Ha nem is robbant bombaként a hír, mindenképpen kérdéseket vet fel az, hogy az Apple állítólag beszünteti a Geniusok cupertinoi képzését. A Genius Bar a hivatalos Apple boltok azon szekciója, ahova nem csak javítással mehettek a vásárlók, de tanácsadással és hibaelhárítással kapcsolatban is kaphattak segítséget - nem is akármilyet. Az itt dolgozó, egyszerűen csak Genius-ként nevezett munkatársak mindig egy iszonyú menő tréninggel nyitottak, miután felvették őket a céghez.
Akárhol voltak a világban ugyanis, az Apple odarepültette őket a főhadiszállásra (esetenként Altantába vagy Austinba) és a kiválasztottak kiscsoportos foglalkozásokon keresztül ismerkedhettek meg a különböző készülékekkel és azok javításával. Erre egy külön Genius Bar állt rendelkezésre az épületen belül, ahol az új belépők nem csak fizikailag láthatták a különböző masinákat, de gyakorolhattak is rajtuk mindenféle problémákat is diagnosztizálva. Az egyesek által csak beavatási szertartásnak hívott tréning akár három hétig is eltartott és a közösségi oldalakon számos fiatal nevezte ezt az eseményt karrierje legfontosabb állomásának.
A Cupertino-ban töltött pár hét nem csak a képzés miatt volt fontos ezeknek a srácoknak, hanem azért is, mert magukba szívhattak egy keveset a "forrásból", az igazi Apple kultúrából. Arról nem is beszélve, hogy az Infinite Loop 1 szám alatt található komplexum előtt szinte kötelező volt elnyomni egy szelfit a híres, céglogót is ábrázoló táblával. Egy céghez közeli forrás szerint az Apple elveszi mindezt a lehetőséget, illetve örömöt és a mostanában kezdő Genius-ok már teljesen más betanulási folyamatra számíthatnak.
A leendő kis zsenik maradnak abban az Apple Store-ban, ahol egyébként is dolgozni fognak és az életre szóló utazás helyett egy gép előtt ücsörögnek majd hosszú órákon keresztül. A kézzel fogható tapasztalat helyett az ATLAS (Apple Technical Learning Administration System) nevű alkalmazáson keresztül fogják elsajátítani a Genius lét csínját-bínját, amely azt is jelenti, hogy fizikailag semmi közük nem lesz egyetlen olyan termékhez sem, melyet a későbbiek folyamán javítani fognak. Ez felveti azt a kérdést, vajon az Apple hogyan lesz képes megőrizni a szolgáltatás minőségét úgy, hogy a magasan szakképzett alkalmazottaknak mostantól nem biztosítja azt a fajta tréninget, melynek segítségével szuperhősökké válhattak.
Kétségtelenül sokat lehet spórolni azzal, hogy az embereket nem utaztatják át a fél világon (és fizetik a szállásukat, stb.), ám egy olyan cégnél, amely lassan külön Store-t kell, hogy építsen készpénz állományának nem túl védhető ez a lépés. Az Apple hivatalosan egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott infókat, ahogy az is rejtély, kialakítanak-e majd hasonló termet az új Apple Parkban és ez az egész valójában csak átmeneti megoldást jelent, hogy menedzselni tudják a költözést.
A meglehetősen vicces nevű Pontjó Jánosról (nem viccelek, tényleg az a neve, hogy John Goodenough) két érdekes adatot sem árt tudni. Az egyik az, hogy 94 éves, de még mindig aktívan kutat és fejleszt,
a másik az, hogy az lítium-ion akkutechnológia egyik atyja.
A bónusz e mellé az, hogy a Texasi Egyetem kutatócsoportjának vezetőjeként teamjével egészen forradalmi új akkut talált fel, ami nem elég, hogy szilárd halmazállapota miatt kevésbé gyúlékony, tehát biztonságosabb is, de háromszor annyi delejt képes tárolni remek energiasűrűsége miatt. Ja, várj, a legjobbat elfelejtettem. A töltést fullig percek alatt veszi fel az eddigi órák helyett és emellett életciklusa is hosszabb.
Méretbeli megkötések nincsenek, ugyanúgy tudja használni a legkisebb divájszoktól a legnagyobbakig bármi. Gondoljunk csak bele: az oké, hogy a telefontöltés órákig tartó kínjától megszabadulunk, de így az elektromos autózás terjedése is új lendületet kaphat.
Az új technológia üveg elektrolitot használ a folyékony oldatok helyett, amivel kiiktatja a túl gyors töltés esetén előforduló zárlatok és ezáltal robbanások, tüzek lehetőségét. A lítiumból, nátriumból és káliumból készülő üveget vezetőként használó akkuk egyébként -20 Celsius fokig is jobban teljesítenek, mint a mai bármelyik széles körűen elérhető megoldás.
Ha mind ez túl szép, hogy igaz legyen, el sem mondom, hogy a fejlesztés megkönnyíti az előállítást, túlnyomórészt környezetbarát és könnyedén újrahasznosítható anyagokat és az eddigieknél jóval kevesebb ritkaföldfémet használ, plusz a csapat már több partnerrel is tárgyalásokat folytat a licenszgyártás beindítása érdekében.
A Harris Poll nevű new yorki székhelyű piackutató cég évente összeállítja a vállalati jó hír toplistáját. Az idei nyertes az Amazon lett megőrizve tavalyi első helyét, míg a 2016-os második Apple elé felkúszott szépen a Johnson & Johnson és az itthon teljesen ismeretlen Wegmans és a Publix Super Markets is.
Cupertino a lista második legjobb technológiai cégeként olyanokat utasított maga mögé az első huszonötben, mint a Disney (7.), a Google (8.), a Tesla (9.), a Netflix (18.) vagy a Microsoft (20.). A HP-nak csak a 29., az IBM-nek a 40., az eBaynek a 41., a Sonynak a 42., a Facebooknak az 56., a Dellnek pedig a 60. helyet sikerült megcsípnie.
Az év hatalmas vesztese a Samsung volt, ami a 2016-os hetedik helyéről a negyvenkilencedikre esett vissza, amihez valószínűleg a tavalyi akkumulátoros a visszahívások, és a vezetők ellen jelenleg is folyó eljárások is hozzájárultak. A Harris szakemberei egyébként november vége és december közepe között mintegy 23 ezer embert kérdeztek meg
Az Apple az NFL-döntő szüneteiben leadott reklámjai között van zseniális és legendás (1984) illetve kevésbé sikerült, negatív kritikai visszhangot kapó is (Lemmings). Ken Segall, a TBWA\Chiat\Day reklámügynökség akkori kreatív igazgatója most egy harmadik, kevésbé ismert szpot, az 1999-es HAL 9000 megalkotásáról osztott meg kulisszatitkokat saját blogján.
A 2001: Űrodüsszeia megosztó film, de hatása a vizuális effektekre, úgy általában a filmtörténetre és a science-fiction műfajra elvitathatatlan. A filmben meghibásodás miatt fellázadó mesterséges intelligencia, a HAL 9000 főszereplésével készült szpot volt az első Super Bowl reklám a nagyot bukott 1985-ös Lemmings óta és máig az utolsó.
1999-et írunk, Steve épp hogy csak visszatért szeretett gyermekéhez, nagyon az elején voltunk még annak, ahol most tartunk. Ma már komikusnak hat, de az emberek egy része attól félt, hogy a 2000-es évvel vége lehet a világnak. Voltak reális technikai problémák is az ezredfordulóval, egy dátumkezelési hiányosság rendszerek ezreit vághatta volna haza. Dollármilliókat öltek a helyzet elkerülésébe, miközben a sajtó hatalmasra fújta a hisztériát.
Segall az egészet egy Steve-vel folytatott telefonbeszélgetésre vezeti vissza. Valahogy a Y2K problémára terelődött a szó, mire Jobs nevetve jegyezte meg, hogy "a Mac-eket ennél előrelátóbban terveztük meg, nem érinti őket az átállás és tökéletesen működnek úgy nagyjából 29240-ig". "Lehet, hogy kéne csinálnunk erről egy reklámot." - dobta fel Steve.
Akkor még szó sem volt Super Bowlról, TV szpotokról, óriásplakátokról vagy magazinokról. Kérdéses volt az is, hogy miként tudják az ötletet a brand hasznára fordítani. Segall partnere az a Susan Alinsangan lett, aki később az iPod sziluettes szériájának art directoraként vált híressé.
Veterán TBWA-sként tudták, hogy bár az egész könnyen kivitelezhetőnek tűnt technikailag, a megfelelő jogi engedélyek megszerzése problematikusnak bizonyulhat és persze, ha Jobsnak nem tetszik, el sem fog készülni. Segall elküldte az első vázlatokat és terveket Steve-nek, aki meg sem várta, hogy felhívja őt a reakcióért, perceken belül visszacsörgött és a CEO csak annyit mondott: "Imádom!".
"Eufórikus lett volna a hangulatunk, ha Steve nem folytatja: "Szerinted jó Super Bowl reklám lenne ebből?" A döntő még távoli volt, de ha egy reklámügynökséget fenekestül fel akarsz bolygatni, elég kiejtened ezt a két szót." - emlékezett vissza a szakember.
Az engedélyek megszerzése nem tűnt egyszerűnek, ugyanis a koncepció jogait az MGM, míg a karakter használatáét maga Stanley Kubrick tartotta kezében. Az előbbi gyermekjátéknak bizonyult, de Kubrick híresen nehezen elérhető volt, még saját ügyvéde is csak szökőévente látta. Ráadásul épp Londonban tartózkodott, ahol a Tágra zárt szemek utómunkálataival volt elfoglalva.
A csapat tagjai úgy döntöttek, hogy összepakolnak egy demót, elküldik a rendezőnek. A grafikai részt vázlatait össze is dobták, és jobb híján maga Segall szinkronizálta HAL-t. Hogy jobban eladhatóvá tegye az ötletet Kubricknál, Segall kísérőlevelében némi túlzással a szintén általa alkotott Think Different/The Crazy Ones kampány kiterjesztéseként jellemezte a szpotot. Elküldték és vártak - mint utóbb kiderült nem is kellett sokáig, ugyanis mindenki meglepődésére Kubrick pár nappal később megadta lelkes hozzájárulását.
Két kritikus eleme volt a szpotnak: a vizuális rész és a hang - mindkettő elhibázása teljesen használhatatlanná tehette volna a reklámot. Az elsőre azonnal meglett a csapat, de a hangra élesben már nem használhatták Segall orgánumát. Az első, leglogikusabb megoldás Douglas Rain, az eredeti hang lett volna, ő azonban dühösen utasította vissza az ügynökség és az Apple közeledését, így más forrás után kellett nézni.
A rengeteg középszerű, vagy csak simán rossz imitátor után a casting ügynökség végül sikerrel járt, a kiválasztott Tom Kane lett, aki nagy név volt akkoriban a szakmában, Star Wars játékokban és rengeteg egyéb másban adta a hangját karakterek (közöttük számos gép) tucatjainak. Nem utolsósorban pedig Rainhez hasonlóan kanadai volt, ami az akcentus miatt nem elhanyagolható szempont volt.
A vizuális rész is kihívásokkal telinek bizonyult. A produkciós teamnek egy 100 ezer dolláros lencsét kellett kibérelnie, hogy minél élethűbben tudják rekreálni HAL vészjósló "tekintetét". A világítással órákig bajlódtak, mire minden fény úgy vetült mint a filmben. Bár az MGM engedélyezte a használatot, az eredeti erőforrásokhoz nem volt hozzáférésük, így az utolsó animációig újra kellett alkotni mindent. A cél az volt, hogy olyat alkossanak, ami hűnek érződik az eredetihez, de azért nem is teljesen ugyanaz.
Az utolsó fázisban, az utómunkálatok alatt majdnem a teljes ügynökség beszállt a munkába, aggódtak Steve véleménye miatt. Segall szavaival élve: "meglepődnétek, ha tudnátok, mennyire szenvedélyesen tudnak vitatkozni ügynökségi vezetők a háttérben hallható statikus űrzaj hangerejéről és jellegéről." Jobs végül imádta az elkészült klipet.
A reklám végül 1999. januárjában, a Y2K sajtóhisztéria közepén került volna levetítésre a döntő szünetében, de a túl sok idő, ami még hátra volt a meccsig teret adott az elbizonytalanodásnak. A HAL nem volt tradicionális szpot, nem voltak benne mellek, hangos zene vagy millió dolláros különleges effektek, az intelligens szkript és a megvalósítás nem biztos hogy elég volt a figyelem felkeltésére.
Elkezdtek alternatívákat keresni a cégnél, de akármennyire is sikertelen volt a folyamat, ahelyett, hogy ez a HAL malmára hajtotta volna a vizet már a tény, hogy másik lehetőség után néznek elértéktelenítette a szpotot. Végül úgy döntöttek, mégsem lesz Super Bowl reklám, amitől búskomor lett a teljes ügynökség. Úgy érezték, fölöslegesen pocsékoltak el számtalan HAL tökéletesítésével töltött órát.
Hogy ne menjen veszendőbe a Macworld 99-en Steve Power Mac G3-at bejelentő keynoteját ezzel vezették fel:
De itt még nem volt vége. HAL részt vett a G3 bemutatásában is, mintegy beszélgetésbe elegyedve Steve-vel:
Úgy tűnt, ezzel vége a sztorinak. A Macworld után Steve-nek írt levelében Ken arra kérte a CEO-t, hogy engedje, hogy az 1984-hez hasonlóan ez is lemehessen valami késő esti TV műsorban, hogy utána nevezhessék reklámipari díjakra. Legnagyobb meglepődésére Steve válaszul megkérdezte, hogy szerinte őrültség lenne-e mégis leadni a Super Bowl szünetében.
Az új lendületet tovább fokozta, hogy az ügynökségnek sikerült a legjobb, rögtön a kirúgás utáni első pozíciót megszerezni. Gyorsan lekapták az oldalról az addig letölthető klipet, hogy amennyire lehetséges megőrizzék a meglepetés erejét. HAL-ra kattintva csak ennyit válaszolt: "Sajnálom. Most nem vagyok elérhető. Elfoglal a Super Bowl-ra készülődés."
Miután lement, az MSNBC a legokosabb Super Bowl reklámnak nevezte és bár nem érte el az 1984 hatását, a maga nemében ikonikussá vált ez is. Másnap reggel még Stanley Kubrick is felhívta Steve-t, hogy gratuláljon a reklámhoz és megköszönje a karakterrel végzett munkánkat. Kane még visszatért az 1999-es WWDC-re, aminek elején még a legendás Daisy-dal konferenciára módosított verzióját is elénekelte.
A chipgyártóra mostanság rájár a rúd - inkorrekt szabadalmi licenszpraktikáik miatt okkal kerülnek egyre több oldalról tűz alá. Az ügy két éve kezdődött, akkor egy milliárd dolláros bírságot szabtak ki a cégre Kínában, amit tavaly év vége felé egy hasonló nagyságrendű koreai büntetés követett, de vizsgálatok folynak a cég ellen öreg kontinensünkön illetve az USA-ban is.
Hogy miről is van szó?
Az Apple kifogásolja egyrészt a problematikus licensz-feltételeiket, másrészt azt, hogy a Qualcomm kb. egy milliárd dollárt nem hajlandó a két cég megállapodása ellenére sem megfizetni Cupertinonak. A részletekkel kapcsolatban átadnám a szót a sértettnek - beadványukban így fogalmaznak:
Hosszú éveken keresztül a Qualcomm igazságtalanul próbált jogdíjakat szedni olyan technológiákért, amikhez semmi közük sem volt. Minél többet innovál az Apple az olyan egyedi funkciókkal, mint a TouchID, a fejlett kijelzők és kamerák, annál több pénz gyűjt be a Qualcomm jogalap nélkül és annál többe kerül az Apple-nek az ilyen fejlesztések finanszírozása. (...) A cég csak egyike a több, mint tucatnyi vállalatnak, akik hozzájárultak az alapvető vezeték nélküli szabványokhoz, ennek ellenére ötször annyit kérnek, mint az összes többi velünk szerződésben álló, hasonló vállalat összesen.
A kereset arra is kitér, hogyan használta ki kulcsfontosságú beszállítói pozícióját a cég a szabadalmi díjak felsrófolására. Nem volt nehéz, ők voltak 2016-ig ugyanis az Apple kizárólagos LTE chipbeszállítói - az Intel csak a legutolsó generációval szállt be másodiknak. A Qualcomm a megállapodás értelmében százalékot kap az eladott készülékek után, cserébe negyedévente visszatérítéseket kellene fizetnie, ám az utóbbi egy évben visszatartották e pénzeket.
Az ok a kaliforniaiak szerint az, hogy az Apple illetékesei őszintén válaszoltak a koreai vizsgálat kapcsán őket megkérdező hatóságok kérdéseire a chipgyártó inkorrekt praktikáit illetően, ami miatt a Qualcomm-nál nagyon messzire gurult a pöttyös.
Az Apple keresete nem az egyetlen: a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság által a hét elején indított pert követi. Az FTC azt elégelte meg, hogy szabadalmi portfóliójukkal visszaélve terhes és antikompetitív feltételeket szabnak telefongyártó partnereikre. A Qualcomm mindkét eljárásra reagálva tagadó álláspontra helyezkedett és a bizonyítékok hiányát emlegette.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
