Pár hónappal ezelőtt találtam egy remek ábrát arról, hogy miként módosítják növények DNS-ét génágyúk segítségével. Elmentettem az asztalomra, mert arra gondoltam, hogy jól jöhet még a későbbiekben, aztán ahogy teltek-múltak a hónapok, egyre jobban zavart a jpeg, mert szeretem, ha semmi sincs az asztalomon. Valamikor április elején kitöröltem, aztán a hónap végén jött egy megbízás arra, hogy írjak egy cikket a genetikailag módosított növényekről.
Nekiálltam az anyagnak, majd váratlanul eszembe jutott a korábban kitörölt ábra, aminek most óriási hasznát vettem volna. Megnéztem a Trash-ben, néhány gyakran használt folderben, hátha csak átdobtam valahová, de sehol semmi. Aztán beugrott, hogy ott van nekem a Time Machine, amivel legalább hetente egyszer végzet egy backupot, körülbelül másfél éve.
Beléptem a programba, betöltöttem az asztalt, és elkezdtem visszalépkedni az időben. Május elején semmi, április vége, közepe üres, aztán április másodikán felbukkant a keresett jpeg.
Ismét egy olyan funkció, amit az Apple végtelenül leegyszerűsített, hiszen nem volt más dolgom vele, mint annak idején rádugni a gépre egy külső merevlemezt, majd nyomni egy okét, a funkciók viszont olyan jól használhatók, hogy most pillanatok alatt megoldottam a segítségükkel egy kényelmetlen helyzetet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.