Airpods vásárlásán töröd a fejed? Megértelek. A két éves cucc még ma is olyan, amit nem tudott megközelíteni a konkurencia, hangminőségben, használhatóságban, eleganciában. De vajon érdemes várni a következő generációig? Csak a vezeték nélküli töltést tették bele, vagy valami egészen új eszközt terveztek?
Lássuk a pletykákat, egy csokorban, kihámozva a lehetőségeket.
Mikor?
Az Airpods 2 eljövetelét októberre reméltük, de végül az Apple nem mutatott be semmi ilyesmit. Viszont sokat nem kell várni: a pletykák egy része azt állítja, hogy vagy még idén, vagy jövő év elején megjelenik a második generáció. A pletykások másik része azt állítja, hogy még idén jön. Négy hónapon belül tehát érkeznie kell.
Mi az, mit biztosan tud majd?
Az egész frissítés kötelező jellege elvileg az Apple saját vezeték nélküli töltőállomása, aminek már rég ki kellett volna jönnie, és már rég tudnia kellene töltenie - a hivatalos fotók szerint - az AirPods-okat. De eddig nem jött ki töltőállomás, és tölthető AirPods tok sem. Tehát ha valamit, ezt mindenképp tudnia kell majd az új fülesnek.
A másik tuti tipp a Bluetooth 5 kapcsolat - ezt hivatalos certifikáció alapján is lehet tudni -, ami az akksira is jó hatással lehet, miközben javítja a kapcsolat megbízhatóságát. Ha emellé megkapna egy továbbfejlesztett wireless chipet (ezeket W-vel jelöli az Apple), akkor az szintén sokat javítana a hatékonyságon. Most 5 óráig bírja egy feltöltéssel a füles önmagában - ha ezt csak 6 órára emelnék, akkor tokkal együtt a teljes lejátszási idő 24 óráról 29 órára nőne.
Mi az, amit talán tud majd?
Itt kezdünk el veszélyes vizekre evezni. A lenti lehetőségek közül a legtöbb szinte biztos, hogy nem jön el, kezeljük fenntartásokkal a dolgot.
A Siri tapintással aktiválása helyett a jövőben a Hey Siri is működhetne az AirPods-okon. Noha gyakorlati jelentősége nem óriási, mégis logikus lenne bevezetni. A Bloomberg szerint érkezik ez a ficsör.
A Barclays szerint az új AirPods fő vonzóereje a zajszűrés lesz. Ezt az új fülesek a fizikai kialakításukkal tennék lehetővé, nem pedig aktív megoldással. Hát erre azért rohadtul kíváncsi lennék, jöjjön.
A Bloomberg szellőztette meg, hogy a vízzel szembeni ellnállóság növekedne. Nem lenne vízálló a cucc, de azért eléggé bírná a fröcskölést.
A legfantasztikusabb állítás, hogy a jövő AirPods-ait biometrikus szenzorral látná el az Apple, és tudnák figyelni a szívverést. Az Apple mindenesetre már frissítette az AirPods márkanévhez kapcsolódó tartalmat, és hozzátette: “egészség, fitnesz, testedzés és wellness szenzorok, hangszórók, kijelzők, a biometrikus adatok, szívverés, testmozgás, és elégetett kalória mérésére, kijelzésére, követésére, tárolására és küldésére.”
Ezek alapján az AirPods több lenne, mint jó. Az AirPods lenne az Apple következő iPhone-ja. AKÁRMIT elkérhetnének érte. Ez egybevág a cég azon törekvésével, hogy a kiegészítők piacát nyomják meg, és az iPhone-iPad eladásukat nagyon jó minőségű, saját fejlesztésű egyéb eszközökkel boostolják.
Én azonban nem számítok biometrikára a 2-es szériában, majd talán a 3-as. Ha egyáltalán nem csak egy homályos terv ez, amiből nem lesz semmi.
Mennyiért?
Adja magát a kérdés, hogy a cég, ami mostanában nem nagyon frissített terméket iszonyú áremelés nélkül, mennyiért vesztegeti az új terméket. Az biztos, hogy ha csak a kötelezőket teszi bele az új generációba, nem kérhet többet érte, legalábbis nem sokkal. A dollár-forint árfolyamnak megfelelően persze ez is áremelést jelent majd nálunk.
Ha azonban kap még néhány ficsört a kicsike, akkor tutira többe lesz majd a máodik generáció, de nem látok okot arra, hogy miért ne maradhatna a régi is a boltokban. Vezeték nélküli, zajszűrős, BT5-ös, Hey Siris, tovább működő cucc kell? Fizess felárat, érthető.
szucsadam
2018.11.20. 14:45
Címkék: kézikönyv
Tegnap óta iOS-felhasználók ezrei, ha nem milliárdjai csodálkoznak el mélységesen azon, hogy mi történik, ha az iOS saját billentyűzetén megnyomjuk a Space gombot, és nyomva tartjuk.
Krissy Brierre-Davis osztotta meg Twitteren a trükköt, vagyis a Space gomb hatására eltűnő billentyűzetet, ami után a kurzort tudjuk mozgatni a szövegben a megadott helyre. Nem úgy, hogy az ujjunk alá kellene látnunk, sőt, 3D Touch képes eszközökön egy plusz nyomásgyakorlással ugyanígy ki is jelölhetjük a szövegeket. Ez pedig egy akkora ugrás a szövegszerkesztésben iOS alatt, mint amekkora ugrás volt az okostelefon a kőbaltához képest.
Az ugrás egyébként 2015-ben történt, az iPhone 6S bemutatásakor. És a három évvel későbbi rácsodálkozás azt is megmutatja, mennyire sikerült beültetni a felhasználók fejébe az intuitív 3D Touch-ot. Egy szó: kézikönyv - írta valaki. És tényleg, most már az lesz.
szucsadam
2018.11.20. 12:28
A zenei albumok, hivatalosan, döglődnek. A zenevásárlás helyét átvette a stream-szolgáltatás, ezzel együtt pedig a dalválogatások mindent elsöprő sikere. Az emberek egyes dalokra figyelnek inkább, nem az egész albumra, így aztán előfordulhat, mint ahogy Drake Scorpion című albumával is előfordult, hogy a streamek 63 százaléka összesen három dallal kapcsolatban pörgette a számlálót. Miközben 25 dalból állt az album.
Mi változott az utóbbi években? Annyi, hogy mostantól nem lehet eladni a töltelékdalokat ugyanolyan súllyal, mint a slágereket. Eddig is így hallgatták az emberek az albumokat: volt három-négy kedvencük, ott megnyúlt a magnószalag, átlyukadt a cédé, ROM-okat állított elő az SSD. Virágzottak a rádiók, meg a klipek. Ami ott nem ment, talán évente kétszer meghallgattuk. És most, hogy ez pénzben is kifejezésre került, most hogy számolják a meghallgatások számát, a piac igazodik. Erőteljesen csökkennek az albumeladások, a Rolling Stone cikkében láthatjuk, mennyire.
Hogy most legyünk egy kicsit mozi-kompatibilisek: ott volt a Queen - A Night at the Opera albuma, rajta minden idők legizgalmasabb slágerével, a Bohemian Rhapsodyval. Az egész album elvileg hasonlóan érdekes, operákból kölcsönzött hangulatokkal machináló valami lett volna. Valaki hallotta a Good Company című dalt az albumról? Na ugye.
A stream-szolgáltatók, például az Apple, ennek ellenére fenntartják az albumok szerinti gondolkozást. Nézzétek meg, hogyan nyílik meg egy zenekar oldala:
Először piciben a legfontosabb dalok, az ide érkező látogatók 80%-nak. Ezt muszáj előre. De utána rögtön, hatalmasban látható az alapvető albumok szekció, majd utána az összes album. És majd csak ezek után jönnek az Essentials és Next Steps válogatások, amik egyébként szintén hasznosak azoknak, akik valamiért egy zenekar aloldalára jönnek. Nyilván nem tudják biztosan, mit is keresnek.
Az Apple Music mégis az emberi kurátorokkal végzett válogatásokra büszke (amik egyébként olyanok, mintha minden album legunalmasabb dalait tennék egymás után, de ez magánvélemény). Ha itt megtetszik egy dal, és ráugranál az azt megjelentető albumra, sok esetben egy Best of válogatáshoz érsz. Van, hogy tovább nem is érsz: nincs meg az Apple-nek az eredeti album. Ez viszont már baj: nem tudod kontextusban hallgatni a dalt. Sok esetben ez a kontextus ad értelmet, értelmezhetőséget egy régi slágernél.
Voltak a történelemben olyan albumok, amik önmagukban álló műalkotások voltak. Ezeknél kivenni egy dalt olyan érzés volt, mint felboncolni egy mókust, kivenni a belső szervét, és azt kínálgatni egy kis mogyoróval.
Melyekről beszélek? Mondjuk a Pink Floyd - Dark Side of the Moon. Vagy a Nirvana - Unplugged. Nick Cave - Skeleton Tree. Sting - Mercury Falling. Ezek album formátumban külön alkotások. Külön-külön szuper versekből állnak, de összeállítva a versek regénnyé változnak, hogy ilyen hülye hasonlattal éljek.
Mi tehát az albumok jövője? Ott, ahol az album nem önálló alkotás, az album formátum megszűnik értékesnek lenni, és akár el is hagyhatóak. Nem fog sírni érte senki. Felértékelődhetnek azonban, a sok szemét elhagyása után, azok a törekvések, ahol a dalok egymásutánja egy adott (művészi!) szervezőelv szerint értelmes dologgá rendeződik. Végre önálló művészeti terület lehet ez a tisztulás után, fontosabb, mint valaha.
Csökkennek az album-eladások? Igen. De ki mondta, hogy a nullába fúródnak? Nem lenne jobb, ha addig csökkennének, míg el nem érjük a fontos albumok eladásának számát?
Ez persze idealista elgondolás: kell hozzá, hogy a stream-szolgáltatók támogassák minden erejükkel ezt. Hogy az emberi kurátorok érzékenyebbek legyenek erre a művészetre, és az ilyen alkotásokat külön, albumként ajánlják, leírással, sztorikkal, érdekességekkel.
Az egyesült királyságbeli kiadók, kereskedők, csatornák nemrég összefogtak, hogy legyen egy National Album Day, amikor az albumokat ünnepeljük. Ejha, az albumok annyira rosszul állnak, hogy nemzeti ünnepre van szükségük, úgy, mint a hősi halottaknak?
Erre a folyamatra lehetne most úgy tekinteni, aminek a végén valami jó jön ki.
