Nyakunkon a vezeték nélküli töltés, vagyis Hé, ez már itt van!, mostanra már az összes hivatalos iPhone támogatja. Ha megnézitek, a cégek egyre több energiát és pénzt ölnek bele olyan fejlesztésekbe, amik egyre kevesebbet és kevesebbet adnak nekünk. Most például ezt eliminálják:

És noha a legtöbb ismerősöm iPhone 8-cal és attól felfelé nem nagyon használja a Qi töltést, ez nem jelenti, hogy nem lesz hétköznapi dolog pár év múlva. Mert azért a fenti mozdulatot eliminálni, ha nem is egy hatalmas dolog, azért tud kellemes lenni. Ha okosan csináljuk.

A net tele van azzal, hogy melyik a legjobb Qi töltő, melyiket érdemes venni. Itt látszik a piac éretlensége: mást nem is találni a témában.

Mármint rákerestem a posztom címében látható kérdésre, és nem volt válasz.

Mire gondolok? Oké, mondjuk hogy akarod magadnak ezt az életérzést, és beruházol pár tízezret egy töltőre pluszban. Kiteszed magad mellé az íróasztalra? Vagy a hálóba teszed? A nappaliban a tévé mellé? Ráteszed a telefont, órát, örülsz. Aztán legközelebb akkor teszed oda a telefont, amikor arra jársz. Ha épp az emeleten dolgozol, és látod, hogy tölteni kellene, mit csinálsz? Lemész a nappaliba, vagy rákötöd kábellel? Hát persze, hogy rákötöd kábellel.

Így nincs sok értelme az egésznek. Így egy adott pontban létrehozott játszótér lesz a vezeték nélküli töltés, geek-hülyeség, nem pedig egy életforma, ahogy elképzelték. A kérdés inkább az, hogy hány helyre kell vezeték nélküli töltőt rakni ahhoz, hogy ki is használjuk ezt az egész fejlesztést?

Ennek megállapításához megfigyeltem, hol töltöm legtöbbször a telefonomat, vagyis hány helyre kellene töltő. Az egyik nyilván a nappali, a tévé mellett, itt napi három-négy órát tartózkodom. Aztán kell a hálóba is, az ágy mellé. Itt napi hat-hét órát tartózkodom. És egy a dolgozószobába, itt napi öt-nyolc órát tartózkodom. Ha ezeken a helyeken nincs töltő, akkor a telefonom óhatatlanul messze lesz tőlem, ha épp tölteni kell, és vezeték nélkül akarom megoldani.

Tehát a válasz három, egy főnek. Plusz minden további hálószobába egy. Plusz az autóba egy.

Nem tudom, belegondolt-e már valaki, hogy a Qi töltőket hármasával-négyesével kellene árulni, mert egész egyszerűen úgy jók. Úgy hitelesek.

A másik probléma az, hogy míg a vezetékes töltésnek alig kell állandó hely (majd oda teszem a telefont, amíg tölt, ahol épp akad hely), addig egy Qi töltőnek ki kell jelölni egy állandó, kényelmes pontot, ahol nem is ocsmány a látványa, és kézre is esik. Vagyis a lakás legértékesebb négyzetméterein kell lekerekíteni három-négy tenyérnyi helyet, 200 négyzetcentit, összesen majdnem 0,1 négyzetmétert. És gondoskodni kell arról, hogy a kábelezés ne látsszon. A legjobb lenne, ha a töltő sem igen látszana, így lehet, hogy asztalos segítségét is kell kérni.

A legjobb, ha már eleve a lakásfelújításkor, építéskor, tervezéskor figyelembe vesszük a töltést. Csak így lehet esztétikus, kényelmes, ergonomikus a vezeték nélküli töltés. Különben csak valami mutogatnivaló értelmetlenség marad, aminek nincs több gyakorlati haszna, mint egy AirPowernek. Ami csak egy képen szerepel ugye.

A témának a lakások tervezésénél adódó szempontjait, megoldásait hamarosan az Én Menő Lakásom blogon ismertetjük, profi tervezőkkel.