Nincsenek túl izgalmas pletykák, de ami van, azt most jól elmondom. Szóval az idén megjelenő iPhone három dologban is eléggé deviánsnak számít.
Dizájncsere három évente
Azt ugye már mindenki biztosra veszi, hogy az idei iPhone nagyjából ugyanúgy néz majd ki, mint a tavalyi. És a tavalyelőtti.
Ez azért szokatlan, mert eddig az Apple két évente újított dizájnban, aztán a következő évben gyorsította fel a vasat. Hogy most milyen ficsörrel akarják eladni az ideit, nem tudni, de a pletykák szerint a három éves ciklus marad.
Most láthatjuk, miért rossz ötlet Jony Ive nyakába varrni a szoftverfejlesztést: már nem tudom elképzelni, mivel üti agyon az időt valódi termékdizájnerként. 2012-ben kifejlesztett egy szép iMacet, aminek a formája agyonvágta a funkcionalitást, a végtelenségig vékonyítva és könnyítve egy asztali gépet. 2014-re elkészült a kifinomultnak nem nevezhető, antennacsíkos iPhone 6 dizájnnal, a tableteknek meg áthúzta az oldalméreteit AutoCAD-ben, lett kisebb, nagyobb. Ja, meg persze négy hangszóró. És egy tollat is tervezett.
Két év alatt azt gondolnám, hogy már alig várja, hogy az egyik új rajza megelevenedjen.
Alap 32 gigbájt háttértár
Na, ennek örülünk. Az Apple végre dobja a felhőben tárolt fotók és felhőben tárolt zenék ellenére is egyre kevesebbnek bizonyuló, és simán megtelíthető 16 gigabájtos belépőszintet a telefonokban. Az új iPhone 32-től indulna állítólag.
Jack-aljzat
Újabb bizonyítékféleség került elő arra vonatkozóan, hogy az Apple szanálja a jack csatlakozót a telefonról. Kínában ugyanis már elkezdték hirdetni a 3.5 milliméteres jack - Lightning átalakítókat, hogy aki továbbra is használná a régi fülesét, használhassa. Ezek valószínűleg még dummy prototípusok, és tutira nincs meg az MFi minősítésük - ahogy az egyikük állítja -, valószínűleg ezeket akarják majd engedélyeztetni ősztől.
Múlt héten kelt szárnyra a pletyka, hogy az Apple az év második felében megjelenő új MacBook Prókban a funkcióbillentyűket egy érintőkijelzős panelre cserélné. Ezzel valószínűleg azt érnék el, hogy a felhasználó által gyakran használt billentyűkombinációk, vagy akár komplett automatizmusok egy gombnyomásra elérhetőek legyenek, gyorsuljon a munka. Ezt mondjuk üdvözlöm, szevasz AltQ/CmdQ!
Nem megbízható források alapján közölt most képet a Cult of Mac egy ismeretlen laptopházról, amiben már ott van a megfelelő süllyesztés és csatlakozó egy ilyen kis érintőkijelzőnek.
Érdekes adalék, hogy Steve Jobs mennyire rühellte a funkcióbillentyűket, abban a formájukban, ahogyan a legtöbb esetben most is láthatjuk őket: egyszerű F1, F2... feliratokkal. Amikor Jobs már nem az Apple-nél, és még nem az Apple-nél dolgozott (NeXT), meghívták egy előadásra. Amikor a szervező odanyújtott neki egy Apple Extended Keyboardot - ami nyilván nem Jobs vezetése alatt született -, fogta az autókulcsát, és elkezdte kipattintani a helyükről ezeket a gombokat. "Ez a billentyűzet megtestesíti mindazt, amit gyűlölök az Apple-ben. Ez egy anyahajó. Miért van ezen ennyi gomb? Használod ezt az F1 billentyűt? Nem. Mi van ezzel az F2-vel?" És sorra pattintotta ki a helyükről a gombokat. "Megváltoztatom a világot, egyik billentyűzettel a másik után" - tette hozzá a nagy ügyködése közben.
Most boldog lenne, ha látná, hogy az akkor kidolgozott mélyedés most gyárilag benne van az Apple keyboard fölött.
A képek egyébként még arról is árulkodnak, hogy az új gépen négy darab USB-C port lesz, meg egy jack aljzat. Ami ugye azt jelenti, hogy se MagSafe, se SD kártya-olvasó nem lesz az idei MacBook Pro sorozatban. Csak hogy ne legyen könnyű eldöntened, akarsz-e új MacBook Prót.
És ami még várható: az Intel 14 nanométeres Kaby Lake processzorai, valamint a Samsung kicsi és gyors SSD-i.
A Business Insider járt utána annak az Apple-fejlesztésnek, ami a céget akár a virtuális valóság nagyágyújává tehette volna.
Ez a QuickTime VR.
Oké, nem friss csirke, 1995-ben mutatták be a szoftvert. Ráadásul nem volt köze ahhoz, amit most virtuális valóságnak hívunk.
A QuickTime VR azt tudta, hogy sok-sok fotót, amit egy adott pontból miden irányba készítettek, egyetlen gömbfotóvá állított össze, és az egér mozgatásával lehetett körbenézni ezen a képen. A 360 fokos kamerák elterjedése, na meg a telefonok panorámakészítő szoftverei óta ez már egyáltalán nem is számít említésre méltó ficsörnek, de 1995-ben, és főleg 1991-ben, amikor ezzel dolgozni kezdtek az Apple Human Interface laborjában, nagy szám volt.
Eleinte a fotókat úgy állították össze, hogy a képek megjelenítésre között animáltak, így úsztatva egymásba az egyes állóképeket. Persze ez csalás volt - állítja Dan O'Sullivan, aki az egykori csapat tagja volt. Az első kísérletek, amiket egyetlen fényképezőgéppel hajtottak végre a srácok az egyik sarokban egy kolásdobozt fotózgatva, annyira sikeresek lettek a cégen belül, hogy több erőforrást kaptak, többek között hozzáférést egy Cray szuperszámítógéphez.
Az 1995-ös Macworldön bemutatták a szoftvert.
De a QuickTime VR akkor kapott először nemzetközi figyelmet, amikor az OJ Simpson ügyben az NBC ezzel a módszerrel mutatta be Nicole Simpson lakását. Az Apple még azelőtt a tévé rendelkezésére bocsátotta a szoftvert, mielőtt megjelent volna, ezáltal tudtak viszonylag korán előállni a technológia egy gyakorlati használati lehetőségével: körülnézhettünk egy gyilkosság helyszínén.
1991-ben a Sega már piacra dobott egy VR headsetet - ekkoriban kezdtek el dolgozni az Apple-nél a fotók összeillesztésén, hasonló névvel. "A QuickTime VR a szegény ember VR-ja volt" - teszi hozzá az egykori mérnök, aki azonban még mindig az akkor is tapasztalt két irányt látja a területen. Az egyik a fotografikus VR, amikor képeket vagy videót jelenítenek meg 360 fokban. És van a másik, ami inkább interaktív.
Hogy miként értek véget az Apple VR erőfeszítései? A válasz egyszerű: Jobs visszatért. A Next-es kitérő után Steve Jobs, hogy megmentse a céget a teljes pusztulástól, elkezdte kigyomlálni a vállalat tevékenységei közül a feleslegeseket, így került szemétdombra a QuickTime VR is. Na jó, nem egészen: 2006-ban az Apple ezzel a technológiával mutatta be a termékeit forgatható kivitelben.
Fókuszálni kell - ezt mondta Jobs, és ezzel a hozzáállással egy jól működő céget, és nagyszerű termékeket hozott létre. Most azonban, hogy a VR megint szexi lett, számíthatunk rá, hogy az Apple leporolja majd a régi papírokat, és nekiáll kísérletezni. Hogy a térképszolgáltatás, a banki tranzakciók, az elektromos autók, az órák, a set-top-boxok, a zenei és a videós szolgáltatások, a felhasználói szoftverek és ja igen, a számítógépek mellett ezzel is foglalkozzon. Nehogy nagyon lemaradjon bármelyik versenyben.
Sokáig az volt az új készülékek első és legfontosabb bejelentenivaló képessége, hogy hány százalékkal lettek vékonyabbak és könnyebbek. Furcsa ezt így múlt időben leírni, annyira alapértelmezett irány volt tényleg az iparági fejlődés számára. Persze mindig voltak olyan maradiak - mi is -, akik 0,3 milliméter pluszért hajlandó lettek volna plusz két óra üzemidőt elviselni a mobileszközökben.
A vékonyodás/súlyvesztés folyamata az iPhone 6-os sorozatnál érte el a csúcsát. Ekkor már nem csak az olyan perioikoszok kezdtek el lamentálni a folyamat észszerűtlenségén, mint mi: konkrétan volt kritika, ami túl könnyű és túl vékony házról beszélt. Nehezen lehetett kézben tartani a telefont.
Az iPhone 6s széria bemutatásakor már egyáltalán nem is említették, hogy mennyivel lett vékonyabb vagy könnyebb a telefon. Aztán kiderült: 0,2 milliméterrel vastagabbak lettek az új dögök, és nagyjából tíz százalékkal nehezebbek.
Idén pedig ennél is továbbmennek állítólag. A Phone Arena szivárogtatása szerint az iPhone 7 már 7,2, míg az iPhone 7 Plus 7,3 milliméter vastag lesz. Utóbbi marad méreténél, de a kisebbik modell ezek szerint még 0,1 millimétert hízik majd. Már csak 0,4 milliméter kell, és eléri a régi dizájn, az iPhone SE vastagságát. Ha igaz.
Egyre nagyobb kijelzőméret mellé tehát mostantól egyre vastagabb ház dukál. Ha ez így megy, lassan bemutathatjuk a jövő generáció iPhone-jainak slim tokját:
Várjuk 2017-et, mint a Messiást. A Vodafone a RED csomagjaival már meglépte, ami elvileg kötelező lesz mindenkinek jövő nyártól: az EU területén belül nem kellene roaming-díjat fizetni senkinek, egyazon országban érezhetnénk magunkat, ha a kontinens területén belül járkálunk, és elővesszük a mobilunkat.
Most azonban kiderült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ebből lesz egyáltalán valami.
A SciamuS telkó tanácsadó cég vett észre a mostanában kötött szolgáltatói szerződésekben egy érdekes kitételt. Ez arra utalt, hogy a szolgáltatók kitalálták, hogyan vegyék elejét a nagy szabadságnak: csak az alábbi szolgáltatsokra vonatkozna majd a roamingdíj-eltörlés, az ezen felüli mennyiségekre minden ugyanaz marad, mint előtte:
10 perc hívásindítás
10 perc hívásfogadás
5 db SMS
5 db MMS
10 megabájt adatforgalom
Erre pedig az EU-s szabályozás lehetőséget ad. Van ugyanis egy olyan kitétel, amit úgy hívnak: Fair usage policy - írja a SciamuS blogja. Ez lehetőséget ad bizonyos pluszköltségek beépítésére az árba, hogy a szolgáltatók ne járjanak rosszul a roaming-díj eltörlésével.
Na most a Fair usage náluk ezt jelenti. A roaming-eltörlés eltörlését.
A blogon található valamennyi írás, valamint a fényképek egy része a szerző saját tulajdonát képezik, amelyek másolása, terjesztése kizárólag előzetes engedéllyel lehetséges.
