John Sculley nevéről általában két dolog ugrik be az embereknek. Az egyik az a híressé vált mondat, amit Steve Jobs intézett hozzá telefonon 1983-ban, és amivel a Pepsi vezetői székéből csábította el az Apple-höz: "Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?" A másik híres ficsöre, hogy ő tette ki Jobs szűrét két évvel később.

Mielőtt azonban a fenti, csekély információmennyiség alapján számító, hálátlan disznónak bélyegeznénk, érdemes egy kicsit többet megtudni az 1985-ös eseményekről, majd meghallgatni magát Sculley-t, aki nemrég a Cult of Macnek adott interjúban kerek perec kijelentette, hiba volt őt felvenni, és minden, ami az Apple-nél történt az ő vezetése alatt, Jobsnak köszönhető.

Először is nem árt tudni, egyáltalán miért került az Apple-höz CEO-ként Sculley, mikor egyszer ott volt Jobs. Ehhez Steve Jobs személyisége adja a választ: az Apple főrészvényese és vezetője akkoriban fiatal és forrófejű volt, nem volt hajlandó normálisan felöltözni (akkoriban még azt hitték, ezt kinövi), beszólt mindenkinek, ezért az igazgatótanács úgy vélte, kell egy supervisor a feje fölé.

John Sculley szerint alapvetően hiba volt, hogy a vezetőség megelégedett azzal, szereznek egy kíméletlen vezetőt, aki Jobs is elfogad. Meg kellett volna teremteni a lehetőséget arra, hogy az új vezetési rend hosszútávon jól működjön.

Partnerként állították be a két titánt, míg Jobs a technikai oldalt irányította, Sculley inkább a marketingért volt felelős. Az elképzelés azonban nem működött, Sculley szerint az egész helyzet predesztinálva volt a hatalmi harcra. Jobs vitte a Macintosh részleget, ő volt a főrészvényes, így aztán az ügyvezető Sculley felett és alatt helyezkedett el, attól függően, honnan nézte az ember.

Alapvető feszültségforrás volt az is, hogy Jobsnak hatalmas lendületet adott a munkájában, ha kis csoportokkal dolgozhatott egy terméken (akiket válogatott kínzásoknak vetett alá a maximális teljesítmény érdekében), viszont nem volt kedve egy nagyvállalathoz, több száz beosztottal. Persze a kínzásait folytatta Sculley megérkezése után is, az éjszaka közepén hívott össze meetinget, faxolt regényhosszúságú dokumentumokat, aztán reggel hétre új meetinget rendelt el. Csapongott, követelt, nem volt tekintettel senkire, csak az Apple-re, szóval elviselhetetlen volt.

1985-ben aztán Jobs elkezdett Sculley ellen lobbizni, a kényértörésre végül az április 10-i ülésen került sor az igazgatótanács előtt. Arra kérte őket Jobs, rakják ki Scully szűrét, ők viszont ehelyett a CEO mellé álltak. Másnap bejelentették, hogy Sculley szervezi át a Macintosh divíziót, Jobsnak pedig semmilyen operatív szerep nem jut.

John Sculley azonban nem fogott bele azonnal az átszervezésbe, mert meg akarta győzni, és maga mellé állítani Steve Jobsot, persze kevés sikerrel. Jobs megint ellene ment, így kénytelenek voltak eltávolítani az Apple alapítóját. Május 31-én a vállalat egyidőben jelentette be, hogy Steve Jobs, akit már akkor is az Apple lelkének, látnokának és zsenijének tartottak, elhagyja a céget, valamint beszámoltak a cég első veszteséges negyedévéről. Bumm. Következett egy dicstelen évtized.

Sculley a mostani interjúban, 25 évvel később elmondta, hogy sem a felvételekor, sem a Macintosh divízió átvétele pillanatában nem tudott sokat a számítógépekről. Elhatározta, hogy helyrehozza a céget, de Jobs módszereivel és filozófiájával.

Tíz évig volt a vállalatnál, de állítja, hogy minden dizájnterv, amit jóváhagyott, Steve Jobstól származott, és a létrehozott termékekért minden érdem neki jár, hiába nem volt már ott a cégnél. Sculley szerint Steve Jobsban az a bámulatos, hogy ennyi évvel később még mindig ugyanazokhoz az elvekhez tartja magát. Ezek közül felsorolt néhányat: fantasztikus dizájn, vevői elégedettség, a csoportszemlélet tagadása, tökéletességre törekvés, előrelátás, minimalizmus, a legjobb alkalmazott felkutatása, a rossz munka szemétbe dobása, a részletekben való elmerülés, kicsiben gondolkodás.

Amikor Jobs átvette a céget 1998-ban, kinyírta a zsákutcába futott projekteket, megkezdte a visszaállást az Intel platformra (Sculley később a legnagyobb hibájaként nevezte meg, hogy a Macet Power PC alapokra helyezte), de a mostani interjúból derült ki, Jobs nem egy idegenné vált vállalatot vett át. Több mint tíz év után még mindig ott voltak a kéznyomai az évtized CEO-jának, hiszen az Apple pontosan és kizárólag az, amit Steve Jobs gondol a számítástechnikáról.