi preferenciák jöttek elő (legfelül a legfontosabb szempont, legalul a kevésbé, ami nem szerepel a listán, az nem szempont).
Strapabíró, jó minőségű ház SSD USB 3 Minimum Core i5, órajel nem számít legyen könnyű, hordozható legalább 5-6 órát bírja az akksi Windows 7-et adjanak hozzá Nézzen ki jól "ja, és nem lehet Samsung, és Apple is csak a legvégső esetben." "Az Asust meg szeretem, mindig is Asusom volt".
Nézegettem mindent, végül úgy döntöttünk, a preferenciáknak egyértelműen az ultrabookok feleltek meg - ehhez el kellett engedni az eleinte listán szereplő beépített DVD-írót. Esélyes volt a Zenbook-sorozat, az Acer Aspire Timeline Ultra, a Samsung Series 9, a MacBook Air.
Amin csodálkoztam, hogy nincs nagy választék a fenti kritériumokra, alig találni minőségi laptopot, alig néhány terméknél éreztem azt, hogy a gyártó érti azt a nyilvánvaló vásárlói hozzáállást, ami a korszerű belsőt (itt leginkább az SSD volt szűk keresztmetszet a fenti szempontok közül) egy pofás, könnyű, masszív és szép házban adja elénk, amit látott egy rendes tervezőmérnök is, mielőtt elkezdték gyártani.
A MacBook Air is esélyes volt, de végül kábé 40 ezer forint (plusz egy Windows 7 licenc, az OS X értékét nem volt hajlandó beszámítani az összehasonlításban Évi, hiszen nem akarta használni) meggyőzött minket, hogy az Asus UX31A R5006V, Core i5-ös procival a jó választás. Gyorsan elvittük szerintem az országban megtalálható utolsó darabot a Win7-szériából, hiszen pont ekkor tolták be a polcokra a Windows 8-as modelleket, ami durva drágulást hozott. Az újabb Asus UX31A modellért, a R4005H-ért például 60 ezer forinttal többet kellett volna fizetni csak azért, mert az új operációs rendszert adják hozzá, és mert 1920x1080 a felbontása az 1600x900 helyett. Kösz, de kösz nem.
(Azóta visszavettek az arcból, mostanában néztem, leesett az ár ugyanarra a szintre, mint amiért mi vettük az előző generációt)
Az UX31A gyakorlatilag egy MacBook Air, kis különbségekkel, és egy naggyal: az operációs rendszerrel. A súlya, a mérete szinte ugyanaz, mint az akkori Airnek. Szép, unibody házat terveztek rá, körkörös csiszolás és a visszafogott, mély tónusú színek meg kifejezetten jól állnak a gépnek. Jó minőségű a billentyűzet is, szép a háttérvilágítása. Az akksi is jól bírja. Ami nagyon tetszett, hogy egy rejtett partíción előre feltették a Windows telepítőjét, plusz a drivereket. Ez utóbbi nem csak azt jelenti, hogy valami alap cuccokat kapunk: az Asus a kétujjas görgetést, zoomolást is elleste az Apple-től, az F-gombsorral pedig állíthatjuk a fényerőt, hangerőt - hasonlóan a Machez, csak itt egy béna function-gombbal.
Az Asus Air-je tehát valamiben jobb, valamiben rosszabb, mint az Apple megoldása, de a legtöbb dologban megegyeznek, vagy legalábbis nincs számottevő különbség. Lássuk az első két kategóriát.
Az Asus hátrányai az Airhez képest
- A kétujjas görgetés nem használható. Ugyan elvileg tudja a gép más gesztusokkal együtt, és ezek jobban is működnek, mint a legtöbb hasonló vason, mégsem mennek hibátlanul. Néha nagyon meglódul a görgetés, néha nem csinál semmit. Megbízhatatlan, így aztán Évi nem is használja, amúgy is egerezik. A Windows drivert is lehet okolni, az operációs rendszerre is lehet mutogatni, a felhasználónak azonban ez mindegy: egyszerűen ezt a funkciót még egyetlen gépen sem láttam olyan magától értetődően és ergonomikusan működni, mint egy Macen. Ez van.
- A töltő csatlakozója műanyag, nehezen kihúzható. Nem az Apple mágneses megoldását akarom ide is betolni, de legalább egy kis eleganciát kellene tartani itt is.
- A hangfal jobban szól az Air-en, de az Asuson sem rossz. Kicsit tompa.
- Nem tűnik fontosnak, pedig az: a szerviz. A gépet vissza kellett vinni az első héten, mert kiderült, hogy hibás az akkumulátor, nem tölt. És higgyétek el, nagyon nem mindegy, hogy azt a kiszolgálást kapod-e ilyenkor, mint egy Apple APR-ben, vagy egy külső céghez kell beadnod a gépedet, ahol flegma, seggvakaró ember veszi át, vonogatja a vállát, miközben a raktárban hallod, ahogy egymásra dobálják a dobozokat. Végül az akksit kicserélték, azóta minden rendben.
Az Asus előnyei az Airhez képest
- Nagyobb a kijelző felbontása. Mi 1600x900-as kijelzővel vettük a laptopot (ez csak szélesebb az Airhez képest), az újak már 1920x1080-nal jönnek. A 13-as MacBook Air 1440 x 900-at tud. Tegyük hozzá, hogy az Asusnak a felbontás finomhangolásához nincs olyan szoftveres támogatása, mint a Retina MacBookoknak, ami azért már hasznos lenne, hogy olvashatóak maradjanak a szövegek.
- A processzor nagyobb órajelű.
- HDMI port is található a gépen.
- Olcsóbb. Mi 320 ezer forintért vettük az Asust, most az utódját már 310 ezer körüli összegért meg lehet kapni. Az Air januárban még drágább volt, jelenleg 328 ezer forintba kerül. Látható, hogy akkoriban még 40 ezer forint volt az Asus előnye, most már alig van különbség az árban, konklúzió: ha minőséget akarsz, meg a poszt elején felsorolt kritériumokat, ki kell fizetni ezt az összeget. Akár almalogó van rajta, akár Asus, Samsung, bármi. Nincsenek csodák.
Összességében: Évinek nagyon tetszik a laptop. A kompromisszumokat nem érzi annak, mert nem használt még huzamosabb ideig Apple-t. Igaz, az előnyöket sem élvezi igazán, mert sem a gyorsabb processzort, sem a HDMI-t nem használja. Nem szívesen vett volna Macet, mert valamiért irtózik az OS X-től, ráadásul sok informatikussal beszél nap mint nap, akik nyomták neki az ellenkampányt: az Apple a hülyéknek való. Ennek ellenére ha mondjuk márciusban, a MacBook Air jóárasítása után vettük volna az Asust, rábeszéltem volna Évit az Airre, akár Windows 7-tel is.
update: "azt csak hiszed édesem!" - írta Évi, miután elolvasta a posztot, annak is az utolsó mondatát.
Végeztünk egy tesztet, amitől a hozzám hasonló chartfanatikusok erős izgalmi állapotba kerülnek.
A két tesztelt gép: a most bemutatott Airből a legerősebb, 1,7 gigahertzes Core i7-es processzorral és 8 gigabájt memóriával szerelt verziója, és az aktuálisan legerősebb 13 colos MacBook Pro, a 2,9 gigahertzes Core i7-es processzorral és szintén 8 gigabájt memóriával. Elsőre azt gondolnánk, hogy a Pro a nagyobb órajel miatt simán lenyomja az Airt, amiben viszont már az új, Haswell processzor dolgozik, a küzdelem tehát korántsem lefutott.
Az Air 11 colos, a Pro 13 colos, de ennek a teljesítményre nézve nincs jelentősége. Az Air ezzel a felszereltséggel 450 ezer forintba kerül, a Pro 470 ezerbe (13 colos kiépítéssel 490 ezer lenne az Air, 13 colos Próból meg egy erősebb verzió van, a retinás modell, amibe 3 gigahertzes csipet is tudunk konfigurálni, de az csak kábé hibahatáron belül gyorsabb, mint a 2,9-es, és 590 ezer forintba kerül).
Lássuk a legegyszerűbb tesztet, ez a Geekbench. Jól látható, hogy az új Air lemaradása nem jelentős az aktuális csúcs 13-as Próhoz képest:
Ugyanez a helyzet, ha a Cinebench OpenGL-tesztjét futtatjuk, ami lehetne akár csalódás is, hiszen az új Airben már a HD5000-es GT3-as grafikus gyorsító dolgozik, míg a Próban még a HD4000-es. Mindenesetre nem lett lassabb a cucc:
A processzor természetesen gyengébb, de messze nem annyival, amennyi az órajelből következne:
A szintetikus tesztek után elindítottuk a Final Cut Pro X-et, és elkezdtük azzal kínozni a gépeket. Fogtunk egy 15 másodperces, 1080p-s, erősen remegő videót, és adtunk neki egy kis stabilizációt, meg rolling shuttert. Ahogy az a grafikonból is látszik, nagy különbség nincs még egy ilyen profi alkalmazásnál se:
Akkor se vérzett el az Air, amikor egy kis keyer effektet nyomtunk a videóra: van különbség, érezhető is, de tartja a lépést a kis gép:
Az exportnál viszont már nagyon elvérzett a csúcs-Air:
Röviden összefoglalva az 1,7 gigahertzes processzorral szerelt Air simán versenyképes az aktuálisan legerősebb Próval. Persze lassabb annál, de ha valakinek sokat számít a súly és a méret, úgy válthat át az új modellre, hogy nem kell drasztikus teljesítménycsökkenéssel számolnia: a legtöbb processzor-, és gpu-központú feladatnál az Air érzetre kábé ugyanazt hozza, mint nagyobb testvére, miközben sokkal tovább bírja egy feltöltéssel, és az ssd miatt az általános sebességérzet még jóval nagyobb is.
Szóval amit a tesztvideónkban állítottunk, továbbra is áll, az Air a hétköznapi feladatokra az egyik legjobb gép a piacon, annyi kiegészítéssel, hogy aki profi munkát végez, annak is csak közepes kompromisszumokat kell kötnie, ha a kisebb gépre váltana:
Mostanáig nyúztuk a rendszert, kerestük benne a logikátlanságokat és a szerethető részeket, hogy egy alapos videótesztben mondhassuk el: milyen szerintünk az iOS 7-es. Kiváló rendszer, vagy bétának is csak félkész? Ne felejtsetek el hd-re váltani a jobb alsó sarokban, a fogaskerekekkel!
Azt mindenki tudja, hogy az Apple tavaly bemutatott, jelenleg legfrissebb iPhone 5 készüléke képes LTE hálózaton működni, most már Magyarországon is. A 4G azonban még mindig bizonytalan terület sokaknak, ami kérdéseket vet fel. Milyen a lefedettség? Tényleg olyan nagy-e a sebességnövekedés? Lehet-e érezni valami változást a korábbi állapotokhoz képest?
Ezért úgy döntöttem, megvizsgálom a kérdést, mérek egy rakás helyen Budapesten (és olykor vidéken) a T-Mobile hálózatán, majd megosztom veletek a tapasztalataimat. Vittem magammal egy iPhone 4-et is, ami ugye régebbi hardver, 3G-s hálózat, így látjuk, hová jutottunk két (lassan három) év alatt. Ráadásul ez egy klasszikus eset: sokan két év után cserélik le az iPhone-jukat, így ők egyből ezzel a különbséggel szembesülnek most, hogy néhány hónapja már itthon is van hangalapú LTE csomag.
Az LTE lefedettség így fest ma a T-Mobile-nál országos szinten:
Így Budapesten:
Látszik, hogy alig vannak fehér foltok, a nagyobbak főleg a kevésbé lakott területeken. Összességében azt tudom elmondani, hogy a tapasztalat alátámasztja az ábrát: bárhol veszed elő az iPhone 5-öt Budapesten (kültéren), az LTE felirat mindig ott volt a sarokban.
Lássuk az adatokat. Ezeken a helyeken mértem a fővárosban:
E heti hirdetőink a Travellerbook nevű ingyenes app készítői.
Márciusban jelent meg a Travellerbook nevű ingyenes alkalmazás iOS-re. A készítők célja, hogy segítsenek az utazóknak eligazodni a célországban (ami egyelőre csak Ausztria), akik így megtalálják a hozzájuk legközelebbi kórházat, szállást vagy konzulátust, miközben nyelvtudás nélkül is elboldogulnak valamennyire.
Az alkalmazás egy országválasztó képernyővel indul, amin még csak Ausztria aktív. Másfél-két hónap múlva várható Horvátország érkezése is, egyelőre be kell érnünk ezzel a szomszéddal.
Az országot kiválasztva megjelennek a lehetőségek:
Az Információ fülön tömören néhány tudnivalót találunk az adott országról, nem egy Wikipedia-bejegyzésre kell gondolni, inkább egy olyan összesítő, amit a gép landolása előtt a dzsibuti külügyminiszternek nyújtanak oda, hogy tudja, egyáltalán hová érkezett meg, és hogyan kell viszonyulni a vele kezet rázó öltönyös fickókhoz.
A térkép már izgalmasabb, Ausztria területén belül háromféle POI-t dob fel az alkalmazás: szállások, kórházak és konzulátusok. Szállások tekintetében csak akkor érdemes használni az appot, ha tényleg gyorsan kell behúzódnunk valahová, ha nem esik például jégeső öklömnyi darabokban, akkor a programban feltüntetett hotelek száma nem lesz elég egy megfontolt döntéshez. Hasznos lehet viszont a kórházak listája, bár itt sincs feltüntetve az országban található mintegy 300 intézmény, amikor ömlik a vér, ez annyira nem szempont. A konzulátusok listája is jól jöhet, ha valami problémánk adódik, az appból közvetlenül felhívhatjuk vagy emailt írhatunk az adott helyre segítséget vagy tanácsot kérni. A térképben egyébként nem lehet keresni, csak a POI-k passzív prezentálása a feladata.
Életmentő lehet még német nyelvet kevésbé bíróknak a hangos szótár. Ebben adott tematikákra bontva találhatunk meg különféle példamondatokat (nyilván a legáltalánosabb problémákra), amiket magyarul és idegen nyelven mutat az app, és egy gombnyomásra ki is mond, kevert oroszos-magyaros akcentussal. Mondatok összeállítására, szavak keresésére nincs lehetőség, ez a funkció akkor jön jól, amikor a problémánkra pont megtaláljuk a megfelelő mondatot, és mint egy úr, megnyomjuk a gombot.
Egy időjárás blokkot is kapott az alkalmazás, ebben három napszakra lebontva láthatjuk a várható hideget-meleget, tíz napra előre, vagyis ebben többet nyújt, mint az iOS beépített megoldása.
A főmenü közepén láthatjuk azt a funkciót, ami miatt ingyenes lehetett a program: online utasbiztosítást köthetünk az appon belül a Posta Biztosítónál. A "Kösd meg Online" gomb egyelőre egy weboldalra visz, de a következő frissítéssel már egy mobilra optimalizált felületre dob minket, hogy a lehető legkényelmesebb legyen a procedúra. Ugyanezzel a frissítéssel érkezik majd annak a lehetősége, hogy a szállásokat is lefoglalhassuk a programon belül, és ne csak információkat szolgáltasson a térkép, hanem meg is könnyítse a dolgunkat.
Az appban tehát vannak hasznos funkciók, utazás előtt érdemes letölteni, különösen mert ingyenes. Nemsokára érkezik tehát Horvátország is, a síelési célpont után köthetjük fel a békalábakat, csak lenne már tavasz.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
