A kaliforniai cég 2010 óta egy olyan OS X fejlesztésén dolgozik, ami hibátlanul fut az ARM processzorokon. Vagy az operációs rendszernek legalább egy része. A Porting Darwin to the MV88F6281-projekt neve nem sok kérdést hagy nyitva: a cél, hogy az OS X magját átültessék valahogy az új platformra, ami egyáltalán nem kompatibilis a jelenlegi inteles rendszerekkel.
A munka egyszerre könnyű és nehéz: az OS X-nek ugyanis már évek óta kiválóan fut egy butított verziója az ARM-rendszereken, ezt úgy hívjuk, hogy iOS, és naponta találkozunk vele, amikor iPhone-t vagy iPadet fogunk a kezünkbe. Tapasztalat tehát van bőven. Nehezíti viszont a feladatot, hogy a csapatnak az operációs rendszer asztali verzióját kell működésre bírni a jelenleg használatos Intel processzoroknál lényegesen gyengébb hardveren.
Hogy mi a projekt célja, az egyelőre kérdéses. Már túl azon, hogy kiderítsék, mennyire működőképes együtt a szoftver és a hardver. Számos külföldi elemző máris új rendszereket lát, leginkább olyan MacBook Aireket, amikben az Intel processzorai helyett ARM-csipek dolgoznak.
Alátámasztja ezt a véleményt, hogy amikor az Apple Power PC-ről Intelre váltott, az hasonlóan kezdődött: öt éven át párhuzamosan fejlesztették az operációs rendszert mindkét platformra, hogy amikor bekövetkezik a csere, egy kiforrott csomaggal, egy kiválóan együttműködő hardver-szoftver-kombóval lépjenek piacra. Meg is leptek mindenkit, hogy milyen jól működtek az inteles Macek.
Volt azonban egy nagy különbség a 2006-os csere és a mostani pletykák között. Akkoriban óriási volt a teljesítménynövekedés: az asztali gépeknél esetenként 20-30 százalékos, de a laptopoknál közel kétszeres teljesítmény állt rendelkezésre. Ez magyarázta egyrészt a váltást, másrészt lehetőséget adott arra, hogy a régi platformra írt szoftverek is gond nélkül fussanak egy emulátoron keresztül az újakon: a Core 2-es csipekben volt elég kraft a fordítóprogram meghajtására és még az emulált módban futó alkalmazásra is.
Az új csere ezzel szemben fordított előjelű lenne: a legerősebb ARM csip teljesítménye is messze elmarad az Airekben használt Core i5-ös processzorokéhoz képest, szóval még az is csodaszámba menne, ha a portolt szoftverek olyan jól működnének, mint a maiak az aktuális rendszeren. Az emulátormódos futtatásra meg szinte semmi esély nem lenne, szóval az ARM-es Air hirtelen nem lenne kompatibilis a jelenlegi Apple-gépekre írt szoftverekkel. Kivéve, ha a kaliforniai cég a korábban felvásárolt processzortervező-, és optimalizáló cégeket arra használja fel, hogy egy eddig még nem ismert, brutálisan erős ARM csipet dobjon piacra, ami viszont a jelenlegiekhez hasonlóan jóval kevesebbet fogyaszt, mint inteles társai.
Mert akkor jöhetne az emulátoros, teljesen kompatibilis, erős Air, húsz órás üzemidővel.
Ez a verzió viszont elég sci-fi-nek hangzik egyelőre.