Megvolt a 2011-es WWDC is, az Apple egy rakás infót a nyakunkba zúdított, most megpróbálok ösvényt vágni nektek a dzsungelbe, hogy tisztábban láthassatok.

Kezdjük először a Mac operációs rendszerével, a 10.7-essel, aminek a nevéből már kiesett a Mac: mostantól csak OS X Lionnak hívják. Az új szoftver a hagyományoknak megfelelően elég sovány lesz, alig négy gigabájtos, meg olcsó is, csak harminc dollárt kell fizetni érte, pedig azt hihettük, hogy a Snow Leopardot úsztuk meg ilyen olcsón. Cserébe hagyományos adathordozón nem lesz elérhető, ami két csoportnak jelent igazi szívást: a mobilneteseknek, mert ekkora adatcsomagot kevés szolgáltató néz jó szemmel, meg a Leopardosoknak, nekik ugyanis valószínűleg először upgrade-elniük kell Snow Leóra, hogy upgrade-elhessenek Lionra, bár az ügynek ezt a részét nem fejtették ki.

Az egyik legnagyobb jóság, hogy most már hivatalosan is beszél magyarul a rendszer, nem kell mindenféle régi verzióját megtartani az OS X-nek, mert csak ahhoz van fordítást. A nyelv minden upgrade után megmarad. A kezelés átalakul, az egereken, touchpadeken keresztül most már úgy tudjuk irányítani a rendszert, mint az iOS-eszközökön, és így tudunk majd váltani a teljes képernyőre húzott alkalmazások között is.

Ahogy azt már korábban is láthattuk, megjelenik a Mission Control, amin keresztül a futó folyamatokat, nyitott alkalmazásokat, Spaces felületeket tudjuk majd úgy áttekinteni, hogy egyetlen feladat sem tud majd elbújni előlünk. Ennek rokona a Launchpad, amiben viszont a gépre telepített alkalmazásokat tudjuk listázni olyan módon, mint az iPhone-on vagy az iPaden, egymás mellé rendezve, ikonokkal vagy mappákkal.

A programok vezérlése is átalakul, szintén az iOS-ből jött az ötlet, hogy kilépéskor elmentik az állapotukat, és bekapcsoláskor onnan tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk, persze ameddig ezt a hardverkörnyezet engedi - gondolom egy MacBooknak előbb fogy el az emlékezete, mint egy fullos Mac Prónak, bár az Apple szerint még egy újraindítás után is pont azt a képet kapjuk majd, mint előtte.

Nagy jóság viszont, hogy mostantól a Time Machine-hez hasonlóan megy a dokumentumok automatikus mentése: bármikor vissza tudunk menni az időben egy korábbi állapotra, de még ha mi mentettünk munka közben, akkor is meg tudjuk nézni a korábbi verziót.

Az AirDrop megint egy menő funkció, ezentúl úgy tudunk Macintoshok közt adatokat mozgatni vezeték nélkül, hogy az a rendszer természetes része, így a sebesség és a megbízhatóság csúcsra jár.

Bemutatták az iOS 5-öt is, erről korábban sokkal kevesebb információnk volt, nézzük a legérdekesebbeket.

Egyrészt, hogy nem kaptunk új telefon, fogalmunk sincs, mikor jön az iPhone 5, és az milyen lesz.

Másrészt végre sikerült normális figyelmeztetési rendszert kiépíteni, ami bármilyen felülelet képes jelezni, ha egy fontos esemény történt, ráadásul ezeket afféle androidos módon listázni is tudjuk munka közben úgy, hogy a felső menüsávból lehúzzuk a figyelmeztetések ablakát. Gondolom egy rakás módszerrel próbálkoztak, aztán ők is belátták, hogy ez a legkényelmesebb módja a tájékoztatásnak.

Kiderült, hogy a kijelző mostantól villogni is tud, ha valamit nagyon közölni akar velünk, például egy fontos hívást vagy értesítést.

A szinkronizálás ezentúl nem kér vezetéket, a frissen vásárolt mobilt, tabletet nem kell a számítógépre dugnunk, és a napi szinkronizálás is mehet majd wifin keresztül, amennyiben az eszközt töltőre dugtuk és a számítógép is be van kapcsolva.

Az iMessage az a szolgáltatás, ami a legjobban ledöbbentette a mobilszolgáltatókat, állítólag nem is tudtak róla. Lényege, hogy ezentúl az összes Apple ID-vel ellátott eszközről lehet majd képes és szöveges üzenetet küldeni a többi Apple ID-vel ellátott eszközre, méghozzá ingyen és a 3G hálózaton keresztül. A szolgáltatók határozottan nem örültek a hírnek, amiről állítólag ők is csak a tegnapi show-n értesültek.

Attól viszont bizonyára ők is boldogok, hogy ezentúl tabokba rendezhetjük a böngészők ablakait, nagy adósságot törlesztett ezzel az Apple. A Readernek nevezett funkciót meg már korábban dicsértem, és továbbra is azt gondolom, hogy tök jó, hogy a böngésző segít emlékezni, mit akartam még elolvasni, és nem kell folyton két tucat oldalt nyitva tartanom. Az emlékeztetés egyébként nemcsak a böngészőben működik, mert kapunk egy olyan szoftvert, ami általánosan segít eszünkbe juttatni a feladatainkat: egy továbbfejlesztett post-itet, ami a pozícióadatokat felhasználva akár helyszínre szűrve is figyelmeztet a teendőkre.

Jobb lesz fényképezni a mobillal, ezentúl exponáláshoz használhatjuk a hangerőállítást is, ráadásul zárt képernyőről is elérhetjük a funkciót.

Itt egy videó arról, hogyan fest az iPhone 4-esen az új operációs rendszer:

A legtöbben persze az iCloudra voltak kíváncsiak. A szolgáltatás egyfajta továbbfejlesztett MobileMe, csak épp ingyen van, és még ügyesebben integrálja egymásba az eszközeinket. Lényeg, hogy ezentúl minden összefügg mindennel: ha készítek egy fotót az iPhone-ommal, az felbukkan az iPaden és az iPhoto iCloud-könyvtárában. Ha behúzok ide egy fotót, az megy az iOS-eszközökre. Ugyanez történik, ha nekiállok jegyzetelni, levelet küldeni, alkalmazást vásárolni: minden hatással van mindenre.

A rendszer 5 gigabájtos ingyenes tárhelyet kínál, ami megmagyarázza, mire kellett a bazi nagy adatközpont: 200 millió potenciális ügyfél fog most öt gigabájtot kiszakítani magának az Észak-Karolina-i központból.

Minket kevésbé érint, de a rendszer automatikusan szinkronizálja az iTunesból vásárolt tartalmakat is, ezekre egyébként nem vonatkozik az 5 gigabájtos korlátozás. A szolgáltatás ősszel jön és az teljesen felváltja a MobileMe-t, aminek az előfizetései ettől függetlenül 2012. június 30-ig elérhetők maradnak.

Közben már megnézhető a tegnapi WWDC videója is, katt ide az élményért.