almalé és kungfu Rólunk

Tetszetős divx-lejátszó iPhone-ra

Korábban már letöltöttem az yxplayert az iPhone 4-esemre, de meglepetésemre élvezhetetlenül szaggattak az avik. Ma viszont letöltöttem a CineXplayert, ami már sokkal jobb élményt ad.

Mkv-kat és AC3 fájlokat nem játszik le, ráadásul a gépemen található 6 darab aviból hárommal nem tudott mit kezdeni, remélhetőleg ezt a későbbiekben javítják. A többit szaggatásmentesen játszotta, az srt feliratokat, vagyis a legelterjedtebb formátumot is megjeleníti, méghozzá igényesen. A legújabb készülékeken (iPhone 4 és iPod touch 4. gen.) a tévére is kirakhatjuk a képet a megfelelő kábellel, ilyenem egyelőre nincs, ezért nem tudtam kipróbálni.

Nem akarok rábeszélni senkit, csak azért írok róla néhány sort, mert ma még 0,79 euróért meg lehet venni, holnaptól már háromszor ennyi lesz. Ha esetleg másnak is hiányzott egy ilyen, ez igazán nem drága, alternatív megoldások persze jöhetnek kommentben.

update: egy nappal a poszt után megjelent a VLC ingyenes, mindent vivő lejátszó az iPhone-ra. A CineXPlayer azonban sokkal jobb minőségben játssza le a divx-eket.



Titokban megjelent a legerősebb MacBook Pro

Amíg mi az új iLife-fal, Mac OS X-el és főleg a nemnetbook MacBook Airrel voltunk elfoglalva, az Apple elérhetővé tette a legerősebb mobil Core i7-es processzort is a MacBook Prókban.

Egészen eddig a 2,66 gigahertzes verzió volt az elérhető csúcs, mostantól azonban 2,8 gigahertzes csippel is lehet rendelni a gépet kétszáz dolláros, negyvenezer forintos felárért.

A körülbelül öt százalékos gyorsulás nekem nem érne ennyit, de biztos akad olyan, aki minden csepp dzsúzt ki akar facsarni a laptopjából, hát mehet az örvendezés. Feltéve, hogy 15-ös vagy 17-es gép vásárlásán töritek a fejeteket, mert a 13-as modellben továbbra sem elérhető a Core i-technológia, és amíg az Intel ragaszkodik ehhez a "csak az én integrált grafikus gyorsítómat használhatjátok"- című marhasághoz, addig nem is nagyon látom, hogyan bukkanhatna fel a kisebb, olcsóbb gépekben az új technológia.



Netbook-e a MacBook Air?

Azért gondoltam, hogy érdemes körbejárni ezt a kérdést, mert sokan gondolják úgy, hogy az Apple most egy netbookot dobott piacra, olyan teljesítménnyel, mint amit az Asus Eee, MSI Wind meg hasonló gépektől megszokhattunk.

Hogy tisztázzuk a kérdést, előbb válaszoljunk arra, hogy mi is az a netbook? Nehéz pontos definíciót találni, de a Wikipedia szerint olyan apró, könnyű, csökkentett teljesítményű laptop, ami olcsó is.

Vegyük át: apró? Eléggé. Bár a netbookok inkább 10 col körül tetőznek, 12 colig még ehhez a kategóriához lehet sorolni a gépeket.

Könnyű? Persze. Egy kilós súlyával szintén kimeríti a netbook-elvárásokat.

Csökkentett teljesítményű? Nem, és ekörül a kérdés körül van a legtöbb félreértés. Ennek oka talán az órajel: a netbookok Intel Atomjai 1,6 gigahertzesek, míg az új Air csak 1,4 gigahertzes, logikus lenne tehát arra a következtetésre jutni, hogy az Apple gépe egy lomhább netbook. Logikus, de téves.

A két processzort ugyanis egy világ választja el egymástól. A netbookok Intel Atomjai extrém alacsony fogyasztásúak, mindent a hatékonyságnak és az árnak rendeltek alá. A most használt Pineview-nevű csipek platformszinten is beérik 6-10 watt fogyasztással. Ez azt jelenti, hogy a wattokba a processzor fogyasztásán kívül az integrált memóriakontroller és a grafikus gyorsító fogyasztását is beleszámolják, ennek a remek értéknek köszönhetően bírják viszonylag sokáig az aprócska akkumulátorral szerelt netbookok.

A hosszú üzemidőnek persze ára van, amit a felhasználó keményen megfizet: az Atom csip teljesítménye minden szempontból idejét múlt. Nézzük például a processzor erejét, méghozzá a legtöbb gépben megtalálható N270-esét: ezek körülbelül 2,1 gigaflops teljesítményre képesek, tehát 2,1 milliárd lebegőpontos műveletet tudnak végrehajtani másodpercenként. Elég nagy számnak tűnik, nem igaz? Egészen addig, amíg össze nem hasonlítjuk valamivel, mert akkor rögtön kiderül, hogy a kis Atom ereje körülbelül a 900 megahertzes Pentiuméval egyenértékű, ami utoljára a kétezres évek első felében volt versenyképes.

Na jó, akkor az Air SU9400 Core 2-esének lehet körülbelül 55 százalék előnye, hiszen az 1,4 gigahertzes órajel pont ennyivel nagyobb a 900 megahertzes Pentiuménál, igaz? Nem igaz! A Core 2-es ugyanis egy jóval fejlettebb architektúra, nem új persze, de az Atoménál még így is jóval összetettebb, és számos olyan teljesítménygyorsító fejlesztés került bele, ami sokszorosára növeli az előnyét.

Vegyük például, hogy két mag van benne, míg a legtöbb Atomban csak egy, ami rögtön háromszoros sebességkülönbséget feltételez. Sokkal nagyobb a gyorsítótár, négyszer annyi a tranzisztorszám, emiatt aztán csak a processzor fogyasztása annyi, mint Atoméknál a teljes integrált rendszeré, de nem öncélúan: 11 GFLOPS teljesítményt tud felmutatni a csip, ami ötszöröse az Atoménak.

Az Air teljesítménye tehát valóban alacsonyabb, mint a belépő MacBooké, viszont sokkal közelebb áll egy teljes értékű laptophoz, mint egy netbookhoz: előbbi teljesítményének körülbelül a hatvan százalékát hozza, míg utóbbinak az ötszáz százalékát.

Nézzük a grafikus gyorsítót. Az Atomba integrált gpu nem sokra képes, hiszen ezt is az árnak és a fogyasztásnak vetették alá: az egyszerű kis szerkezet a 2D-s megjelenítésen kívül nem alkalmas semmire, éppen ezért a 3D-s teljesítménye körülbelül a nyolcada az Airben használt Geforce 320M-ének, a különbség tehát tovább nőtt.

Láthatjátok, hogy teljesítményben távol áll az új Air a netbookoktól, és az utolsó mutatóban, az árban is: a fejlesztések, a nagyobb teljesítmény, a jobb anyaghasználat miatt legalább kétszer annyiba kerül, mint egy netbook, ami tipikusan 500 dolláros áron szokott elkelni.

Szóval akkor vegyük át: a netbookok apró, könnyű, csökkentett teljesítményű, olcsó laptopok, amik olcsók. Az Air ezzel szemben egy apró, könnyű, elfogadható teljesítményű és árú gép, márpedig ennek is van egy kategóriája, amit úgy hívnak, hogy subnotebook, és amit felhasználói élményben egy világ választ el a netbooktól. 



Utazó iPhone: Marokkó

Mindig irigyeltem a konyhaasztalomon, tálban virító banánokat. Elképzeltem, milyen utat tettek meg, amíg viszonylag gyorsan eljutottak hozzám, hogy kizabáljam a belsejüket. Elképzeltem gyerekkoromban, hogy odaállok a banánszállító repülőgép elé, és azt mondom: idehozta, kirakta, most ahelyett, hogy üresen menne vissza, vigyen el engem.

Utazónkat ezidáig nem irigyeltem ilyesmi miatt. Igaz, hogy most már lassan két éve minden héten máshová eszi a fene, de mindig eszembe jutott, hogy a ribanc rendesen megdolgozik ezért. Nem könnyű minden héten mást befűzni az ingyenutazásra.

Most azonban mérhetetlenül, katasztrofálisan és fokozhatatlanul irigy vagyok, mert én is pont olyan helyre vágyom jelenleg, ahová nem vezet út, ahol szamarak viszik a cuccaimat, és bármikor széttéphetnek a mókusok. Mert hát ezt nézzétek, hol járt az Utazónk Freddyvel.

Ezek az iPhone-ok már láttak gejzírt Izlandon, most melegebb égtájakra látogattak. Marokkót járták be egy kicsit. A képen éppen egy hegyi berber faluban láthatóak a hajléknál ahol egy éjszakát töltöttek.

De nem elégedtek meg ennyivel, innen tovább mentek. Meglátogattak egy olyan hegyi berber falut is, ahova nem vezet út. Két és fél órát mentek egy szamár után ami a hátizsákokat vitte felfelé.



A külföldi iPhone-okat is szervizelik itthon

Az Apple és az EU megállapodásának köszönhetően vége annak a gyakorlatnak, hogy az Apple által gyártott telefont csak a mobilszolgáltató szervizelheti. Ez továbbra is így van a hazai szolgáltatónál vásárolt készülékek esetében, de a külföldön vásárolt telefonok garanciáját itthon is egyszerűen érvényesíthetjük végre.

Ezentúl az iStyle és a StarKing foglalkozik a dologgal, vagyis ők kapták meg a crossborder iPhone szervizelés jogát.

Az iStyle-tól így nyilatkoztak:

Az Apple nyár közepén kezdte el szervezni a logisztikai hátteret, és végül nemrég kezdhettük el a munkát. A logisztika minimálisan különbözik a Macek és iPodok kapcsán megismerttől, de ugyanazt a rendszert használjuk. Természetesen a szigorú szabályok törésre, beázásra stb. ugyanúgy érvényesek, és ezekről jócskán kaptak okosítást a technikusok.

Az iPhone-al ellentétben az iPad az értékesítés kezdete óta világgaranciális, de csak azokban az országokban kezdeményezhető javítás, ahol már megkezdődött a hivatalos értékesítés, így nálunk egyenlőre ez nem javítható.

Ha tehát Magyarországon kívül végfelhasználónak értékesített készüléked van, vagy az Apple.com-on illetve annak valamely lokalizált aloldalán vásároltál iPhone-t, kibővültek a lehetőségeid.




süti beállítások módosítása