Két vizsgálat is megjelent tegnap, mindegyik Apple-termékekkel foglalkozott, pontosabban azzal, hogy a vásárlók mennyire elégedettek velük.

Az első az iPadet érintette, aminek a sebességével, felhasználói felületével, akkumulátor-kapacitásával, használhatóságával 95 százalékban nagyon, 60-70 százalékban tökéletesen elégedettek a felhasználók. Gond csak a súllyal és a wifi-jelvevő-képességgel van, ezekkel csak 75 százalékban elégedettek nagyon az emberek, de 95 százalékuk még mindig az inkább elégedett, mint az elégedetlen kategóriába tartozik. Összességében elmondható, hogy a júzerek 98 százaléka különböző mértékben bár, de elégedett az iPaddel, és ilyen mutatóval bizony alig néhány márka alig néhány terméke büszkélkedhet.

Talán csak a házon belüli testvér, az iPhone tudja megközelíteni 91 százalékos mutatóval, az Android valamivel lemaradva 84 százalékot tud felmutatni, az elégedetlenek aránya viszont már közel kétszeres a Google platformján az iPhone-éhoz képest. Ja, és ezt a felmérést az AdMobon keresztül készítette a Google, szóval részrehajlással aligha lehet vádolni. Legalábbis nem az iPhone felé.

Sok mindenen múlik az Apple sikere, de az egyik legfontosabb éppen ez a mutató. A vásárlók ugyanis többnyire pontosan azt kapják, amire számítanak: nincsenek hosszú specifikációk, tele olyan funkciókkal, amik totálisan használhatatlanok, amit az Apple ad, az többnyire egyetlen gombnyomással, könnyedén birtokba vehető, és ezt szeretik az emberek.

A mostani vizsgálatról jutott eszembe az a cikk, ami pár napja jelent meg a New York Timesban. A szerző David Pogue a HTC csúcsmodelljét, az Evo 4G-t tesztelte, amibe tényleg minden földi jót belezsúfoltak. Videohívás, 4G-s hálózat támogatása, nagy kijelző, Flash-támogatás, instant wifi-hotsopottá alakulás, stb.

Kár, hogy ezek többnyire csak papíron néznek ki jól: a nagy kijelző például túl nagy, telefonnak alkalmatlan kényelmetlen az Evo. A Flash jól hangzik, de gyakorlatilag használhatatlan, alig néhány oldalon tölti be rendesen a tartalmat a mobil.

Baj van a wifi-hotspotsággal is, ugyanis ha aktiváljuk a funkciót, egy óra alatt lemerül az egyébként is nagyon rövid ideig életképes mobil. A videohíváshoz NASA-mérnöknek kell lenni, hétköznapi ember képtelen beüzemelni, szemben az iPhone 4 FaceTime-jával, ami tényleg, úgy értem, _tényleg_ csak egy gombnyomás. És 4G-s hálózatot szinte egyet sem sikerült találni egész Amerikában, viszont a funkcióért lehet plusz tíz dollárt fizetni a szolgáltatónak.

A szerző szerint az Evo sokkal inkább egy technológiai demo, mint egy valódi telefon, és ez az állítás remekül mutatja a különbséget az Apple mentalitásához képest, a kaliforniai cég ugyanis csak azokat a technológiákat tömködi a mobilba, amiket kipróbált, amik működnek, amiket szeretni fognak a vásárlók, amik elégedettséget szülnek.

Apropó, ezt láttátok már?