A Plex talán a legnépszerűbb megoldás, ha az embernek saját filmgyűjteménye van, és szeretné azt a legkulturáltabb formában maga elé tolni, legyen a kezében tévétávirányító, laptop vagy épp okostelefon. Szép, az emberek szeretik, az alkalmazások működnek, minden platformon. A filmekről leszed mindenféle metaadatot, borítót, címet, leírást, listázza az elkezdett és félbehagyott filmeket, kiszolgál minket, a saját fájljainkkal.
Miközben a világ - Magyarország meg főleg - ki van éhezve egy hasonlóan szépen működő, online tartalmakkal és streaminggel megáldott üzletre, ami olcsóbb mint az iTunes Store, és vannak rajta bőven tartalmak mindenféle nyelven, felirattal.
A Plexet a tévénken legegyszerűbben az új Apple TV-vel használhatjuk. Ekkor csak le kell tölteni a készülékre az appot, és készen vagyunk. Persze itt nem lehet médiaszerverről beszélni abban az értelemben, hogy az Apple TV nem tárol és nem streamel videós tartalmakat bárhonnan bárhová, az iOS eszközünkről viszont kényelmesen tudunk rátolni tartalmat AirPlay-jel. Persze ha szeretnénk felhőbő stream-elni, azt is lehet, fel kell töltenünk a médiát a Dropboxba vagy a Google Drive-ra, és máris nézhetőek onnan is a cuccok, de nincs saját szerverünk ebben az esetben.
A második legbonyolultabb fázis már sokkal több mindenre jó, erről tavaly írtunk egy posztot. Ekkor egy olcsó Mac minit állítunk be szervernek, és teljesen fájdalommentesen, persze egy kis mókolással felállíthatunk egy remek kis médiaközpontot. És itt már nemcsak a Plexről van szó persze, a fenti anyagban egy csomó más okosságot is javaslunk feltelepítésre.
A harmadik út az, amire nemrég GK, az Appleblog vendégszerzője tévedt. Ő is Plexet akart, szerverrel, de a Mac minis verziónál olcsóbban, így egy PC és Linux mellett döntött, amit 115 ezer forintból valósított meg.
A teljes leírást a telepítésről, a nehézségekről itt lehet elolvasni. Néhány gondolatot azonban én is kiragadnék.
Először is: a PC-s telepítés nem volt könnyű. Klasszikus problémák léptek fel: nem megfelelő méretű hardverelemek, pöckök miatt nem elférő második HDD, a pendrive gyorsasága miatt problémázó operációs rendszer. Végül persze, ahogy lenni szokott, n+1 munkaórával később már remekül működött minden. Felrémlettek azok az idők, amikor az ember maga kötögeti össze a gépét, maga csavarozza a helyére a komponenseket, és ebben mindaddig van egy kellemes felhang, amíg nem szembesül azzal: még a jól előkészített barkácsban is akad gebasz. Úgyhogy kösz, inkább illesszék össze azok, akik értenek hozzá. Ragasztót is használhatnak, nem bánom.
A kliens oldallal kapcsolatban nagy fegyvertény, hogy ahogy GK írja:
a Plex volt az egyetlen, ami képes volt eddig gyakorlatilag mindent lejátszani Apple TV-n akadás és fagyás nélkül AirPlay-jel, vezeték nélkül.
Egyébként 802.11g-s routerrel és egy második generációs Apple TV-vel utóbbit inkább Ethernettel kössük a rendszerre - szól a tanács.
Hogy az egész működjön, kell egy fontos dolog: a szerver beállítások közt a haladó beállításokat bekapcsolva megjelenik egy Remote Access menüpont, ahol manuálisan be tudod állítani a portot. Mindegy mire állítod, de kapcsold manuálisra. Majd a routeren ugyanezt a portot irányítsd a szerver IP-jére (általában Virtual Server néven fut a menüpont).
A feliratokhoz mindössze annyit kell beállítani szintén a Plex web felületen, hogy a Szerver > Ügynökök > Filmek/Sorozatok menüpontjaiban a Freebase/TheTVDB tabon az OpenSubtitles.org-ot bekapcsolod, valamint a Szerver > Nyelvek tabon rendesen beállítasz mindent.
A konfiguráció nekem egyszerre 4-5 klienst is képes volt kiszolgálni gond nélkül, persze ilyenkor valószínűleg nem mindegyik volt transcode-olva.
A transcode-olás nagyon gyors, teljesen élvezhető sebességgel lehet tekerni is a videóban.
Az alacsonyabb bitrate-ű transcoding-ok akár vonatról is nézhetőek mobilnetről.
A filmeket automatikusan észreveszi, ha bekerülnek az általad hozzáadott könyvtárak valamelyikébe. A könyvtár neve csak a sorozatoknál számít, és akkor is csak az évadot várja belőle. A file nevét is okosan felismeri, sorozatoknál az epizód jelölés kell bele, filmnél mindegy. A CD1 / CD2 állományokat egy filmként játssza le. A Sample sosem látszik a webfelületen.
Feliratot a bekerüléskor automatikusan tölt az általad beállított nyelven. Ha nem volt még akkor felirat, akkor sajnos később neked kell hozzáadni, vagy a szokásos módon a film mellé rakod az srt-t, vagy pedig a weben a film adatlapján nyomsz egy frissítést és akkor újra megnézi.
Havi egyszer van néha hogy meghülyül, ilyenkor újra kell indítani a szervert. SSH-n sudo service plexmediaserver restart.
A Plex kliensek közt könnyedén, egy gombnyomással átadható a lejátszás. Így például elkezdhetem nézni a filmet weben, a gép előtt ülve, majd elálmosodva egy gombnyomással folytathatom iPad-en az ágyban fekve.
A webes felületnek tök egyszerűen lehet “OS X appot” csinálni: fogod és az URL előtti ikont kihúzod Safariból a desktopra, ezután pedig tetszés szerint adsz neki egy ikont.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.