Szerintem a kényelemérzet fokozására a legalkalmasabb eszköz egy tévé. Ültem én már 7-es BMW és S Mercedes hátsó ülésén (persze csak mint átmenetileg megtűrt, csorgó nyálú pária), és tök jó volt, hogy mindenféle gombokat lehetett nyomogatni, akadt, amelyik elkezdte fűteni az ülésem, egy másik meg napvédőhálót húzott fel az ablakom elé, egy tévé viszont folyamatosan leköt, meg olyan futurisztikusan is hat: régebben csak a filmekben voltak ilyesmik.
Az autógyártók viszont méregdrágán mérik az ilyesmit, egyébként is mintha évtizedes lemaradásban lenne ez az iparág (hogy nincs már vagy öt éve mindegyik autóban usb, vagy legalább egy jack-bemenet?), viszont hekkelős megoldással könnyedén kijátszhatjuk ezeket az ördögi cégeket. Például a Vogel's Mount and Cover fali tartójával, amihez több fej is tartozik. Az egyik segítségével a falra rögzíthetjük a tabletet, így pillanatok alatt menő konyhát varázsolhatunk a régi, unalmasból: a készletben van egy tipli meg egy csavar, csak ennek kell kifúrni egy lukat, utána már rögzíthetjük is az iPadet a falra, hogy onnan nézzük le a recepteket, vagy hogy a háttérben valami film szóljon, miközben az előtérben a Magyarósi burgert készítjük.
Van a készletben olyan tartó is, amivel az asztalra támaszthatjuk a tabletet, akár egy digitális képkeretet. És van egy olyan, amivel az autó fejtámlájának fémelemeire rögzíthetjük, hogy a hátsó utasok úrnak érezzék magukat, és filmekkel bekkeljék ki az utazást.
Rövid kép és videoriportban mutatom be, hogyan is működik mindez a valóságban. Az összeszerelés pofonegyszerű. Az egyik műanyagelemet az ülés előlapja felől csúsztatjuk a fejtámla felé:
Valami bűzlik Dániában. A pletykák szerint az egyesült államokbeli Apple Store-ok bizonyos dolgozóinak megtiltották, hogy szabadságra menjenek egy három hetes intervallumban, január utolsó hetétől kezdődően. Ez szokásos eljárás, általában olyan népszerű termékek startja előtt lép ilyet a vállalat, mint például az iPhone vagy az iPad.
A második generációs iPad viszont biztosan nem most érkezik az üzletekbe, van azonban egy valószínűbb lehetőség: a Verizonnak készített CDMA iPhone. A nemrég felbukkant új burkolat is arra utal, hogy egy dual-módban működő iPhone 4 érkezik, a SIM-kártya foglalat és a negyedik antenna konstellációja legalábbis erre enged következtetni. A Wall Street Journal és a Reuters ráadásul megszellőztette a héten, hogy a Verizon most már biztosan kap egy saját, CDMA szabvány szerint működő készüléket, a hírt pedig kedden jelentik be egy Verizon sajtótájékoztatón. Sőt, állítólag maga Steve Jobs jelenti be a készüléket - ugyanitt.
Ez viszont több szempontból is fura lenne. Egyrészt mindenki - még a Verizon képviselője is - egyetért abban, hogy a készülékről az Apple-nek kell lerántani a leplet. Ha viszont Steve Jobs a Verizon rendezvényén lépne fel, az olyan lenne, mintha a saját buliján lenne vendég.
Másrészt erre a hónapra esedékes lenne egy iPad2-keynote is, ahol remekül megférne ez a bejelentés a bevezetésben. Ez viszont már aligha lesz így, a Verizon mindenképp bejelentést tesz 2011.01.11-én 11 órakor.
Ez pedig azt is jelentheti, hogy az Apple-nek nincs mondanivalója már januárban. Persze nincsenek illúzióim, akár januárban, akár februárban jelentik be az iPad 2-t, Magyarországra csak év végére érkezik, amennyiben az Apple tovább folytatja a szürkeimportot támogató projektjét.
Na, elkezdődött, itt az újév, mindenki arra számít, hogy az Apple még januárban, vagy februárban, esetleg márciusban, de legkésőbb áprilisban bemutatja az iPad 2-t, amiről persze nem tudunk semmit. Mi lesz benne? Változik a hardver? Kap új funkciókat? Tudja a franc.
Mindenesetre most felbukkant a neten néhány fotó, ami FUTÓTŰZKÉNT járta körbe a híresebb blogokat, és amiket most én is szeretnék megosztani veletek. Ez nem az iPad 2-t mutatja, inkább csak a házát, a burkolatát és azt sejteti, hogy milyen lesz az új gép (ha igaz).
A készülék ezek alapján vékonyabb lesz a jelenleginél, ezzel együtt talán kicsivel könnyebb is, ami nem lenne egy rossz irány: húsz deka mínusz sokat jelentene, amikor a kezünkben fogjuk a kütyüt. Az ívek felbukkanása egyébként egy fordított iPhone-osodást sejtet: az első iPad olyan volt, mint az iPhone 4, ez meg inkább a 3G-re vagy 3GS-re emlékeztet.
A másik fontos újítás, amit észre kell venni, az optika helye: senki sem lepődne meg, ha az iPád 2-be kamera kerülne, ez egy tökéletesen logikus iránynak tűnik.
Egyébként ha engem kérdeztek, nagyjából ennyi is lesz a következő generáció: könnyebb kivitel, kamera, esetleg több memória és talán valamivel nagyobb felbontású kijelző. A tablet sikere alapján ennyi még elég lehet a következő év túléléséhez.
Ami meg a képeket illeti: szkeptikus vagyok az ilyesmivel kapcsolatban, de az iPhone 4 elvesztett példányát is kamunak hittük, aztán utóbb kiderült, hogy az a valódi készülék volt, jobb tehát mindent megírni, amit lehet.
Amikor elkezdték itthon is forgalmazni a tabletet, mindenki arra számított, hogy az döglött piacra érkezik. Amerikában már hét hónapja árulták az iPadet, mire hivatalosan is megérkezett hozzánk, jóideje a szomszédos államokból is beszerezhető volt, ráadásul a szürkeimporton keresztül hozzánk is eljutott, a legtöbben azt gondolták, hogy aki akarta, már beszerezte. Idén ez volt a második tévedésünk. Először az iPhone 4-ről gondoltuk azt, hogy a kései start miatt nem lesz itthon rá kereslet, aztán mégis óriási sorok álltak a T-Mobile és a Vodafone nyitónapján is, amit azonban még meg tudtunk magyarázni a hazai díjcsomagokkal: sokan vártak ki a kedvezményes alapdíj, meg a hozzá kapcsolódó tarifák miatt. Na de mi van a kártyafüggetlen iPaddel?
Hát az, hogy a hazai kereslet nemhogy hozza a vártat, hanem még felül is múlja azt, ami azt bizonyítja, hogy az emberek többsége egyszerűen szereti kényelmesen, jó áron, a hivatalos csatornán keresztül beszerezni a kütyüket, még ha emiatt csak több hónapos késéssel kaparinthatja is meg azokat.
Az Apple persze most sem hajlandó pontos eladási adatokat elárulni, de hosszú egyeztetés után sikerült némi információt kisajtolnom az XMS-ből. Kiderült, hogy elsősorban a 3G-s modelleket veszik Magyarországon, egyébként annak idején én is ennek a vásárlását javasoltam, hiszen mobilnettel lesz igazán hordozható az eszköz. A teljes forgalom 71 százalékát ezek a gépek adják, és csak 29 százalék marad a wifis modelleknek.
Érdekes, hogy miközben és a 16 gigabájtos, wifis iPad előretörésére számítottam, a jelek szerint a 64 gigabájtos 3G-s a legnépszerűbb, ebből viszik a legtöbbet. A magyar vásárló, legalábbis aki eljut odáig, hogy iPadet vegyen, igényes tehát, de egyelőre még egy prémiumpiacról beszélünk, és azzal biztosan nem vádolhatjuk a tabletet, hogy minden diák azzal rohangál.
Mondjuk majd érdekes lesz megvizsgálni öt év múlva újra ezt a kérdést.
Vasárnap reggel még félálomban olvasgattam az Appleblog posztjait, az elmúlt napokban alig ültem gép előtt, főleg Ádám tolta a kontentet, és nem akartam lemaradni semmiről. Ekkor vettem észre azt a hírt, ami az ünnepek előtti leárazásokról szólt: amikor megtudtam, hogy 5-6-7-8 dolláros programokat lehet most megvenni egy dollárért, előkaptam az iPadet és indokolatlan vásárlásba kezdtem a karácsonyi szeretet nevében.
Legjobb ötlet volt ever.
Elsőként a Need for Speed Hot Pursuitot töltöttem le, ez már a HD verzió, ezért sokkal élvezhetőbb szebb a játék iPaden, mint a régi iPhone-okra optimalizált Undercover. Nem is volt még igazi nagyfelbontású játékom a tabletre, mert egyszerűen nem vitt rá a lélek, hogy elköltsek valamire egy-két ezer forintot, amivel talán csak öt percet szórakozom majd, kétszázért viszont jöhetett, ami a csövön kifért.
Nem is álltam itt meg, végre letöltöttem a Scrabble-t is. Dórával meg a nagymamájával órákat szoktunk játszani hármasban, és többnyire Dóra nyer, de digitális környezetben szerintem esélyem van arra, hogy átvegyem a vezetést, úgyhogy megint a kasszához fáradtam és lehúztam a hitelkártyámat. Egyébként ez a program használja ki a legjobban a digitális technológiát: a játéktér, a tábla az iPaden van, a szavak kirakásához szükséges betűket viszont már az iPhone-on látjuk, így két mobillal és egy tablettel olyan 21. századi Scrabble-t rendeztünk, hogy a duplázott szóérték adta a másikat (nyertem).
Még mindig kétszázért lejött a SimCity DLX, amit csak a régi idők emlékére töltöttem le, de kipróbálni még nem volt időm, meg a Jenga HD, ami meg valami zseniálisan kidolgozott, ügyes program, legmenőbb a kanapén ücsörögve játszani az apró farudakkal.
Aztán már elkapott a gépszíj, és további ámokfutásba kezdtem. Eszembe jutott, hogy Kaprinay Zoli projektje is révbe ért, talán emlékeztek rá, ő készítette nektek a premier napján a kérdéseitek alapján összeállított iPad tesztet New Yorkban. Azóta indított egy vállalkozást, a Bónusz Brigádot, ami mindenféle kedvezményeket harcol ki a városban, és ha elég vevőt talál rá, mehet a kajálás, masszázs, borozás, kikapcsolódás féláron. Készítettek egy iPhone alkalmazást is, ami mindig az aktuális ajánlatot mutatja, most például épp féláron lehet steaket enni abban az étteremben, amiben a másik blogunk szerint a város legjobb hamburgerét készítik, van olcsó masszázs, meg forralt bor 90 százalék kedvezménnyel, jó, hogy most már bármikor meg tudom venni akár iPhone-ról is az aktuális ajánlatot.
De nem álltam itt meg, mert a legnépszerűbb ingyenes Appok közt észrevettem a Story-t. Amikor elmondtam Dórának, felderült az arca, és hát én is kíváncsi voltam, milyen lehet egy magyar magazin az iPadre. Letöltöttem a programot, majd az első, ingyenes lapszámot, bár ezzel volt pár gond: ha elküldi pihenni magát a tablet, a letöltés megszakad, és a néhány száz megabájt addig megérkezett adat elveszik, szóval érdemes kikapcsolni az automatikus lezárást, amíg jön a Story.
A végeredmény egyébként meggyőző, baromi sok energiát fektettek a magazinba, interaktív, vannak videók, különböző oldalhosszúságok, szép a tördelés, látszik, hogy nemcsak egyszerűen kihányták a netre az offline újságot, hanem egy komoly stáb dolgozott az iPades kiadáson. Lehet húzni a szánkat, hogy bulvár, meg szenny, de igazság szerint pont az ilyen tartalmak miatt tud világszerte sikeres lenni az iPad, ezek miatt alakulnak át a felhasználási, netán olvasási szokásaink, ezek miatt nemcsak egy nagy iPod vagy egy buta számítógép a tablet, szóval én baromira örülök a kezdeményezésnek. Már csak az a kérdés, mennyibe fog kerülni az első fizetős Story.
És akkor a végére még letöltöttem a Wired legújabb számát, mondanom sem kell, hogy az iPades magazinokat forradalmasító amerikai lap nemcsak megjelenésében zseniális, de tartalmában is olyan felfoghatatlanul bőséges, hogy a szerintem kábé kétszáz oldalnyi kiterjedés mellett az sem zavar, hogy az oldalak kábé negyede reklám.
És akkor számoljunk: a Bónusz Brigád és a Story ingyen volt, a Need for Speed, a Scrabble, a Jenga és a SimCity mindegyike 0.79 euróba, összesen tehát 900 forintba került, és ugyanennyit fizettem a Wiredért is.
1800 forintból tehát teletömtem társasjátékkal, játékkal és tartalommal az iPadet, baromi jó az ilyen karácsonyi leárazás, és gyanítom, hogy mindenkinek egyformán: nekem, mert tartalomhoz jutottam, de a 80-90 százalékos leárazásokkal operáló kiadóknak is, mert most olyan tömegek vehetik meg a programokat, amiket korábban elképzelni sem mertek.
És mivel az App Store-ban valódi működési költség nincs, jobban megéri eladni húsz embernek egy dollárért a programot, mint egynek tízért.
Még több ilyet, és egyetemes boldogságot az emberiségnek!
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
Aztán már elkapott a gépszíj, és további ámokfutásba kezdtem. Eszembe jutott, hogy Kaprinay Zoli projektje is révbe ért, talán emlékeztek rá, .jpg)
