Az egyik kedvenc filmem a Lost in translation, és noha nehezen tudnék kedvenc jelenetet választani belőle, de az megmaradt, ahogy Johansson kisasszony (akiről ekkor még azt hittem, fantasztikus színésznő lesz) a felhőkarcolóból bámulja Tokiót, vagy legalábbis azt a részét, ami látszik belőle, miközben a Squarepushertől megy a Tommib című szám, vagy valami ilyesmi.

Valahol itt járt Utazónk is, aki MG zsebében egy csillagászati konferencia után a Tokyo Towerben próbált szerencsét.

Márciusban ismét szerencsém volt, nagyobb, mint eddig összesen, elutazhattam Japánba csillagászatról és tudományról beszélgetni japán kollégákkal. Útba ejtettem Tokió egyik látványosságát a sok közül, a Tokyo Towert. Ez a valami ugyanolyan, mint a francia öregapja, csak sokkal rondább, meg kicsit magasabb, de azért elég szép látványt nyújt Tokióról. Amiről ugye Badár is megírta a könyvében, hogy egy kerülete akkora, mint Budapest. Nehezen felfogható méretű a város, az biztos.