Nagyon durva állítások vannak itt pro és kontra a reggeli gizmodós anyagra reagálva, ami, mint tudjuk, azt állítja, hogy az új antennakeret az ujjaink érintésére leválasztja a telefont a mobilhálózatról.

A kísérletet egyre többen próbálták ki, egyesek pedig a 3GS-ükkel és 3G-jükkel is megpróbálták a mutatványt. Többen jelezték a Facebook-oldalunkon, hogy a kísérlet sikerül 3GS-sel is, ha az ember hétköznapi módon tartja a telefont, leolvad a térerő. Ebben ugye az az érdekes, hogy akkor így használják már hónapok-évek óta a telefonjukat a vásárlók.

Természetesen mi is kedvet kaptunk a dologhoz, de nem sikerült az iPhone 3G-nken előidézni a hüvelyk plusz három ujjas trükköt, viszont másra jöttem rá. Ha kinyitom a tenyerem, az iPhone-t ráhelyezem, felülről pedig kettő vagy három ujjal rányomom a bőrömre a készüléket, akkor az 5 pálcikás 3G jel leesik egy pálcikásra. Mihelyt kiveszem a kezemből, két másodpercre rá újra 5 pálcikát látok.

Továbbá. Ha a nadrágomhoz dörzsölöm a telefont, nem ismétlődik meg a trükk, vagyis nem a hő megemelkedésével van összefüggésben a csoda. Sokkal inkább kijelenthetjük, hogy az iPhone mindig is feszélyezve érezte magát emberi kézben, az emberi közelség tehát nem tesz jót neki. Ne árnyékoljátok, hagyjátok békén!

Szerettem volna felvenni videóra a tízszer reprodukált, már-már tudományos alapossággal végrehajtott kísérletemet, de amikor behoztam a videóhoz felhasználni kívánt magyaros elemeket, úgy mint a hagyma és a kolbász, az iPhone lement két pálcikásra, és nem akar visszaemelkedni. Amikor a kolbászt elvettem, tovább romlott a helyzet.

Továbbá. Megmértem a hőmérsékletem a kísérlet után, és jelentem, hőemelkedésem van.

Na, mégis sikerült a videó: