Nem mindig volt ez így, nem mindig jutott minden hétre egy rakás új Apple-szabadalom, nem mindig volt bíróságokon ücsörgő jogi osztály, meg nyertes és vesztes bírósági csaták egymásutánja. A New York Times remek cikkéből kiderül az is, mi történt az Apple-lel 2006-ban, amikor elindult a lavina.
Hat éve az Apple és a Creative között volt egy szabadalmi per, utóbbi beperelte a cupertinóiakat, hogy a saját lejátszóikban egy korábban már levédett dokumentumban szereplő hierarchikus user interface-t használnak, és nyertek. 100 milliót fizetett az Apple a licencért, Jobs gondolom őrjöngött.
Az első dolga az volt, hogy elrendelte: ezentúl az Apple minden egyes fejlesztését lekövetik szabadalmakban. Mindent levédtek. Havonta összeültek a fejlesztőmérnökök a szabadalmi jogászokkal, és végigvették, mi volt abban a hónapban, ki mivel foglalkozott. Ezeket leírták, még ha csak valami szoftvermódosításról volt is szó, beadták jóváhagyásra, ha visszautasították, újra és újra tolták előre. Amíg el nem fogadták, de még akkor is mentek előre, ha biztos volt a visszautasítás. Addig sem mások próbálkoznak hasonlók levédésével.
Ilyen volt például a Samsung perben is felhasznált Siri-szabadalom, ami leírta a keresést egy hangfelismerő szoftver segítségével. A 8,086,604 számú beadvány először 2004-ben került az elbírálók kezébe, az Apple tehát már jóval a Siri és a technológia rendelkezésre állása előtt beadta a szabadalmat. Elutasították. Beadták újra. Megint visszadobták. Arról szólt, hogyan működne egy szoftver, ami még nem létezik, egy olyan eszközön, amit még senki nem látott.
Tizedik alkalommal, tavaly hirtelen elfogadták. Már el is kezdték felhasználni a versenytársak elleni perben. Egy olyan szabadalmat, ami nemhogy a Siri meg a Google Voice, de az okostelefonok előtti korból származott.
Apropó Siri, a technológiát szállító Nuance sztorija sem semmi. Itt a cikk megemlíti Michael Phillips nevét, aki három évtizeden keresztül kutatta, hogyan értheti meg egy szoftver az emberi beszédet. 2006-ban létrehozott egy céget, amivel állítólag az Apple és a Google is együtt szeretett volna működni. 2008-ban azonban megkereste őket a Nuance, pontosabban annak ügyvezetője, és azt mondta: olyan szabadalmak vannak a kezemben, amik megakadályozzák, hogy a piacon bármit is kezdj. Add el nekünk a cégedet, vagy beperelünk.
Phillips a pert választotta, amit meg is nyert. De a per költségei tönkretették a kis céget, így a végén mégis eladta azt a Nuance-nak. Különösen azután, hogy az Apple és a Google többé nem nagyon mutatott érdeklődést az együttműködés iránt. Fenntartom, hogy a sztori kicsit egyoldalúan lett előadva, de el tudom képzelni, hogy valami ilyesmi történt.
Szóval jó kis cikk arról, hogyan lehet a szabadalmakat fegyverként használni. Érdemes elolvasni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.