almalé és kungfu Rólunk

Végre megtudtuk, hogy jól vagy rosszul fogyott az iPhone X

Az Apple nyilvánosságra hozta az első pénzügyi negyedéves jelentését, ami a karácsonyi időszak eladásait mutatja. Akármennyire is unalmas lehet az Apple rekord-negyedéveinek sora, azért erre eléggé kíváncsi voltam: vajon az Apple gumicukor-trükkje átment? Az iPhone X jól fogyott?

Mert ha ezek sorban átmennek - érintős MacBook Pro, iMac Pro, Apple TV 4K -, akkor bizony számíthatunk arra, hogy minden termékkel eljátssza ugyanezt a cég. Bár már nem sok maradt ki egyébként sem.

A cég 88 milliárdos bevétel mellett 20 milliárd dolláros profitot zsebelt be, ami sokkal jobb eredmény, mint egy évvel korábban, sőt minden eddiginél jobb. A bevételeket 10, a profitot 3 milliárd dollárral fejelte meg az Apple.

ke_pernyo_foto_2018-02-02_9_09_46.png

És mindezt mennyi eladott termékkel? Itt jön a lényeg: nagyjából ugyanannyival. Kábé ugyanannyi iPad, Mac fogyott, mint egy évvel korábban, sőt iPhone-ból egymillió darabbal kevesebbet is adtak el. Úgyhogy feleim szümütükkel: átment a gumicukor-trükk. Az Apple kevesebb eladott termékkel nagyobb profitot termel, és számíthatunk rá, hogy akkor ez lesz a főcsapás mostantól.

Pár éve még arról volt szó, hogy a cég talán kiad egy olcsó iPhone-t. Nos, kiadta, csak nem úgy, ahogy mi gondoltuk. Az lett az olcsó, ami akkor a drága volt, mindezt az iPhone X-szel érték el.

A telefon eladási mutatói túlszárnyalták az elvárásokat, a piacra lépése óta minden héten ebből adtak el a legtöbbet.

Mondanom sem kell, a digitális tartalmak eladási mutató emelkedtek a legszebben, 18 százalékot nőttek egy év alatt. Ez az önmagában is hihetetlen összegetek termelő divízió lett az Apple “veszek egy lakást, és kiadom hogy legyen állandó jövedelmem” megfelelője, feltéve, hogy valaki a teljes Andrássy utat veszi meg, és adja ki.



Egy magyar cég, ami az Apple-nek adja el a tudását

Valószínűleg nem cseng ismerősen számodra a Starschema név. Nem vagy egyedül: a budapesti cég, amit 11 éve alapítottak a tulajdonosok, kezdetben multiknak végzett különféle IT szolgáltatásokat, és semmi olyasmivel nem foglalkoztak soha, amit mi rendeltünk volna meg saját magunknak. Ma viszont már mindennapos vendégek a Szilícium-völgyben, USA-beli front office-szal rendelkeznek, és zsíros üzleteket kötnek az Apple-lel is olyan megbízásokra vonatkozóan, amik megértése sem egyszerű az átlagembernek.

A Starschema segít az Apple-nek, hogy miként dolgozza fel a temérdek adatát, amik beérkeznek hozzájuk, annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassanak, vagy költséghatékonyabban működjenek.

Földi Tamással a Starschema irodájában találkoztam, a Váci úton. Három szintet bérelnek, elég impresszív a belső tér, kevés az álmennyezet, és van például Xbox szoba. Tamás egy terepmintás felsőt és zsebes nadrágot visel, lazán lehuppan az irodája kanapéjára, nem kelt olyan benyomást, mint aki épp most jött a Szilícium-völgyből, vagy mint aki egy két és félmilliárdos éves bevétellel rendelkező cég ügyvezetője.

dsc07098.JPG

Bocsánat ha nem vagyok a topon, de jetlagem van

- kezdi Tamás. Épp Kaliforniából jött, úgyhogy nem is nagyon nyúzom, voltaképp egyetlen kérdésben össze tudom foglalni, mi érdekel:

Mi az a tudás, amivel kereskednek, hogyan szerezték meg ezt a tudást, és hogyan adták el azt olyan cégeknek, mint az Apple, Facebook, GE, Netflix?

A Starschema jelenleg két dologban segít az Apple-nek. Az egyik, hogy megpróbálják lokalizálni, felderíteni azokat a bűnözői hálózatokat, akik jellemzően Afrikában megvásárolják a rotty állapotba került iPhone-okat, amiket az Egyesült Államokba átszállítva kicseréltetik az Apple Store-okban, hogy aztán jó állapotban eladják. Az USA-ban ugyanis szó nélkül adnak egy új telefont, nem nagyon javítgatnak, szervizelnek, így aztán lopott telefonok kifehérítésére is alkalmas a módszer. A Starschema dolga, hogy kitalálja a töménytelen mennyiségű szervizadatokból, hogy mi történik pontosan a világban, kik ügyeskednek és hol.

A másik, amiben az Apple-nek nyújtanak szolgáltatást, az Apple Care-adatok feldolgozása. Két ugyanolyannak látszó iPhone ugyanis rengetegféle verzióban létezik a piacon, attól függően, hogy az egyes alkatrészeket mely gyártók szállították. Jó lenne tudni, hogy mely gyártó mely alkatrészével, vagy a gyártás mely pontjával van gond, ami azért sem egyszerű, mert egy chipset hiba sokszor akksiproblémára vezethető vissza, hiszen az adott túlfeszültséget például.

A cég munkatársai nyilván nem erre a problémacsomagra készültek egész életükben, nincs olyan, hogy afrikai szervizmaffia-felderítés a Big Datában. De majdnem:

Tamás elmondta, hogy a titkuk a specializálódás. Kitalálni, milyen specializált tudásra lehetne szüksége a nagyoknak, és arra az egy valamire kínálni megoldást.

Nincs olyan cég, legyen akár egy Apple, ahol nem szívesen hallgatnak meg téged, ha megoldást kínálsz a problémájukra úgy, hogy közben nem égeted le magad azzal, hogy tájékozatlan vagy.

Ehhez a Starschema már 5-6 éve kísérletezik. Olyan piaci megoldásokat, szoftvereket, innovációkat használnak, amiket kevesen. Invesztálnak a ritka tudásba, szakértőjévé válnak még azelőtt, hogy ráugrana a piac. Ilyen volt a nyílt forráskódú Big Data rendszerek, most pedig GPU alapú adatbázis-kezelőkkel foglalkoznak, mert úgy érzik, hogy ennek lesz piaca pár év múlva. Az új technológiákat építőknek ugyanis az az érdeke, hogy a piacon legyenek hozzáértő mérnökök, így nem mindig kell fizetni ezekért az egyébként drága rendszerekért.

És hogy hogyan adják el az óriásoknak magukat? Szakmai blogokkal, meetupokon való részvétellel, és az Engineering as Marketing eszközeivel. Hozzá kell tenni, hogy miután kezet ráztál valakivel egy nagy cégtől, onnantól 6-12 hónap az első megrendelés, minimum. Ha viszont már bejutottál egy 10-100 ezer dolláros kis megbízással valahová, onnan már ki tudod építeni az utadat más divíziókhoz, és mivel ismersz bent embereket, le tudod őket informálni az ötleteddel kapcsolatban. Amennyire lehetséges, rálátsz a belső folyamatokra, így egy prezentációra már sokkal nagyobb tudással érkezhetsz.

Persze ehhez kötelező egy amerikai iroda, hogy személyesen meglegyen a mindennapi kapcsolat. A Bay Areában tökéletesen megértik, hogy az IT back office valahol a világ másik részén van, és Magyarország ebből a szempontból nem is cseng rosszul. De a Starschema hosszabb távú célja, hogy valóban nemzetközi céggé váljon, nem feltétlenül a mostani Budapest-fejnehéz megoldással.

Hogy aztán mit hoz a jövő, még több sok százmilliós megrendelést, vagy épp egy combos felvásárlást, nem tudni. Egyébként megtudtam azt is, hogy az Apple a tech-óriások piacán is meglepően jól fizetnek az alvállalkozóknak - nyilván a szolgáltatásra vonatkozóan, azt már mindannyian lekövettük, hogy alkatrész beszállítókat milyen gyorsan padlóra tudnak küldeni.



A HomePod régóta az első Apple termék lesz, amit szeretni lehet

Akik már az iPhone 3G előtt is ismerték és kedvelték az Apple termékeit, emlékeznek még egy különleges, akkoriban még sokaknak ismeretlen jelenségre: arra, hogy az ember egy belső megelégedéssel nyúl a számítógépe felé, mint valami vintage lemezjátszóhoz, elkezdi kapiskálni, hogy a high-end technológia egyáltalán nem valami összekalapált dolog, hanem az élményről, a felhasználó-központúságról szól.

ke_pernyo_foto_2018-01-30_8_26_35.png

Na, ez az érzés régen elhagyott engem. És ezzel nem vagyok egyedül: sokat olvasni az utóbbi években, hogy nem minden stimmel a céggel, hogy elvesztettek valamit, de nehéz lenne megmondani, mi is az pontosan. Talán épp ez, a technológia iránti rajongó szeretet átültetésének képessége a vásárlókba.

A HomePod viszont talán az első termék lehet hosszú ideje, ami megtöri ezt a folyamatot.

Sokan eléggé alábecsülik a HomePod jelentőségét, talán maga az Apple is. Pedig egy fontos momentum a cég életében: ezzel a termékkel új piacra lépnek, hiszen egy sajátmárkás (nem Beats) zenehallgatásra alkalmas hangszórót gyártottak, vagyis mostantól a technológia — ember relációban egy új végpontot alkottak. Méghozzá pont egy olyan területen - zene -, ami kifejezetten az ember érzelmeire hat. Egy különleges hangzás, a régi zenéink élményszerű újrahallgatása kifejezetten rövid utat nyit az ember szívéhez.

A tesztek nagyon pozitívak, a hangszóró képességei mindenkit meglepnek. A mérethez képest nagy hangerő, az A8-as processzorral és valós idejű hangszín-szabályzással megtámogatott hangzás, és a fizikai távolodással sem múló részletgazdagság - mind-mind olyan állítás, ami után a legtöbben arra vágyunk, hogy végre mi is beállíthassunk a szobánkba egyet. Vagy kettőt, vagy hármat. Ugyanis kettővel sztereó, még többel multi-room élmény valósítható meg, az AirPlay 2 segítségével.

ke_pernyo_foto_2018-01-30_8_26_22.png

Fontos, hogy ezidáig csak a hangzásról beszéltem, arról, hogy a HomePod egy lépés az átlag felhasználói szinttől az audiofil igények felé. Fontos, hogy az előző mondatot jól értsétek, a HomePod NEM egy audiofil hangszóró, de az első olyan élmény lehet sokaknak, amikor megtapasztalják a zenehallgatás minőségében rejlő ugrási lehetőségeket. És ahogy korábban már sokszor, úgy most sem az Apple találta fel a spanyol viaszt, ez a termék nem feltétlenül kínál olyat, amit soha senki korábban. Viszont ezt egy kompakt, hozzáértést nem igénylő, csak a végeredményt bekapcsolni vágyó formában teszi, integrálva az iOS rendszereinkkel.

homepod-gestures.png

A HomePod tetején lévő érintőfelület gesztusai

Szóval ott tartottam, hogy a hangzásról beszélek, pedig a HomePod a Google és az Amazon hasonló hangszóróival együtt kerül a piacra, és velük hasonlítják össze. Pedig az Apple narratívája egész más: ők is elsődlegesen hangszóróként tekintenek a HomePod-ra, és csak utána látják benne a Siri megtestesülését. Ennek mi, itt Kelet-Európában nagyon örülünk, hiszen számunkra a magyar nyelv támogatásának hiánya miatt a Siri akkor is egy másodlagos lehetőség lenne, ha történetesen jó termékről beszélnénk. De a Siri nem az: lassan fejlődik, nem lehet vele párbeszédekben kommunikálni, és többször ütközünk a hiányos képességek miatti akadályba, mint ahányszor nem.

Találjátok ki, éppen hol nem lehet rendelni a HomePod-ot? Így van, például nálunk.

Egyébként a start nem sikerült valami fényesre. Egyrészt a mai napig csak egyre pontosabb találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy akkor most milyen zenét játszik le a HomePod (AirPlay-en keresztül ugye bármit, és mint kiderült, a megvásárol iTunes zenék, a rádiók, podcastek és Apple Music mellett az iTunes Match-cselt zeneinket is elérhetjük, hurrá), másrészt a készletkiírásokból arra lehet következtetni, hogy az early adopterek nem csaptak le az előrendeléskor a kütyüre, a február 9-i szállítás a mai napig nem mozdult el későbbi időpontra, ahogy ez az Apple-termékek piacra dobásakor általában lenni szokott. A készletek megvannak, így reménykedhetünk, hogy a következő piacokra is tolják hamarosan a dobozokat.

A HomePod tehát a szememben egy

1. szerethető képességgel felvértezett (a jó hangzás azonnali pozitív visszacsatolást kap a felhasználótól)

2. lassú avulású (szoftveresen sokáig frissíthetőek a képességei, mind hangzásban, hangfeldolgozásban, mind a Siri képességeiben)

3. limitáltan köztünk lévő (értsd: nincs ilyen minden embernek, nem fogy annyira, és egyébként is otthoni magánügy, ezáltal megintcsak szerethetőbb)

4. szép, nem hivalkodó termék.

Jó, hogy jön végre egy ilyen.




süti beállítások módosítása