almalé és kungfu Rólunk

Nektek nincs baromira elegetek a burkolt áremelésekből? A BMW nagyon durván tolta most az iOS-szel

A burkolt áremelés korábban a sufnicégek, a lúzerek sajátja volt. A komoly cégek inkább vágták volna le a kezüket, minthogy úgy kérjenek pénzt, mintha nem kérnének. Vagy mintha adnának valamit érte, pedig nem.

Hogy mást ne mondjak, éveken át kínoztak az egyre sokasodó, videó előtti, videó utáni és videó alatti reklámokkal, míg aztán elért ide a Youtube Premium, és úgy előfizettem, mint a sicc! Ez elképzelhetetlen lett volna, teszem azt, a kínzás előtt.

A Maceknél, iPhone-oknál megszoktuk, hogy többe kerülnek, mint hasonló specifikációkkal bíró társaik, de ez a felár nem volt akkora, hogy kiszámolva ne bólintottunk volna rá. Aztán meglendült a szekér, Tim Cook kitalálta a gumicukor-trükköt, amivel úgy emelte minden páros évben ugyanannak a kategóriának az árát, hogy közben úgy tett, mintha végig innoválna.

A szoftverek tekintetében - mármint általában a piacon - a havidíj olyan lett, mint a levegővétel. Persze, kapsz plusz támogatást, felhő alapú szolgáltatást - tele van vele a padlás -, mindenki rájött, hogy ha csak néhány ezer forintnyi összeget kér, akkor simán belemegyünk a deal-be. Csak azátn a néhány ezer forintokból mára már 5-10, pár év múlva 20-30 lehet. Elviszi a fél fizut.

És akkor vajon mennyire rettegjünk, hogy az Apple, aki mindig tizenöt hektoliter tejet présel ki egy 1 köbméteres tehénből, ráfekszik a szolgáltatásokra ettől az évtől?

A jéghegy csúcsa azonban mégsem ez. A jéghegy csúcsa nekem a BMW volt nemrég, amikor olvastam, hogy elérhetetlen lett a CarPlay szolgáltatása. Nem azért lett elérhetetlen, mert az Apple nem tudott szolgáltatni, hanem mert a cég besuvasztotta a CarPlay-t a saját Connected Drive rendszere alá, és ez a rendszer lett elérhetetlen.

bmw-apple-carplay-promo.jpg

Így azok a felhasználók, akik egy az autógyártó felé ingyen adott licencért kifizettek 300 dollárt (US és UK volt érintett), pont ezért a plusz díjért nemhogy kaptak volna hozzáadott értéket, még elvett értéket is kaptak. Elvették tőlük az ingyen nyuszit, amit előtte keményen felszámoltak nekik.

Értitek, mintha az Apple csak a saját szerveréről engedné futtatni az Adobe Readert a Mac-en, aztán lelőné az Adobe Readert kiszolgáló szervereket. És mindezért kérne pénzt is.

A dologban az a legszebb, hogy épp 2019-ben gondolta úgy a BMW, hogy jó az a 300 dollár, de még jobb lenne, ha 80 dollárt kérnének évente ugyanezért. Mint mondták, így kevesebbet kell fizetni annak, aki az autó vásárlása után 1-2-3 évvel úgy dönt, hogy Andoidra vált inkább. Valójában sejthetjük, hogy egy ilyen lépés kevesebb vagy több bevételt hoz-e a cégnek?

Olyan, mintha viccelnének.

És ez a vicc állandósult, egy nagy zaj lett, és mintha mindenki viccelne. És mára főleg a nagyvállalatok, a tőkeerős cégek kezdtek el poénkodni, teljesen átlátszó hülyeségekért kérni pénzt. A UK-ben a BMW a Connected Package Professional-ért 159 fontot kér egy évre. Az Excellence-ért 289-et. Mi a különbség a kettő között? CarPlay és Concierge Service.

Mi a Concierge Service? Felhívsz egy számot, és megmondja, hol a legközelebbi benzinkút, vagy egy bizonyos étterem.

A CarPlay mellé.

Addig tolják a humort, amíg ezeket a havi összegeket ki tudják rángatni belőlünk. Mert az ember ilyen, a hitelnél az érdekli, hogy havonta mennyit kell fizetnie. Ha az Apple annyira felelős szeretne lenni e téren, mint ahogy a privacy terén az, akkor kellene ingyenes appot nyújtania, amiben a pénzügyi helyzetünket elemzi, és segít, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig valóban szeretnénk.

Csak akkor pontosan fogják látni, mennyit kérhetnek tőlünk új szolgáltatásokért, és ki is használják. Hahaha! Megint egy mekkora poén!



40 százalékkal vetheti vissza a Mac-ek teljesítményét, ha kikerülöd a legújabb Intel sebezhetőséget

A kártékony kódok legtöbbje az operációs rendszer, beépülő modulok vagy szoftverek ellen irányul. Azonban az Intel processzorok az utóbbi időben kitűntek abban, hogy komoly támadási felületeket hagynak azoknak a hackereknek, akik minden szoftvert kikerülve közvetlenül a CPU-t támadnák. A legújabb ilyen a ‘ZombieLoad’, ami

gyakorlatilag az összes Mac-et sebezhetővé teszi 2011 óta.

2019-mac-family.jpeg

Nem találtak a való életben vett támadást a sebezhetőségre épülve, de ez nem jelenti, hogy nem használták, vagy használják ki az Intel újabb tágra nyílt kapuját. Az Apple a macOS 10.14.5-tel beépítette az Intel által küldött mikrokódot, így fontos, hogy frissítsünk a nemrég érkezett oprendszer-verzióra,

de ez önmagában nem jelent biztos védelmet a támadás ellen.

Az Apple kiadott egy dokumentumot a problémáról, amiben leírja, hogy a sebezhetőség elleni legjobb védelem, ha kikapcsoljuk a hyper-threadinget, mintha sosem lett volna. Erre a legújabb macOS-ben van lehetőség, igaz, nem annyira kényelmes: Recoveryben kell újraindítanunk a gépet, Terminalba kódot futtatnunk. A fenti linken láthatjátok.

Az Apple nem rejti véka alá, hogy akár 40 százalékos teljesítmény-csökkenést is okozhat ez a művelet. Már csak azt nem írta oda, hogy “gratulálok, Intel”.



Mennyire éri meg előfizetni Youtube Premiumra?

Viccelsz?

img_1743_1.PNG

Hogy a fenébe ne érné meg, miután évekig kínoztak a reklámokkal? Reklám videó előtt, videó után, mobileszközökön főleg, Apple TV-n, két perces videóért két perces reklám, hát rohadjatok meg, de fizetek.

27762799_a4dae2dc12accaa0cbbc9fde63f1ecae_wm.png

1790 forint havonta a Youtube Premium, Magyarországon is elérhető két napja. Jár mellé olyan is, hogy a videót vagy zenét lejátssza a háttérben, letölthetővé teszi offline nézésre, hallgatásra, lesz természetesen egyedi tartalom elérése, sőt, egy Youtube Music szogláltatás is, ami hasonlóan az Apple Musichoz, zenéket, videókat tol elénk, korlátlan mennyiségben. A videóknál a képi megjelenítés kikapcsolható, így ott kisebb adatmennyiséggel kell számolni a megtekintésnél, illetve hallgatásnál.

Ez olyan, mint az okosóra. Egy olcsóbb verzió már csak azért megéri, mert hívásnál bökdösi a kezemet, így nem kell csengőhangot ordíttatni, vagy figyelni, hogy ne legyen néma módban. Egy drágább csak azért megéri, hogy motivál a több mozgásra. 1790-et nekem megér csak a reklámmentes videónézés, a Youtube Music egy amolyan bónusz szolgáltatás.

De annak milyen!

Azoknak ugyanis, akik szeretik a komolyzenét, az Apple Music, a Spotify és a többiek nem mindig voltak kielégítőek. Hogy miért? Mert nem elég, hogy te meg akarod hallgatni Händel Xerxes-ének Largo tételét, te szeretnéd kiválasztani, hogy

  • milyen hangszeren, hangszereken játsszák el
  • mely zenekar játssza el, vagy mely előadó
  • mely karmester vezényelje

Lehet, hogy ez sokaknak szőrszálhasogatásnak, felesleges hülyülésnek tűnik, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egy egyszólamú cselló, egy három szólamban játszott orgona vagy egy zenekar játszik, én egyáltalán nem lelem örömöm akkor, ha mondjuk a fenti művet nem úgy adják elő, ahogy én azt hallani szeretném. Szeretek válogatni az egyes előadások között, és elmenteni a kedvenceimet, EGY kedvencet pedig hülyére hallgatni. Fenti példánkban az Apple Music 38 találatot mutat fel erre a Largóra, aminek egy része nem is az, amit keresel.

A Youtube Musicon nem tudom megszámolni a találatokat, kétszáz felett abbahagytam a számolást.

Az a bizonyos kedvencem ez esetben egy házi felvétel, a Youtube-on, orgonán. Mondanom sem kell, egy nagy kiadó sincs a kántor mögött. Szóval, a Youtube Musicot komolyzenét szerető emberként nagyon kedvelem.

img_1744_1.PNG

Így, hogy a reklámokkal való kínzással bejuttatták a trójai falovat, leváltom-e az Apple Musicot? Nem tudom. Ismerkedem az új lehetőséggel, az elérhető zenékkel, minőséggel (256kbps AAC-t ígérnek a Premium előfizetőknek), integrációval (Control Centerből ki-bekapcsolható a Youtube Music app a telefonon).

Ja nem! HomePod-om van, nem mondom le az Apple Music-ot, különben a legnagyobb kényelem veszik el.

Mindkét trójai faló bent van hát. Az egyik kínzással, a másik simogatással jött, de mind itt vannak. Gyűlnek.



Összehasonlítottuk a HomePodot nála drágább és olcsóbb hangszórókkal

Szerveztem vasárnapra egy közös zenehallgatást, veletek. Semmi laboratóriumi körülmények, decibelmérés, lossless formátum, aranykábel. Ahogy a hétköznapokban szoktuk: átvittük egy haverhoz a cuccot, letettük a térben valahol, és ráküldtük a hol nagyon, hol kevésbé tömörített mp3-ainkat. Mindenki ugyanazt a fájlt.

Csakhogy a “haverunkhoz” jelen esetben a Nagykörúti Hyp-R Zone volt, ahol a VR teremben kaptunk egy-két órát, hogy játszadozzunk, és összehasonlítsuk a cuccokat. Ez a VR terem.

dsc07483.JPG

Zenék tekintetében ezt a listát követtük, a számokat körbeküldtem a hangszórók tulajdonosainak. A kiválasztott zenékben mindig volt egy olyan részlet, amire érdemes volt figyelni, halljuk-e, ha halljuk, hogyan halljuk? Megvan-e az egyensúly? Nagyon kilóg valami? Egyáltalán nem hallatszik, vagy ott van?

Eszközök tekintetében volt nálunk - jelenlegi legalacsonyabb ár szerint növekvő sorrendben - egy

  • JBL Extreme 2, Valentin jóvoltából, 80.000 Ft értékben,
  • HomePod, 100.000 Ft értékben
  • Sonos Beam, Dávid jóvoltából, 140.000 Ft értékben
  • BeoPlay Beolit 17 Dani jóvoltából, 150.000 Ft értékben
  • BeoPlay M5, Levente jóvoltából, 185.000 Ft értékben

dsc07471.JPG

(Meg egy JBL Charge 2, de az ebben a mezőnyben inkább csúfolódásnak számított, úgyhogy egy idő után kivettük a tesztből)

Családias volt a hangulat, összesen 10-12-en voltunk, az Appleblog feat. Almalé és Kungfu törzsolvasó-gárdájából. Tök jó volt megismerni azokat, akikkel eddig kommentben beszélgettünk csak, azt kell mondanom, ez egy olyan csapat, akikkel sörözni is bármikor elmennék.

dsc07472.JPG

dsc07481.JPG

Előre kell bocsátanom: utólag kiderült, a körülmények nem kedveztek a HomePodnak. Mivel az összes fenti hangszóró közül neki volt a legkisebb a maximális hangereje, az adott, kissé zajos és hatalmas teret nem tudta betölteni, illetve végig 100%-on pörgött, miközben mások kényelmesen elmentek alacsonyabb hangerővel is.

Igen, a JBL Extreme 2 is szép hangerősséget produkált, de a zenék egyensúlya sokszor megbomlott itt. Nem tudta visszaadni a visszhangos részeket, a vokál eltűnt, a magas - közép - mély egyensúly megbomlott sok esetben.

Hozzá képest a HomePod szépen hozta a legnagyobb védjegyét: az egyensúlyt. Mérnöki precizitással kezelte a hangok balanszát, mégis, ebben a térben, ilyen körülmények között, a nála drágább cuccokhoz képest mintha le lett volna takarva egy lepedővel. Az otthon megszokott ropogós magasok, teli közepek és részletgazdag mélyek helyett itt mindenen fátyol ült kissé. Valószínűleg a 100%-os hangerő miatt ,amit a 40 négyzetméteres nappalimban sosem kell használni (főleg ha kettőt kötünk sztereóba, ugye).

A Sonos Beam meglepő dolgokat mutatott fel, a tévé elé is rakható, széles cucc rengeteg kraftot hozott, és olyan dolgokat mutatott, amiket a HomePod már nem tudott ilyen hangerőnél. Nagyon hasonló volt a hangzás a BeoPlay Beolit 17-tel összemérve, a hordozható formája, akksis működése és Bluetooth-os adatkapcsolata ellenére baromi jól szólalt meg, ráadásul egyensúlyt is fel tudott mutatni. A Sonos Beam-et mindenesetre nem tudtuk csúcsra járatni, mert az optimális hangzást beállító szoftvere nem tudott az adott térben lefutni (ez ugyanaz, mint a HomePodnál, csak ott automatikusan megtörténik).

Nekem a BeoPlay M5 meglepetés volt. A HomePod ellenfele inkább az M3 lehetne, méretben és árban, de örültem, hogy egyel nagyobb kategóriát is meghallgathatok. Amikor ez megszólalt, akkor mindig valami más történt, mint amire számítottam. Ha orgona szólalt meg, az nem is annyira orgona volt, inkább valami effektelt cucc. Amikor cselló szólalt meg, annyi magas volt a hangzásban, mintha a lószőr hozzásimulna még a festett falhoz is. Levente azt állította, hogy nincs rajta effekt, ez alapból ilyen, úgyhogy elhittük.

A csellót azért is fontos kiemelnem, mert a szóban forgó konkrét hangszert, Gavriel Lipkind csellóját élőben is hallottam, tőlem három méterre szólalt meg, így tudom, milyen a hangja. És a többiek hűen hozták ezt, az M5 nem.

Pedig van kraft a kicsikében, sőt. Sokszor pont a M5 tudott megszólaltatni nem csak olyan hangokat, amiket a HomePod is, hanem még annál többet. Olyan billentyűk lenyomását hallottam kistálytisztán, amiket a többi hangszórón nem. De ez a sok magas, középen üres hangzás nem volt megnyerő, és továbbra sem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt valahol nem lehetne helyrehozni, beállítani, mert akkor kétségkívül ebben van a legtöbb potenciál. De az egyensúly ugyanolyan fontos, mint a többi paraméter, ezt neki nem sikerült.

Ha a résztvevők közül kifejtené a véleményét más is, very welcome.

Érdekes plusz sztori: a teszthez felkértem a Bang & Olufsen Beoplay kávézóját a Bálnában, de mind a magyar képviselő, mind a nemzetközi vezér elzárkózott egy összehasonlítástól. A magyar úriember arra hivatkozott, hogy ha a teszten vesztesként jön ki a BO, akkor az neki nem éri meg, ezért csak úgy engednek tesztelni, ha a Bang & Olufsent nem hasonlítom hozzá semmihez, csak magában vizsgálom. Az ajánlatot visszautasítottam, és így a tesztkészüléket nem tőlük kértem, és a tesztnél sem lehettek jelen, pedig lett volna kérdésünk. Totálisan megérte nekik, gondolom. Őrült egy világ ez.



Megjelent nálunk is az Apple új TV appja, de nem sok mindenre jó

Az Apple kiadta az operációs rendszereinek frissítéseit tegnap, az iOS 12.3, tvOS 12.3, watchOS 5.2.1 és macOS 10.14.5 összességében legfontosabb újítása az új TV app. 100 országban tették elérhetővé, köztük Magyarországon, de nem minden országban egyformán üdvözlik a lehetőséget.

img_1721.JPG

A TV app alapvetően arra lett kitalálva, hogy központi hely legyen. Egyrészt magába foglalja az iTunes által nyújtott filmeket, TV show-kat, a cég új, saját tartalmait, egyben pedig lehetőséget ad tévés appoknak, hogy becsatornázzák magukat ide. Előfordul olyan is, hogy a TV app több, mint amit az eredeti kínál, az HBO esetében például a TV appban le lehet tölteni a tartalmakat offline megtekintésre. Az HBO appja nem tud ilyet.

Ennek megfelelően jobb helyeken a TV app felső menüje olyan felsorolást tartalmaz, mint Watch Now, Movies, TV Shows, Sports, Kids, Library. Nálunk ez mindössze a Műsoron, Filmek, Könyvtár lehetőségekre szűkül. Az Apple egy külön oldalon sorolja, hogy mely országokban milyen appok működnek együtt a TV appal, de Magyarország nem szerepel a listán.

img_1723.JPG

Így lehet, hogy noha a TV app ott van már az Apple TV-men és az iPhone-omon is, semmilyen appot nem kínál integrálásra. Annak ellenére sem, hogy működő, élő előfizetéssel rendelkező HBO GO app ott figyel a készülékeken, ami más helyeken elvileg integrálódik. Ugyanígy a Prime Video. A Netflix ugye kimaradt a buliból, tehát az beláthatatlan ideig nem is lesz része az integrációnak.

Szóval a TV app egyelőre nem sok mindenre jó itthon. Mindenesetre tesznek róla, hogy az Apple TV használók (azért itt érzek egy kis redundanciát a névadásban) tudjanak az új appról, az Apple TV-n a távirányító egyik gombját, ami eddig a Home volt, most átprogramozták. Egy kattintásra a TV appot indítja el, csak a másodikra visz ki a főképernyőre. Értem a célzást, meg a rászoktatási próbálkozást, de kösz, nem. Egyébként visszaállítható, a Beállítások, Távirányítók és Eszközök, Főgomb menüpont alatt.




süti beállítások módosítása