Hiába tűnik biztos megoldásnak, főleg a Thunderbolt megjelenésével a Time Machine egyre kevésbé vonzó azoknak, akik biztonságban akarják tudni a munkájukat, adataikat. USB-n gyötrelem végigizzadni egy-egy 3-4 gigás backupot, a Firewire sebessége csak papíron akkora, amekkora - a Time Machine olyan lassú tud lenni, amennyire nem szégyell. Éppen ezért a lementések közötti idő egyre hosszabbra nyúlik, napokra védtelenül hagyva, hogy elszállnak az azóta létrehozott-rámásolt adataim.

Ha alternatívát keresünk, van, nem is akármilyen. Az iStyle-tól kaptunk tesztelésre egy Promise Pegasus R4 4TB (4x1TB) RAID rendszert, egy halk kis alumíniumdobozt, ami minden problémánkat megoldja.

Alumínium rackekben négy darab 1 terás, 7200-as vinyót tettek össze, amik egyszerre valósítják meg a biztonságot és a nagy sebességet: az adatokat úgy osztja el a RAID 5 rendszer a merevlemezek között, hogy az egyik lehalása esetén is visszaállítható minden, ráadásul mindezt sokkal-sokkal gyorsabban lehet elvégezi, mint bármilyen külső vagy akár beépített merevlemezzel. És ami hatalmas dolog: az eszköz Thunderbolt csatlakozókkal (csak azzal) kommunikál, vagyis többé nem a kábeles adatátvitel a szűk keresztmetszet.

Az eszköz egy RAID 5-ös cucc, vagyis alapvetően pro felhasználóknak készült, de miután leírtam, mit tud, szerintem mindenki ilyet akar majd otthonra (én igen). A prók biztosan tudják, mi az a RAID 5, a többieknek gyorsan leírom, négy merevlemezzel ez hogyan működik. Ha egy adatcsomag érkezik írásra, azt háromfelé dobja a beépített RAID-vezérlő három merevlemezre, a negyedikre pedig egy referenciaadatot ír erről. A referenciaadat írása, amiből bármelyik adatcsomag helyreállítható, számolásigényes, de mivel hardveres vezérlő van a kütyüben, a gépünk erőforrásaira nincs szükség. Az eredmény: háromszor olyan gyorsan írhatunk adatot, mint egy vinyó esetében, és háromszor gyorsabban olvasunk. A fenti elosztás miatt pedig bármelyik merevlemez ledöglik, az összes adat helyreállítható, nincs már dolgunk, mint egy ugyanolyan méretű és sebességű vinyó beillesztése a lehalt helyére. Nem kell backupolni, az adataink eleve biztonságban tárolódnak. Ennek az az ára, hogy a 4 terbájtból 3-at használhatunk effektív, a többi a referenciaadatok miatt kell.

Ezek ismeretében bontottuk ki a dobozt, aminek rögtön a tetején egy figyelmeztetés található: az első bekapcsolás után a rendszernek optimalizálni kell magát először, ami 10 órát vehet igénybe. Ezután lesz csak teljes mellszélességében használható a cucc.

A hátoldalon, a ventilátorok felett két Thunderbolt csatit találtunk, és semmi mást. Viszont ez is többre elég, mint elsőre gondoltam: ha fogjuk mondjuk a laptopunkat, és egy kábellel rámászunk a Pegasusra, aztán egy másikat mondjuk egy Cinema Displayre kötjük, egyszerre oldottuk meg az adatok és a képek továbbítását - a laptoptól a Pegasusig a Thunderbolt a fizikai kialakítása miatt két szálon tudja továbbítani a képet és az adatot, a második kábelen már csak a kép megy a monitorig, mindezt automatikusan, egyszerűen, magától.

A telepítésnél választhatjuk, hogy professzionális vagy automatikus beállításokat szeretnénk megadni, vagyis egy mezei felhasználó is eligazodik. Miután a rendszert ilyen módon beröffentettük, legközelebb már csak akkor kell hozzányúlni, ha a tálca melletti lámpa és a hang jelzi, az egyik merevlemez bedöglött. Remélhetőleg tehát évek múlva.

A kezelőprogram egyszerű, könnyen megtalálható benne minden azoknak, akik buherálni akarják, és beállítani a háttérben futó szolgáltatásokat, monitorozást.

A sebességet is megmértük az AJA videós kiegészítőket gyártó cég tesztprogramjával, az írási és olvasási sebességet összevetettük egy iMacbe épített 7200-as vinyó, egy külső USB 2-es (5400 rpm), egy külső Firewire 800-as (5400 rpm) merevlemezzel, valamint egy USB 2-es pendrive-val. Az eredmény magáért beszél:

Láthatjuk, hogy minden eszköz elmaradt az elméleti maximumától, a Pegasus vinyói 3 Gbit/s-ra, 375 MB/s-ra voltak jelölve, ehhez képest hozták ugyanazt a kábé 130 MB/s-os olvasási sebességet, mint az iMacbe épített merevlemez. Ami viszont a fent említett háromszoros felszorzás (egyszerre három lemezről olvas, ír) után csaknem 400 MB/s-os olvasási sebességet hozott.

Egy 15,4 gigabájtos fájlt is felmásoltunk az eszközre, ez például 1 perc 7 másodperc alatt mászott fel. Impresszív.

Szóval az összegzés: engem nagyon meggyőzött a cucc. A rendszernek számos előnye van. Sokkal-sokkal gyorsabb lesz az írás-olvasás sebessége. Az adatok teljes biztonságban vannak a létrehozásuk pillanatától, két merevlemeznek egyszerre kell elszállnia ahhoz, hogy gond legyen. Képekkel, videókkal, nagyobb fájlokkal dolgozóknak a gyorsaságban és a biztonságban is ez a legfejlettebb megoldás, backupolni legfeljebb a régi munkákat kell, ha már a 3 tera is szűknek tűnik. Mindez - vagyis a gyors elérés és biztonság - így már egy iMackel is megvalósítható, és mivel az asztali gépek teljesítménye már elég meggyőző, most már a megfelelő külső eszköz is megvan a profi munkához.

Külső tároló esetében ugyanis Firewire 800 volt eddig a legnagyobb sávszélességű eszköz, amit mondjuk egy iMachez vásárolhattunk. Most viszont ebben az esetben nemcsak gyorsulásról, dimenzióváltásról beszélünk. Képzeljük el, hogy a rendszerünk a belső SSD-n hasít, miközben a fájlok, az iPhoto, Aperture Library, videók, munkák meg minden fontos anyag ezen az eszközön van, ami egyébként kábé annyi hangot ad ki, mint egy Mac mini.

Az ára kétszerese egy mostani 3 terás Time Capsule-nak, míg utóbbi 148.000 Ft az iStyle-nál, a Promise Pegasus R4 4TB ugyanekkora felhasználható tárhellyel 299.000 forint.