Amikor az Apple Watch megjelent 2015-ben, midnenki a karórák új generációjáról beszélt, és a svájci gyártók megrendüléséről. Utóbbit különösen azért gondolhatták, mert az Apple nem átallt kiadni egy 5000 dolláros verziót, a divat és a luxus világában téve egy rövid kanyart. Később ezt a modellt elfelejtették.
Azóta az okosórák piaca hatalmasra nőtt. Voltak olyan folyamatok, amikre számítottunk: hasonló termékeket más gyártók olcsóbban szolgáltattak, bár a pulzusérzékelés, és most az EKG pontossága kissé megfoghatatlan, kevéssé egzakt előnyhöz juttatta az Apple-órát. Vagyis elkezdtük aszerint osztályozni ezt az épphogy megszületett kategóriát, hogy milyen fitnesz- és egészségvédelmi műszereket tartalmaznak.
Közben az okosórák olyan újításokkal próbáltak kitűnni a tömegből, mint hogy mindig mutatják az időt. A Samsung Gear S3 pont ezt a hülyén hangzó ígéretet tette az always-on kijelzőjével, amit nem kell felemelni a leolvasáshoz. Egy olyan lehetőség ez, amit az okosórák előtt minden óra kőbalta természetességgel hozott. Ő volt az első transz-okosóra.
Mostanra már a Withings is kiadott egy hibrid elgondolás mentén született terméket: egy analóg okosórát (így persze mindig látható, hány óra), amibe egy pulzusmérőt, EKG-t és sztetoszkópot is építettek. Ők tehát annyira fókuszáltak az orvosi lehetőségekre, hogy minden mást elvetettek.
A tökéletes zavar azonban nem az okosóra-gyártók felől érkezett. Ők ellettek volna ezzel a kiforratlan, identitásmentes világgal, amit alkottak, de nemrég a Moser tett le az asztalra egy méretes kutyaszart. Ezt:
Ez egy Apple Watch-ra hasonlító mechanikus óra, aminek egy tourbillon szerkezet látszik az előlapján - más semmi. Gondolhatnánk, hogy létrehoztak egy mechanikus, hagyományos órát egy modern köntösben, de ez túl evidens lett volna. Különben is, ilyet már csináltak korábban, most nagyobbat kellett dobni.
A fenti óra ugyanis nem tartalmaz sem kijelzőt, sem óramutatókat. A koronát kihúzva lehet beállítani időt, az óra pedig a percjelző hangok állításával adja tudomásunkra, ha közeledünk ehhez az időponthoz, és kezdünk elkésni. A Moser azt állítja, ezzel a szerkezettel vissza akartak térni az órakészítés alapjaihoz, létrehozni valamit, ami nem időt rabló értesítéseket mutogat neked, hanem… semmit. Az óra veleje: ezzel az eszközzel tudod, ha késel.
Mennyibe is kerülhetne az óra, ha nem 350 ezer dollárba, 98 millió forintba? Nesze neked 5000 dolláros Apple Watch Edition.
Teljes képzavar van tehát, stornó és vissza az alapokhoz. De mondok valami érdekeset: szerintem a Moser iránya egyáltalán nem is hülyeség. Az Apple-nek kellene lennie annak a cégnek, akik úgy valósítják meg a Moser ideáját, hogy ők profitálnak a végén a dologból. Ráadásul úgy törnének be a divat porondjára, ahogy soha eddig. Nem izzadságszagú alkukkal, hanem teljesen természetesen. Mondom, mi kell:
Apple Watch Shuffle.
Aki nem tudná, mi az az iPod Shuffle, ahonnan az elnevezést csórtam:
Egy kijelző nélküli zenelejátszó volt. Az volt benne a csodálatos, hogy tényleg nem rabolta az időnket, volt rajta play gomb, meg léptetés meg hangerő. Ami hiányzott róla, az a Siri, egy olyan hangvezérlés, ami többre is képes lett volna, mint amire az iPod Shuffle-t szánták. Még mielőtt eljött volna az ideje egy ilyen készüléknek, az Apple megszüntette az egészet.
Az idea viszont az Apple Watch-ból származva jöhetne el ismét. Egy óra, aminek nincs mutatója, sem kijelzője. Nem is látszik rajta, hogy óra. Inkább olyan, mint egy ékszer. Egy baromi szép, formatervezett divatcucc, aminek nem csak a szíját tervezi valami menő dizájner, de az egészet, úgy ahogy van. Siri, meg az S-chip, meg a Bluetooth chip, az eSIM, giroszkóp meg a többi ott van valahol, a fémburkolat alá rejtve. Az egésszel csak AirPodokon és iOS-en keresztül kommunikálhatsz, és az egyetlen, amiben a külvilág felé is szerkezetként látszódna, azok a csukló felé néző érzékelők lennének. Mert orvosi- és fitnesz szempontokból sokban hasonlítana egy GPS nélküli Apple Watch-ra, csak másban nem. Mert minden mást igazi és menő ékszerészek készítenének.
fotó: William Henry
Az Apple Watch Shuffle úgy lenne divatos, hogy technológiát bújtat a hagyományos divatba. Nem követelné, hogy nézz a kijelzőjére minden értesítéskor, cseszeget AirPodon, ha akarod. Tudna minden menő szabványt, de a felesleges hivalkodás, csillogó kijelzők nélkül. Lejátszana zenét, megmondaná az időt, felolvasná a könyveinket, megértené a hanggal elmondott fitneszbeállításainkat, mérne EKG-t, pulzust kérésre és automatikusan, értesítéseket állíthatnánk be vele, akár még telefonhívást is indíthatnánk vele, vagy posztolhatnánk valami közösségi oldalra is. Share my result. Share what I’m listening to.
Én díjaznám a kijelző nélküli okoskarkötőt az Apple-től. Mert tényleg szép lenne, egy ékszer, a technológiát elrejtve. Mert anélkül lehetne vele kommunikálni, hogy kijelzőt nyomkodnék. Hasonló irány a Mi Band is, ami egy Nokia 5110-es kijelzési képességét vegyíti a modern kommunikációs szabványokkal és mérésekkel, és az egészet kizárólag az a bizonyos aprócska kijelző teszi olcsóvá, gagyivá. Ha ki lehetne hagyni, az hirtelen többletérték lenne, nem pedig spórolás.
Ha az Apple adja ki, egy ilyen megoldásért akár lehetne többet is kérni, mint egy Apple Watch-ért. Na nem az alapmodellért, Jony Ive dizájnját vegye akinek csak a tech kell, de ettől felfelé, divatházak logójával dizájnstükk lenne a cucc. És amúgy, mellékesen, felőlem harangjátékot is játszhat percenként, figyelmeztetve a naptárban lévő eseményekre. A Mosernek igaza van: a kijelzőt eliminálni kell. De nem úgy, hogy visszamegyünk az ingaóráig. Hanem úgy, hogy előre tekintünk, a láthatatlan technológia felé.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.