almalé és kungfu Rólunk

Döcög az iTunes Match

Az Apple szombaton emailben értesítette az egyesült államokbeli fejlesztőket, hogy az iTunes Match újra elérhető. Erre az után került sor, hogy nemrég, a bétaindítás után nem sokkal lezárták a regisztrációs lehetőséget. Sajnos azonban úgy tűnik, a mostani nyitásnál sem éppen zökkenőmentes a rendszer.

Az iTunes Match végigböngészi az iTunesban tárolt zenéinket, és amiket nem az iTunes Store-ból vásároltunk, automatikusan letölti a gépünkre 256 Kbps DRM-mentes AAC formátumban. Ezután ez a tartalom az iCloudban is tárolható lesz az 5 gigabájtos, ingyenes tárhely felett, az iTunes Store-ból elérhető zenék ugyanis nem számítanak be ebbe.

Csakhogy a dolog erőforrásigényes, még akkor is, ha a számítások nagy részét nyilván a felhasználó gépén végzik. Viszont az adatok feldolgozása, az esetenként irdatlan mennyiségű adat kiválogatása és mozgatása láthatóan megfekteti az Apple szervereit. Egyes fejlesztőknek megy, mások sokadik próbálkozásra tudják beindítani. És hol van ez a teszt ahhoz, amikor nemsokára Apple-felhasználók milliói szakadnak rá a szolgáltatásra, nyilván egyszerre.

Hiába béta, meg tesztelés, a fejlesztőknek így is be kell fizetniük 25 dollárt az iTunes Match-ért. Kérdés, hogy ha éles lesz a dolog, hányan kérik vissza a pénzt fél nap sikertelen próbálkozás után.

Persze, legyünk pozitívak. Haj-rá.



Úgy ment a Mac hat éve, mint az istennyila

Egy korábbi, az inteles átállásról szóló posztomhoz találtam egy videót, amin Steve Jobs mutatja be az első Mac-prototípust, amibe már nem Power PC-s proci került. A gépben akkor még csak egy Pentium 4-es dolgozott - az első inteles Macet Core-procival dobták piacra, de ekkor még hivatalosan a Core-sorozat nem létezett -, a kis Macet Tigerrel támogatták meg, amiről még mindig a legjobb emlékeim vannak az összes Apple operációs rendszer közül (a Lion esélyes lehet a trónfosztásra). Na most ezt láttam a videóban:

 

Boom. Megy mint az istennyila. Minden azonnal reagál, 4000 képet úgy nyit meg iPhotóval, hogy csak lesek. És ezzel bebizonyosodott, hogy nem szubjektív az érzésem: a mostani MacBook Air-em boomjaihoz hasonlót tapasztaltam már korábban (na nem tisztán a lemezműveletekre utalok ezzel), mégpedig a kis Mac minimmel, 2007-ben.

Aztán jöttek a frissítések, egyre több fájl, egyre több program, és egyre lassabb lett a rendszer. A minim állt egy évig úgy, hogy alig kapcsoltam be, de az volt az érzésem, ez idő alatt is lassabb lett egy kicsit. A lassulás valahol érthető, vagy annak kellene lennie egy bizonyos mértékig, de nincs undorítóbb a folytonos strandlabdánál, amikor korábban Boom volt.

Így történt, hogy ismét ráébredtem az infláció fogalmára a számítástechnikában, és arra, milyen könnyű az embereket új gép vásárlására bírni.




süti beállítások módosítása