A rossz időzítés és az elkésett bevezetés iskolapéldája az OWC Aura Pro. A gyártó ugyanis SSD-upgrade-et ajánl a Retina MacBook Pro-tulajdonosoknak, akik eleinte upgrade-lehetőség nélkül, 256 gigás flash-tárolóval vásárolhatták csak meg a laptopjukat.
Amikor megjelent az rMBP, lehet hogy így volt, azóta viszont megváltozott a helyzet. A 256 gigás tároló helyett lehet 512 gigával kérni a laptopot, 500 dollár felárral. Az OWC 480 gigás SSD-je pedig 579.9 dollár.
Ekkor kitalálták, hogy adnak egy ingyen USB3-as házat, amibe a kiszerelt, 256 gigás flash-tárolót be lehet építeni. Hangsúlyozták, hogy szemben az Apple (pontosabban a Samsung) 461MB/másodperces olvasási sebessége helyett ők 500MB/s-ot ajánlanak.
Én emiatt nem kapok kedvet, hogy szétkapjam az iFixit szerint a világ legnehezebben szerelhető gépét. Még akkor sem, ha egyébként csavarhúzót is mellékelnek a háttértárhoz. Még akkor sem, ha a háttértár pont egyszerűen, egy csavarral eltávolítható:
Bütyköljön egy közel egymilliós gépet, akinek két anyja van. Meg egyébként is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.