Nemrég nyilvánosságra került az Apple egyik szabadalma, ami az iTunes Cloud szolgáltatást írja le, egy érdekes összetevővel. A dokumentum, amit 2009 negyedik negyedévében nyújtottak be, pontosan arról szól, amit várunk már egy ideje, és ami indokolja az épülő bazi adatközpontokat.

Ezek alapján a felhasználó majd választhat, hogy médiafájljait lokálisan tárolja vagy egy külső kiszolgáló szerveren, felhőben vagy "bármilyen megfelelő helyen". Utóbbiak hátránya, hogy meg kell várni, míg a letöltött adatmennyiség elegendő a lejátszáshoz úgy, hogy az ne szakadjon meg utána. Várni kell, és az nem Apple-like.

A megoldás: a fájlok egy részét lokálisan, nagyobb részét felhőben tárolva képzeli el az Apple, így a lejátszás azonnal megindul, a maradék adat pedig szép lassan töltődik a háttérben. Az elképzelés szerint a fájlt szakaszokra osztanák, a 410-zel jelölt részek lokálisan lennének tárolva, a maradékot streamelnénk. Azért fontos, hogy ne csak a fájl elejét tárolják a gépen, mert a médiaadatban bárhol lehet egy elválasztó jel (mint például a filmekben a fejezetválasztók), amit mindenképpen helyben kell tárolni, hogy úgy tudjunk ugorni a médiafájl másik pontjára, hogy a lejátszás ott is azonnal kezdődhessen. A felhasználó nem venné észre, hogy streamel, természetesen megfelelő sávszélesség esetén.

Teljes leírás itt.