Az Apple az NFL-döntő szüneteiben leadott reklámjai között van zseniális és legendás (1984) illetve kevésbé sikerült, negatív kritikai visszhangot kapó is (Lemmings). Ken Segall, a TBWA\Chiat\Day reklámügynökség akkori kreatív igazgatója most egy harmadik, kevésbé ismert szpot, az 1999-es HAL 9000 megalkotásáról osztott meg kulisszatitkokat saját blogján.
A 2001: Űrodüsszeia megosztó film, de hatása a vizuális effektekre, úgy általában a filmtörténetre és a science-fiction műfajra elvitathatatlan. A filmben meghibásodás miatt fellázadó mesterséges intelligencia, a HAL 9000 főszereplésével készült szpot volt az első Super Bowl reklám a nagyot bukott 1985-ös Lemmings óta és máig az utolsó.
1999-et írunk, Steve épp hogy csak visszatért szeretett gyermekéhez, nagyon az elején voltunk még annak, ahol most tartunk. Ma már komikusnak hat, de az emberek egy része attól félt, hogy a 2000-es évvel vége lehet a világnak. Voltak reális technikai problémák is az ezredfordulóval, egy dátumkezelési hiányosság rendszerek ezreit vághatta volna haza. Dollármilliókat öltek a helyzet elkerülésébe, miközben a sajtó hatalmasra fújta a hisztériát.
Segall az egészet egy Steve-vel folytatott telefonbeszélgetésre vezeti vissza. Valahogy a Y2K problémára terelődött a szó, mire Jobs nevetve jegyezte meg, hogy "a Mac-eket ennél előrelátóbban terveztük meg, nem érinti őket az átállás és tökéletesen működnek úgy nagyjából 29240-ig". "Lehet, hogy kéne csinálnunk erről egy reklámot." - dobta fel Steve.
Akkor még szó sem volt Super Bowlról, TV szpotokról, óriásplakátokról vagy magazinokról. Kérdéses volt az is, hogy miként tudják az ötletet a brand hasznára fordítani. Segall partnere az a Susan Alinsangan lett, aki később az iPod sziluettes szériájának art directoraként vált híressé.
Veterán TBWA-sként tudták, hogy bár az egész könnyen kivitelezhetőnek tűnt technikailag, a megfelelő jogi engedélyek megszerzése problematikusnak bizonyulhat és persze, ha Jobsnak nem tetszik, el sem fog készülni. Segall elküldte az első vázlatokat és terveket Steve-nek, aki meg sem várta, hogy felhívja őt a reakcióért, perceken belül visszacsörgött és a CEO csak annyit mondott: "Imádom!".
"Eufórikus lett volna a hangulatunk, ha Steve nem folytatja: "Szerinted jó Super Bowl reklám lenne ebből?" A döntő még távoli volt, de ha egy reklámügynökséget fenekestül fel akarsz bolygatni, elég kiejtened ezt a két szót." - emlékezett vissza a szakember.
Az engedélyek megszerzése nem tűnt egyszerűnek, ugyanis a koncepció jogait az MGM, míg a karakter használatáét maga Stanley Kubrick tartotta kezében. Az előbbi gyermekjátéknak bizonyult, de Kubrick híresen nehezen elérhető volt, még saját ügyvéde is csak szökőévente látta. Ráadásul épp Londonban tartózkodott, ahol a Tágra zárt szemek utómunkálataival volt elfoglalva.
A csapat tagjai úgy döntöttek, hogy összepakolnak egy demót, elküldik a rendezőnek. A grafikai részt vázlatait össze is dobták, és jobb híján maga Segall szinkronizálta HAL-t. Hogy jobban eladhatóvá tegye az ötletet Kubricknál, Segall kísérőlevelében némi túlzással a szintén általa alkotott Think Different/The Crazy Ones kampány kiterjesztéseként jellemezte a szpotot. Elküldték és vártak - mint utóbb kiderült nem is kellett sokáig, ugyanis mindenki meglepődésére Kubrick pár nappal később megadta lelkes hozzájárulását.
Két kritikus eleme volt a szpotnak: a vizuális rész és a hang - mindkettő elhibázása teljesen használhatatlanná tehette volna a reklámot. Az elsőre azonnal meglett a csapat, de a hangra élesben már nem használhatták Segall orgánumát. Az első, leglogikusabb megoldás Douglas Rain, az eredeti hang lett volna, ő azonban dühösen utasította vissza az ügynökség és az Apple közeledését, így más forrás után kellett nézni.
A rengeteg középszerű, vagy csak simán rossz imitátor után a casting ügynökség végül sikerrel járt, a kiválasztott Tom Kane lett, aki nagy név volt akkoriban a szakmában, Star Wars játékokban és rengeteg egyéb másban adta a hangját karakterek (közöttük számos gép) tucatjainak. Nem utolsósorban pedig Rainhez hasonlóan kanadai volt, ami az akcentus miatt nem elhanyagolható szempont volt.
A vizuális rész is kihívásokkal telinek bizonyult. A produkciós teamnek egy 100 ezer dolláros lencsét kellett kibérelnie, hogy minél élethűbben tudják rekreálni HAL vészjósló "tekintetét". A világítással órákig bajlódtak, mire minden fény úgy vetült mint a filmben. Bár az MGM engedélyezte a használatot, az eredeti erőforrásokhoz nem volt hozzáférésük, így az utolsó animációig újra kellett alkotni mindent. A cél az volt, hogy olyat alkossanak, ami hűnek érződik az eredetihez, de azért nem is teljesen ugyanaz.
Az utolsó fázisban, az utómunkálatok alatt majdnem a teljes ügynökség beszállt a munkába, aggódtak Steve véleménye miatt. Segall szavaival élve: "meglepődnétek, ha tudnátok, mennyire szenvedélyesen tudnak vitatkozni ügynökségi vezetők a háttérben hallható statikus űrzaj hangerejéről és jellegéről." Jobs végül imádta az elkészült klipet.
A reklám végül 1999. januárjában, a Y2K sajtóhisztéria közepén került volna levetítésre a döntő szünetében, de a túl sok idő, ami még hátra volt a meccsig teret adott az elbizonytalanodásnak. A HAL nem volt tradicionális szpot, nem voltak benne mellek, hangos zene vagy millió dolláros különleges effektek, az intelligens szkript és a megvalósítás nem biztos hogy elég volt a figyelem felkeltésére.
Elkezdtek alternatívákat keresni a cégnél, de akármennyire is sikertelen volt a folyamat, ahelyett, hogy ez a HAL malmára hajtotta volna a vizet már a tény, hogy másik lehetőség után néznek elértéktelenítette a szpotot. Végül úgy döntöttek, mégsem lesz Super Bowl reklám, amitől búskomor lett a teljes ügynökség. Úgy érezték, fölöslegesen pocsékoltak el számtalan HAL tökéletesítésével töltött órát.
Hogy ne menjen veszendőbe a Macworld 99-en Steve Power Mac G3-at bejelentő keynoteját ezzel vezették fel:
De itt még nem volt vége. HAL részt vett a G3 bemutatásában is, mintegy beszélgetésbe elegyedve Steve-vel:
Úgy tűnt, ezzel vége a sztorinak. A Macworld után Steve-nek írt levelében Ken arra kérte a CEO-t, hogy engedje, hogy az 1984-hez hasonlóan ez is lemehessen valami késő esti TV műsorban, hogy utána nevezhessék reklámipari díjakra. Legnagyobb meglepődésére Steve válaszul megkérdezte, hogy szerinte őrültség lenne-e mégis leadni a Super Bowl szünetében.
Az új lendületet tovább fokozta, hogy az ügynökségnek sikerült a legjobb, rögtön a kirúgás utáni első pozíciót megszerezni. Gyorsan lekapták az oldalról az addig letölthető klipet, hogy amennyire lehetséges megőrizzék a meglepetés erejét. HAL-ra kattintva csak ennyit válaszolt: "Sajnálom. Most nem vagyok elérhető. Elfoglal a Super Bowl-ra készülődés."
Miután lement, az MSNBC a legokosabb Super Bowl reklámnak nevezte és bár nem érte el az 1984 hatását, a maga nemében ikonikussá vált ez is. Másnap reggel még Stanley Kubrick is felhívta Steve-t, hogy gratuláljon a reklámhoz és megköszönje a karakterrel végzett munkánkat. Kane még visszatért az 1999-es WWDC-re, aminek elején még a legendás Daisy-dal konferenciára módosított verzióját is elénekelte.
Az Apple eléggé megkönnyítette, hogy átállj egy új Macre. Ha használsz Time Machine-t, migrálással az összes beállításodat, fájlodat, programoat átmentheted az új gépre, ahol elvileg ott folytatod a munkát, ahol az előzővel abbahagytad. Ha nem akarsz mindent átmásolni, lehet csak a programokat, vagy csak a beállításokat kiválasztani.
Csakhogy sok ember számára az új gép új lehetőséget is jelent, hogy megszabaduljon a régóta magával hurcolt rengeteg felesleges szeméttől. Olyan, mint egy nagytakarítás a dolgozószobában: elvileg nehezebbnek tűnik egy új dolgozószobába költözni a régi rendbetétele helyett, de a léleknek jólesik bedobozolni a vackait, kidobni a felét, és a maradékból új rendet rakni.
Pár ilyet már elkövettem életemben, és sosem volt könnyű, jó pár óra munka. Napok, míg minden olyan lett, amilyenre szerettem volna. Kíváncsi voltam, mennyire nehéz ez a folyamat most, 2017-ben? Mennyire lett könnyebb Migration Assistant nélkül költözni?
Spoiler: sokkal könnyebb lett.
Az első lépés természetesen az, hogy bekapcsolod a gépet, felcsatlakozot a wifire, belépsz az Apple ID-dal.
Lássuk, mik történnek ekkor maguktól, vagy kis rásegítéssel:
Először is, ha az előző gépeden bekapcsoltad az Asztal és a Dokumentumok iCloudba integrálását, akkor az új géped azonnal kezdi átmásolni a fájlokat erre a gépre. Persze nem mindet, csak a gyakran használtakat, a többit továbbra is felhőből éred el. Viszont nekem, aki a Desktopról dolgozik, ez óriási előny, máris az összes munkám ott van előttem. Közben az előző gépeden még takarítgatsz az asztalról, törölgetsz fájlokat, felmásolsz újakat, minden változás gyorsan megjelenik az új gépeden is.
Egy rakás alkalmazás előre telepített, ha ezeket szoktad használni, már készen is állnak
Safari könyvjelzők megjelennek a helyükön, a kedvencek is, a böngésző használható az első pillanattól
A Mail postafiókjaid megjelennek, jelszavakkal, mindennek, csak enable-t kell nyomni azokra, amiket szeretnél látni a gépen. A postafiókok közül az Exchange-eset újra fel kellett venni, mert nem ment, de annyi baj legyen. Az aláírásaid is megvannak, csak újra hozzá kell rendelni a postafiókokhoz.
Apple Music a bejelentkezés után feláll a szokásos listáiddal, zenéiddel. Persze minden csak felhőben van, az előző gépedre letöltött dalokat az új gépe nem tölti le automatikusan, de felhőből eléred a saját magad által grabbelt számokat is. Csak a borítókat tölti a program a gépedre. A dalok listájánál felhő ikonra kattintva lehet letöltögetni, amit offline hallgatnál. Gyorsan megy.
A fotóid az iCloud Photo Libraryből azonnal látszanak a Photos appban. Ha máshol tárolod a fotóidat, akkor nem úszol meg egy másolási műveletet.
Amik gyorsan mennek, de egy kis időt kell rájuk szánni:
A Mac App Store-ban vásárolt programok ilyenkor nagyon jól jönnek, mert csak be kell menni az üzletbe, és egy-egy gombnyomással feltelepítgetni a használt programjaidat. A máshol vásárolt appoknál meg kell keresni a licenc kulcsot, letölteni egy weboldalról a telepítőt, beírni a kódot. Kicsit macerásabb, főleg ha nem találod a kulcsot.
A letöltött widgeteket is újra fel kell tenni, szerencsére az Apple saját widget-adatbázisából ez is viszonylag gyorsan megy. Előfordul, hogy az előző gépeden a post-it-es jegyzet widgetbe írogattál fontos dolgokat, ezeket manuálisan kell áthozni. A legkönnyebb, ha a régi gépeden kimásolod az infókat egy TextEdit fájlba, lemented az asztalra, az új gépen meg megjelenik ez a fájl.
Be kell álítanod a preferált beállításaidat: milyen érzékenyek legyenek a billentyűk, a trackpad, merre szkrollozzon, mik legyenek a Hot cornersben, a Finder ablak oldalsávjában milyen mappákat láss, mik legyenek a Dock-on satöbbi. Rutinos rókaként ezeket kábé fél óra alatt elvégzed (persze átmigrálni egyszerűbb).
Ahhoz, hogy a közben ezerrel letöltött leveleid (IMAP esetén is!) ne foglaljanak túl sokat az új gépeden, érdemes optimalizálni a tárhelyet ezen a ponton. Ehhez a System Preferences, About this Mac menüpontban a Storage opciót kell kiválasztani. Itt be tudunk állítani néhány okosságot, köztük azt, hogy a Mail lehetősleg ne töltse le régi levelek mellékleteit, okosan bánjon a tárhellyel. Itt lehet kérni azt is, hogy minden fotónkat inkább felhően tároljon.
Újra beállítgatod a tűzfalat, ami másodpercenként dob fel csatlakozási kérelmet. Okosan kell, mert például ha véletlenül blokkolod az nsurlsessiond folyamat adatcseréjét, a rendszered is lelassul, ahogy a tűzfal és a kapcsolatvámpír küzd egymással.
Nagyjából ennyi. Nagyon gyorsan megy, a felhőből egy csomó minden azonnal feláll, a Mac App Store segít a programok gyors telepítésében, az egész komfortos. És a korábbi, telepakolt 128 gigás SSD-tartalmat, amit a felhőbe emelt Desktop és Documents anno 90 gigára csökkentett, ezzel a költözéssel már 30 gigára húztam össze. Ebben szerepe volt, hogy a fotóim és a zenéim az új gépen csak felhőben vannak, a Mailt megzaboláztam a fenti módszerrel, egy csomó felesleges fájlt és programot nem költöztettem át.
Csak most vettem észre, hogy az Apple szigorított a Gatekeeper beállításain, megnehezítve a felhasználóknak, hogy kikerüljék azt. A Gatekeeper egy olyan védelem, ami az alkalmazások első futtatásánál vizsgálja meg, hogy az adott program
a App Store-ból lett-e letöltve
az Apple által ellenőrizhető fejlesztő terméke-e
A beállítást a System Preferences, Security and Privacy, General fül alatt lehetett megtenni. Itt korábban három választási lehetőség volt:
csak az App Store-ból letöltött, átnézett programok futhatnak a gépen (legnagyobb biztonság, hiszen a kód és a fejlesztő is ellenőrizhető)
futhat már is, de csak azonosított fejlesztő programja (csak a fejlesztő ellenőrizhető)
bármi futhat (a szolgáltatás kikapcsolva)
Most azonban ez utóbbi opció már nem választható. Látszólag tehát a macOS Sierrán csak App Store-os programok, vagy ellenőrzött fejlesztők appjai indulhatnak el.
Erre akkor jöttem rá, amikor el akartam indítani a GIMP nevű ingyenes fotós appot, aminek azért elég komoly történelmi előzményei vannak, de a rendszer nem volt hajlandó indítani.
Annak ellenére sem, hogy a figyelmeztetés ellenére folytatni akartam. Mi ilyenkor a megoldás?
Egyrészt megoldható, hogy újra megjelenjen az Anywhere opció a fenti beállítások között, és akármilyen kódot futtathassunk. Itt van ehhez egy leírás, de macerás, és mindenki saját felelősségére satöbbi.
A fenti beállítás-ablakon azonban, miután a Gatekeeper megakadályozott egy GIMP-hez hasonló futást, megjelenik egy "Open Anyway" feliratú gomb. Itt lehet engedélyezni az épp leállított folyamatnak, hogy mégis elinduljon.
Szóval ha nem indul egy program, csak menj be a beállítások megfelelő részéhez, ott találod az engedélyezéshez szükséges lehetőséget.
Az új TouchBaros MacBook Prók mellett a bejelentéskor az Apple kiadott egy TouchBar nélküli új laptopot is, sőt
életben tartotta az előző generációs, Broadwell procikat tartalmazó modelleket.
Ezzel egyébként önmagában nincs is semmi baj, azonban az áron lepődtünk meg anno: a régi modell maradt a régi áron, minden más pedig drágább lett nála.
Az iCentre-nél most ezt a csorbát köszörülik ki. Ugyanis akcióban megvásárolhatóak a korábbi MacBook Prók, és nem is akármekkora az áresés: 70 ezer forinttal kell kevesebbet fizetni, vagyis a Broadwell MacBook Prók ára beesett 400 ezer forint alá!
Alakul ez. Nagyon hiányoltam, hogy az alapgépek alapára is egyre magasabb az Apple-nél, és gyakorlatilag az akciós MacBook Air után már csak az 500 ezer forintos kategóriából válogathatunk. Így viszont az iCentre régóta aktuális MacBook Air akciójával 299.990 forintért vehetjük meg az Apple legjobb áron kínált laptopját, majd 399.990 forintért egy MacBook Pro modell, 469.990-ért MacBookot, 549.990 forintért pedig TouchBar nélküli új MacBook Prót vehetünk. Az új Touch Baros MacBook Prók továbbra is 649.990-ről indulnak.
De végre van eloszlás!
Disclaimer: az iCentre az Appleblog feat. Almalé és Kungfu partnere
Az Apple-re a San Bernardino-i lövöldözés kapcsán helyezett nyomást korábban az FBI. Azt kérték, a cég fejlesszen ki egy saját védelmi rendszerét feltörő programot, amivel az lövöldöző iPhone 5c-jéről szerezhetnek adatokat, és amit időnként az FBI kérdésére és bírói végzésre vethetnek majd be. Az Apple nem volt hajlandó a saját biztonsági rendszeréhez szabványosított hacking toolt létrehozni, ezért az FBI végül egy izraeli biztonsági céget, a Cellebrite-et bízta meg a feladattal. Ők végül lefejlesztettek egy programot, amivel adatokat szereztek meg a lövöldöző lezárt telefonjáról.
Na, ezt a programot töltötte le a Cellebrite szervereiről most egy hacker, hogy bebizonyítsa: ha egyszer lefejlesztesz egy programot, az előbb-utóbb kikerül. Hiába biztonságtechnikával foglalkozó cég, a szervereire akkor is bejuthat kívülről egy hacker, és megszerezheti a fájlokat. A Cellebrite javára legyen mondva, a 900 gigabájtnyi ellopott információ titkosítva volt, de a hacker ezt is feltörte, a régebbi iPhone-ok, androidos telók és BlackBerryk feltörésére fejlesztett szoftver egy rakás fájlját publikussá tette. Magát az eszközt nem.
A Cellebrite megoldása egyébként nagyon hasonlított a jailbreak-közösség által használt eszközökhöz, a program nagy részét valószínűleg onnan nyúlták. A program csak az eszközök fizikai kapcsolódása esetén működik.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
