A Bloomberg készített egy interjút az Apple processzorfejlesztőjéven, Johny Srouji-val, akiről kevés szó esik, pedig ő az egyik legnagyobb zseni a cégnél. A semmiből létrehozott részleggel olyan csipekkel állított elő, amikkel képtelen lépést tartani a piac, az Apple két-, és hárommagosai hatékonyabbak, elegánsabbak, mint a konkurencia termékei.

Srouji most két nagyon izgalmas sztorit is megosztott a lappal. Az egyikből kiderült, hogy az iPad Pro majdnem lassabb lett, mint az iPhone 6s.

Az ok a fejlesztések elhúzódása volt: korábban akarták piacra dobni a nagy tabletet, így azt még az A8X, az iPad Air 2 processzora köré kezdték építeni. Aztán teltek-múltak a hónapok, a Pro még nem volt sehol, de az iPhone 6s az A9-es csippel már megérkezett a látóhatárra, ekkor kapta meg Srouji csapata a parancsot: rohamléptekkel fejlesszék ki az A9X-et, hogy az iPad Pro legyen a legerősebb hardverrel szerelt eszköz az iOS-családban.

És persze megcsinálták.

A másik sztori az első iPhone-nal kapcsolatos: az Apple-nek a piacról összeguberált csipeket kellett használnia a telefon megépítése során, volt olyan processzor például, amit a Samsung dvd-lejátszóiból szedtek ki, ami rengeteg kompromisszumot kényszerített a cégre: az iPhone közel sem lett olyan erőteljes, mint amilyennek megálmodták, gyengébb lett a processzor, nem fért bele az előlapi kamera, csak 2G-s netet tudott és gyorsan lemerült az akku.

Steve Jobs csalódott volt és ekkor határozta el, hogy létrehoz egy saját hardverfejlesztő-részleget: csak így tud az Apple igazán különleges és fantasztikus hardvereket létrehozni, a konkurensek fölé magasodni. Így kezdődött az A-sztori.