almalé és kungfu Rólunk

Vége az iPhone európai rabságának

Pár hete írtam egy postot arról, hogy rövidesen érkezhetnek a vodafone-os és pannonos iPhone-ok. Sok tény ugye nincs a kezünkben, inkább közvetett bizonyítékokra hagyatkozhatunk, azok viszont mind egy irányba tartanak: több szolgáltatótól is megvehetjük ugyanazt a mobilt. Bár a legutóbbi hír után befutott olyan információ, ami alapján biztosra vehető, hogy idén már csak a T-Mobile-tól lehet beszerezni itthon az iPhone-t, az Appleinsideren megjelent post viszont azt bizonyítja, hogy előbb-utóbb tényleg változhat a helyzet.

Az oldal szerint ugyanis európa-szerte elkezdenek lejárni a kizárólagosságot biztosító szerződések, amik jelentős lökést adhatnak a mobilt forgalmának. A Vodafone például 2010 elejétől kezdi el árulni az iPhone a briteknél. Franciaországban egy kormányzati döntés értelmében már régóta két szolgáltatótól is meg lehet venni a mobilt, aminek körülbelül negyven százalékos piaci részesedés lett az eredménye az okostelefonok piacán: ezzel a francia a legnagyobb európai iPhone-piac körülbelül hatszázezer eladott készülékkel a harmadik negyedévben. Elemzők szerint azonban a briteknél még nagyobb robbanás várható, ha belép a képbe a Vodafone is.

A pletykák szerint az Apple-t annyira meggyőzték az európai számok, hogy rövidesen odahaza is megváltoztatja szerződését: várhatóan 2010-től nemcsak az AT&T-től, de a Verizontól is meg lehet majd venni a készüléket, ami persze minket nem különösebben érint, az esetleges pannonos meg vodafone-os pletykák azonban már annál inkább.

Azt viszont érdemes figyelembe venni a matekozásnál, hogy a briteknél csak az első iPhone megjelenése után több mint két évvel került szóba a több szolgáltatós leosztás. Ha nálunk is ez lesz a helyzet, mert a T-Mobile-t hasonló szerződés köti az Apple-höz, mint az O2-t, akkor nyár végénél előbb aligha számíthatunk pannonos vagy vodafone-os iPhone-ra. Persze a szerződés pontos szövegét egyikünk sem ismeri. 



Uralkodik a neten az iPhone

Az Admob októberi felmérése megerősíti azt, amit eddig is tudtunk: az Apple telefonja remekül használható netes eszközként. Maga Steve Jobs is úgy mutatta be annak idején, hogy az egy mobil, egy iPhone, és egy netes eszköz, pontosabban a Keynote ezen részén még három különböző kütyüre hivatkozott a vezér, aztán kibökte, hogy az lényegében egyetlen termék, az azóta már legendássá vált iPhone.

A fickónak igaza lett, a böngészés olyan szintjén valósította meg a készülék, amire azelőtt nem volt még példa, és azóta is csak nagyon kevés készülék tudott felmutatni hasonlót. Ennek megfelelően az okostelefonokról intézett amerikai böngészések 55 százaléka az iPhone OS-hez köthető, ami óriási eredménynek számít. Második az egyébként hasonlóan könnyen kezelhető Android húszszázalékos eredménnyel, harmadik a RIM és negyedik a Palm webOS, ami eddig főleg a Pre-ben jelent meg. Ahhoz képest meg nem is olyan rossz az az öt százalék, főleg, hogy az ősidők óta kapható Windows Mobile is csak négy százalékig jutott.

Az Apple-nek mindenesetre nincs miért panaszkodnia, hiszen jelenléte a weben és az okostelefonok piacán folyamatosan erősödik: szeptemberben például még csak 48 százalékon álltak, de aki azt hiszi, hogy a jelenség csak az amerikai piacot érinti, az téved: az iPhone adja az AdMob szerint a világ netes mobilforgalmának felét.



Megérkezett a multitask új ruhája az iPhone-ra

Igaz, csak a feltört telefonok élvezhetik ki a Home gombos háttérbe küldés új dizájnját, de ez is valami. Ajánlott 3GS-sel próbálkozni, mert csak annyi programot nyithatunk meg egyszerre, amennyit elbír a memória, és az a 3G-nél nem túl sok. Az ára öt dollár.

iNicknek köszi a tippet.



Hollandiában terjed az első ártalmas iPhone-féreg

Csak idő kérdése volt, hogy a korábbi jó fej (és idővel jó fejjé vált) hackerek figyelmeztetése után mikor robban a bomba, és kezd el terjedni egy valóban ártalmas károkozó az Apple telefonjain. Persze nem a gyári firmware-es telefonokon, a célpontok ismét a jailbreakelt, SSH-telepített, default jelszót használó iPhone-ok.

A féregre az F-Secure hívta fel a BBC figyelmét, a közlemény szerint egyelőre csak holland területen terjed a károkozó, ott is csak az ING Direct ügyfelei között. A féreg állítólag a tulajdonos tudta és figyelmeztetése nélkül fér hozzá adatokhoz, és küldi el azokat az adattolvajoknak egy az ING-jéhez hasonló weboldalon keresztül.

A féreg az azonos wifi-pontokra csatlakozott iPhone-ok között terjed, persze csak akkor, ha feltört példányról van szó, és a root jelszót a tulajdonos nem változtatta meg az alapértelmezett alpine-ról.

Most aztán fusson ki merre lát. Vagy írja át a jelszót a feltört telefonján. Ehhez indítsa el a Terminalt, írja be ezt: su, adja meg a jelszót (alpine, ha még nem írta át), ezután írja be ezt: passwd, és adja meg kétszer az új jelszót. Részletes leírás itt.



Újratelepítettem a Snow Leopardot

A Snow Leopard nekem először csak csalódás volt, aztán idővel kezdett elviselhetetlenné válni a döcögése, a strandlabda meg a hasonló dicstelen dolgok, úgyhogy tegnap nagy levegőt vettem, és belefogtam egy clean installba.

Ezt ajánlották ugyanis minden fórumon. Handrás javaslatára pedig nem Migration Assistanttal mentettem le a rendszert (egy-két gombnyomásra az összes fájlt, beállításokat meg anyámkínját backupol, majd visszatölt), gyorsabb és tisztább, ha újrarakom, ami kell, ami meg nem kell, az úgysem fog hiányozni.

Nem féltem túlságosan, hiszen tudtam, a fájljaim jól behatárolható helyen vannak. Lementettem a Movies, a Music, az Applications hasznos része (hogy tudjam, miket keressek), Documents, Pictures és Desktop mappáimat, igazából ennyi volt a nagy backup. A Stickies widgetről lementettem a fontosabb jegyzeteket, az Address Bookot is  (persze az megvan iPhone-on is), a Firefoxból exportáltam a könyvjelzőket. Felírtam egy papírra (tényleg, papírra), hogy milyen widgeteket használtam eddig, ezeket majd újra letöltöm.

Készen álltam.

Betettem a telepítő DVD-t, és újraindítottam a gépet. A felcsendülő akkordnál nyomtam egy altot, és kiválasztottam a DVD-t, hogy arról induljon a gép. Miután ez megtörtént, közöltem, hogy szeretnék telepíteni, majd a felső menüsávból elindítottam a Disk Utilityt, és azt mondta a merevlemezemre bökve, hogy format.

Ez gyorsan megvolt, ezután bezártam a Disk Utilityt, és folytattam a nextezést. A telepítést 30 percesnek jósolta a telepítő, ez nagyjából pontos volt.

A keservesebb persze a rendszer és az alkalmazások visszaállítása volt, a legtöbb programnak megvolt a telepítője, de volt, amihez az sem kellett, a korábbi Applications mappából átmásolás útján elindult (MPlayer). A régi iTunes könyvtárat is csak visszamásoltam, nem kiabált a zenelejátszó, visszaállt itt is a régi rend. Mindez három órát vett el az életemből.

Na de a tapasztalatok. Az első észrevétel, hogy a rendszer gyorsabb lett, gördülékenyebb, amilyennek lennie kell. A második észrevételem, hogy a telepítés előtt 16 gigabájt szabad hely volt a gépen, most 31. Néhány program telepítése még ugyan hátravan, de tíz giga garantált szemét azért volt a gépen.

Azóta viszont különös dolgok történnek. A Firefox és a TweetDeck helyén a Dockon egyszercsak egy-egy kérdőjel bukkant fel, és nem tudtam elindítani az alkalmazásokat. Újra feltettem őket. Új jelenség, hogy a Mail magától váltogatja az SMTP szervert, olyan is előfordult, hogy kikapcsolta a levelek küldését. Különös. A Parallels 4 ugyanolyan hányadék lassú, ezen nem segített a szűz rendszer sem. A korábbi Windowsom, amit hoztam a Documents könyvtárral együtt, nem ismeri fel a hálózati kapcsolatot.

Egyszóval egyik szemem sír, a másik nevet. A rendszer stabil és gyors lett, de különféle X-akták kerültek elő, amiket én egyáltalán nem szeretek. Sőt, utálok.

És félek attól is, hogy ha a Mail még egyszer elállítja az SMTP-szervert, a falhoz vágom a gépet.




süti beállítások módosítása
Mobil