A tegnapi keynote három lábon állt, mint a tisztességes parasztember. Az egyik az iPodokról, a második az iTunesról, a harmadik az Apple TV-ről szólt. És az egészet áthatotta az új iOS-ek szelleme. Izgalmi állapotunk szintjeit megvizsgálva arra jutottunk, kezdjünk ma egy iPodos összefoglalással, mit kell tudni azoknak, akik tegnap lemaradtak.

Először egy gyors számsor, hogy is áll a cég: 120 millió iOS készülék, 230 ezer új iOS aktiváció naponta, másodpercenként 200 alkalmazás letöltés, 6,5 milliárd letöltés összesen, 250 ezer app, ebből 25 ezer iPad alkalmazás.

Steve Jobs azzal kezdte, hogy mindegyik iPod modellt megújították, ez egy picit nagy füllentés, tekintve, hogy az iPod classicot változatlanul hagyták. Minden tekintetben. Ott megmaradt a clickwheel, és a merevlemez miatti brutális tárolókapacitás. Nagyétkűeknek.

Amiről viszont eltűnt a clickwheel, az az iPod nano. Ezt a modellt érte a legnagyobb változás, sokkal kissebb, sokkal könnyebb lett (40-50 százalékkal mindkét esetben), csiptetőt kapott, hogy kényelmesebb legyen hordani, és ami a legfontosabb, multitouch kijelzővel lehet irányítani. Olyan, mintha megkapta volna az iOS minit. Oldallapozás, ikonok, háttérkép, ráadásul a playlisteket is ki lehet rakni ikonként, az FM rádió és a Genius is elérhető nagyon gyorsan. Annak azonban vége, hgoy a nanót egy kézzel buheráljuk: az egyetlen módja az irányításnak, ha az egyik kézben fogjuk, a másikkal meg tapizunk.

A kijelző képe két ujjas gesztussal elforgatható, és fotókat is lehet nézni, csak hát ekkora kijelzőn minek. 240-szer 240-es felbontás, 220 ppi, 1,54 colos kijelző, kb. 4-szer 4 centis maga a kütyü. 8 és 16 gigabájtos modell kapható, ezek 24 óráig bírják a folyamatos használatot.

Ami nagyon kimaradt a mostani modellből, az a kamera, ugye a legutóbbi nano bevezetésénél az volt a nagy szó, hogy ezzel már videófelvételt is készíthetünk. Hát már nem.

A másik következetlen, mondhatni elvarratlan szál a shuffle gombjának eltűnése, most ugyanis újra kapott gombokat a kicsike. Jobs tehát nem szívbajos, ha arról van szó, hogy visszakozni kell, és egy korábban bevezetett trendet meg kell szüntetni. Azt hitted, a nano ezentúl fotózni fog, a shuffle meg csak fülessel irányítható? Mától nem.

A nano maradt a korábbi áron, a 2 gigabájtos shuffle viszont még olcsóbb is lett, a korábbi 59 helyett 49 dollárért adják. A 4 gigabájtos széria viszont megszűnt.

Az egyetlen, ami drágább lett, az az iPod touch alapverziója, a 8 gigabájtos modell az eddigi 199 helyett 229 dollár lett, de ebben benne van, hogy többé-kevésbé megkapta a kicsike az iPhone 4 hardverét, előlapi kamerát, ezáltal FaceTime-ot, Retina Dislayt, ráadásul vékonyabb házban, pedig eddig sem panaszkodott a zsebemben, úgy éreztem néha, hogy kanyarban hajlik. Igaz, a hátlapi kamerája gyengébb, mint az iPhone 4-nek, csak 960-szor 720-as fotókat készít.

Mindegyik új iPodot ingyen gravírozzák, hogy így tegyék számunkra egyedivé, ez egy barátságos gesztus a cégtől. Kíváncsi leszek, ezt Magyarországon hogyan oldják majd meg.

Erre a készülékre is elérhető jövő héttől az iOS 4.1, novembertől pedig a 4.2. A mostani szoftverfissítés azonban hoz néhány állatságot, ebből a legjobb a High Dynamic Range fotózás, ez pedig azt jelenti, hogy a gép három különböző képet készít, egyet magas fényerővel, egyet alacsonnyal, egyet pedig közepessel. Mindegyik képből kiválogatja szoftver a megjelenítésre alkalmas képi elemeket, így a háromból készít egyetlen, részletgazdag képet.

Kisebb extázist okozott a Game Center, ami a közösségi játékok integrálása az operációs rendszerbe, értesítést kaphatunk egy kihívásról, egy helyen nézhetjük meg a játékok toplistáit, meg ilyenek.

Hát ők lennének az új modellek, a classic meg sírjon a sarokban. Csaba beszámolója az első találkozásról a készülékkekel itt.