A fejlődés nem áll meg, Tim Cook pénzmérnöki profittermelő gépezete mindennél profibbra nő. Most, hogy a Mac-ek is hasonlóan magas árréseket állítanak elő, mint a cég telefonjai és tabletjei, új utakat keres a cég. Hol máshol is keresgélhetne, mint az alvállalkozóknak jutó profit csökkentésén?

Az új MacBook Air gyártásával megbízott cégek legalábbis hangot adtak aggodalmaiknak: az Apple állítólag mostantól maga akarja beszerezni a nyers alapanyagokat, komponenseket, amiket aztán odaszállíttat a gyártók gyáraiba, akik meg kiköpik magukból a készterméket.

Ez eddig úgy volt, hogy a gyártók maguk szerezték be a szükséges, az Apple által jóváhagyott hozzávalókat, amik alapján szervezték a gyártást. Ezzel mindenki találkozott már: az autószerelő maga szerzi be az alkatrészeket, a burkoló maga hozza a csemperagasztót. Vihetünk téli gumit vagy ablakmosót az autószerelőhöz, és a csempét is magunk vehetjük meg a fürdőnkbe, de az anyagrendelésen kiszámított és beépített profitja van mindegyiküknek.

Az Apple arról híres, hogy épp így tárgyal. Nem szeretne ezentúl magasabb gyártási munkadíjat fizetni azért, mert ő szerzi be az alapanyagokat. A gyártókra most ismét egy intenzív mérlegelési időszak jön, hogy megéri-e nekik elfogadni az új szabályokat, vagy nem. Az Apple úgy számolta, hogy még épp érdemes lesz, és ezt ők is tudják, úgyhogy a félmilliós MacBook Air-eken az Apple valószínűleg még a vártnál is magasabb árrést ér el.

És nyilván ez csak az első teszt. Ha átmegy, az Air után minden termékre bevezetheti az Apple a teljes kontroll alatt lévő ellátói láncot, és az utolsó fillért is kisajtolják, kipréselik a legkisebb résből is, hogy a cég elkölthetetlen, meddő és tökéletesen haszontalan pénzállománya minél nagyobbra és nagyobbra duzzadjon.