Apple killed fun. Ezzel a címmel olvastam egy cikket a Quartzon, és nem először futok bele ilyenbe. Az Apple elvesztette a sármját, írják máshol. És igen, az Apple elvesztett valamit, de én még mindig nem tudom megmondani, mi az pontosan. Nem a fun, nem a sárm.

A Quartz cikk ugyanis ezt mutatta meg nekünk, egy régi, évtizedes Apple-nyitóoldalt. És igen, én is érzem a nosztalgiát.

Különösen, ha szembeállítjuk ezzel, ahogy a cikk teszi:

De ne legyünk igazságtalanok. Ha szeretnénk, észrevehetjük a vibrálást, csak épp már nem Steve Jobs-i árnyalatokban játszanak a színek.

Kezdjük ott, hogy bekapcsoljuk azt a sok iPhone-t. Mindjárt megérezhetjük, Jony Ive miért vette át a szoftverdizájn feletti felügyeletet.

De mondok mást. TouchBar. Ez a pixelsor például a mindig szigorú és komoly MacBook Próba csempészett “fun”-t. Anélkül, hogy tiszteletlen lett volna a prók által nyújtott igényekkel (azt megtette a beépített hardverelemek komolyságával nagyon sokáig). Ott is van a vidámság, meg komolyan is vehető.

Igen, most már nem színes házak tervezése a fő fókusz. De a szoftverben is ott a fun. Emlékezzünk például, hogy mennyit játszottunk annak idején a Photo Booth-tal, ami a mai napig ott csücsül a macOS-ben, így ma is megtehetjük. Helyette azonban inkább mimojizünk már: miután az arcunk mozgását lekövető algoritmusok mindenféle kulára és unikormisra másolták a mimikánkat, immár a saját ábrázatunkkal is játszhatunk.

Igaz, ez még nem az igazi, hiszen nekünk kell bállítani az “alaphelyzetet”, tehát nem nagyon távolodtunk el a Nintendo 10 évvel ezelőtti avatarválasztásától ebben a tekintetben. Viszont mégiscsak ugyanúgy álmélkodunk a mindennapi technológián, mint anno azon, hogy megnyúlt az orrunk, vagy eltűnt a szobánk a hátunk mögül. De már van értelme is: a mimikánkkal később konkrét parancsokat, “ráutaló magatartásokat” adhatunk ki a szoftvernek, és a tekintetünk irányának pontos felmérése is része lehet egy sokkal jobb ember-gép kapcsolatnak.

Vagy vegyük az AR-t, az Apple legújabb különös mániáját, ami egyelőre maga a megtestesült fun:

Még akkor is, ha egyébként a használata sokkal prózaibb helyzetekben lehet hatásos. De még ezzel is milyen jól elszórakozhatunk.

Live image detection with iOS 12 & ARKit 2. Display digital information attached to physical objects. Feels like playing in the future ✨ #arkit #ios12 pic.twitter.com/b0bc9CiL8n

— Harley Turan (@hturan) June 9, 2018

De nem csak a pop-up információk lesznek egyre fejlettebbek - hiszen ezt, még ha nem is ilyen pofásan, de eddig is használtuk -, de az ARKit 2-vel például jönnek az árnyékolások, hogy a tárgyak még elevenebbnek tűnjenek. Ennél még sokkal fontosabb, hogy a virtuális objektumok minden készüléken ugyanúgy látszódjanak. Ha mi az asztalunkon hagyunk egy VR-plüssmackót, hasrafektete, akkor egy arra járó másik iOS-eszköz ugyanazt lássa.

Én nagyon hasznos “fun”-nak tartom a körök bezárását az Apple Watch-on, amit most fejeltek meg egy versengős játékkal, de mondhatnám a Digital Crown-t is, amivel az órát vezérelhetjük.

Hiányzik a tíz évvel ezelőtti Apple? Lehet, nekem is. De ha valamit elvesztett a cég, véleményem szerint nem a vidámság az, nem is a szórakoztatás.